Nyelvelő

Egy nagyon kedves tatai olvasónktól kaptam egy könyvet. A Répce folyó környékének turisztikai lehetőségeiről szól. Olvasónk azonban nem csak ezért küldte a munkát, hanem a kiadványban található furcsa településnevek miatt is.
A Répce bal partján fekszik például az ország leghoszszabb nevű községe, Chernelházadamonya. Damonya a szláv Damján személynévből származhat. A település, talán eltérő birtokosaik miatt, mindig is két részből állt. A Nagydamonyának nevezett részt, amelyet egyes vélemények szerint Gólya- vagy Kóladamonyának is hívtak, királyi adományként kapták a Chernel család ősei. Ebből lett a későbbi Chernelháza. A mai közigazgatási egység 1925-ben jött létre Chernelháza és Damonya községek egyesítésével. Ekkor a Chernelháza nevet kapta, amelyet azonban két év múlva a mai alakra – az ország leghoszszabb helységnevére – változtattak. Külön érdekes a szó eleji ch. A régi katolikus helyesírásból átörökített forma, cs-nek kell ejteni (a budapesti Cházár András utcát is „Császár Andrásnak” kell mondani).
Két település nevének összevonásával keletkezett Csáfordjánosfa. Itt található Magyarország legidősebb magyar kőris fasora. A község legismertebb alakja Simon Elemér, aki Sopron vármegye főispánja volt, egy ideig pedig a Nemzetközi Vöröskereszt elnöki tisztét is betöltötte. Az övé volt a csáfordi kastély is.
Bükfürdő sokak által ismert, a híres termálvíz okán. Fontos tudni, hogy egy k betűvel írjuk a helység nevét! A település sík területen fekszik, a bükkfa pedig a hegyvidékeket kedveli, így itt nem alkotott összefüggő erdőségeket. Bük a nevét tehát nem a fáról, hanem az első birtokosairól, a Büki család tagjairól kapta.
Bő község szintén Vas megyében található. Neve ótörök eredetű. A honfoglaló magyarok korában, ha valakire azt mondták, hogy bő, azt jelentette, hogy vagyonos.
Csepreg városának neve szintén ótörök eredetű, jelentése „borseprő”.  Eredetileg személynév volt, később lett településnév.
Hosszú és furcsa neve van Iklandberénynek is. A berények olyan törökök voltak, akik csatlakoztak a magyar törzsekhez, a honfoglalás idején. A XIX. század második felétől kapta a község az Iklan előtagot, hogy megkülönböztessék az ország más Berény nevű településeitől. 1906-ban hivatalosan is rögzítettek az Iklandberény névváltozatot. 
Érdekes még Sajtoskál nevének története. A kora középkorban hatalmas sajtvásárokat tartottak itt, ennek köszönhető a név előtagja. A Kál valószínűleg a település első urának személyneve volt.
Továbbra is várom üzeneteiket a szerkesztőségbe, vagy az editor@mediacom.hu címre. A levelekre lehetőleg írják rá: „Nyelvelő”.     Kiss Róbert Richard

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!