A teheráni rendőrség vízágyúkat és könnygázt vetett be az iráni főváros központjában, az Enkelab téren – a legfőbb vallási vezető pénteki tilalma ellenére – tüntető többezres tömeg szétoszlatása érdekében. Egy öngyilkos merénylő felrobbantotta magát a Khomeini ajatollah síremlékének helyet adó épület egyik szárnyában. A robbanásban a merénylőn kívül egy vagy két ember halt meg, de ezt hivatalosan nem erősítették meg.
Lapzártánkkor nem lehetett tiszta képet kialakítani a teheráni helyzetről, a legérdekesebb beszámolók továbbra is interneten érkeztek, számos amatőr videofelvétellel. A nemzetközi hírtelevíziók is rendkívül óvatosan kezelték szombaton egész nap az iráni híreket. Mivel pénteki beszédében Irán legfőbb vallási vezetője, Ali Khamenei ajatolah lényegében a tüntetések erőszakos letörését is kilátásba helyezte, nem volt meglepő a szombat reggeli fejlemény: Nem engedélyeznek semmilyen tüntetést a nap folyamán sem Teheránban, sem Irán más városaiban – szögezte le közleményben az iráni belügyminisztérium. Az elnökválasztást kísérő feltételezett csalások miatt meghirdetett ellenzéki tüntetések bejelentésének hírére a minisztériumi kommüniké hangsúlyozta: a hatóságok a „törvényeknek megfelelően” lépnek fel az ellenszegülőkkel szemben. A hírtévékben bemutatott felvételek azonban a tilalom ellenére tüntetőket mutattak.
Ezzel egy időben megkezdődött az Őrök Tanácsának ülése, amelyen megvizsgálták az elnökválasztás három vesztes jelöltjének panaszát a voksolással kapcsolatban. Ezen részt vett Mohszen Rezai konzervatív jelölt, ugyanakkor a két reformer, Mir Hoszein Muszavi és Mehdi Karubi nem jelent meg. Muszavi honlapján bejelentette: még a nap folyamán üzenetet intéz az iráni néphez, erre lapzártánkig nem került sor.
Közben szombaton reggel otthonában letartóztatták Mehdi Karubi ellenzéki ellenjelölt lapjának, az Etemad Mellinek főszerkesztőjét. Felesége szerint Mohammad Gusanit ismeretlenek hurcolták el.
Délben jött a hír, hogy a Mir Hoszein Muszavi iráni ellenzéki elnökjelöltet támogató mérsékelt iszlám vallási vezetők lefújták a szombatra tervezett teheráni tüntetést. A főpapok azután döntöttek a megmozdulás elhalasztása mellett, hogy a teheráni rendőrség figyelmeztetett: minden tüntetést megtorolnak, és azok valamennyi szervezőjét letartóztatják. Egy órával később Mehdi Karoubi ellenzéki elnökjelölt is megerősítette, hogy a hatósági engedély hiányában törlik a szombatra tervezett tüntetést.
Lapzártakor jelentették, hogy Muszavi ismét követeli a múlt heti elnökválasztás érvénytelenítését a választások lebonyolításért is felelős, nagyhatalmú Őrök Tanácsának írt levelében, amely szombaton este tett közzé saját honlapján. Ismételt követelésével az iszlám köztársaság történetében példátlan módon dacol azzal, hogy az ország legfőbb vallási és politikai vezetője, a választás győztesének nyilvánította Mahmúd Ahmadinezsád hivatalban lévő elnököt. Muszavi a levélben számos állítólagos választási szabálytalanságot sorol fel, és azt állítja, hogy ezek közül többet már hónapokkal korábban megterveztek.
Egyértelmű győzelem született az iráni elnökválasztáson – jelentette ki pénteken Ali Hamenei ajatollah. Irán legfőbb politikai és vallási vezetője ezzel egyértelműen kiállt a június 12-i választás hivatalos győztese, Mahmúd Ahmadinezsád hivatalban lévő ultrakonzervatív elnök mellett. Hamenei a teheráni egyetemen elmondott beszédében az intézmény falain belül és kívül őt hallgató több tízezer ember előtt leszögezte: „az iszlám köztársaság törvényei nem tesznek lehetővé választási csalást”. Ha százezer szavazatról vagy esetleg egymillióról lenne szó, talán felmerülhetnek kétségek, de a tizenegy milliós szavazatkülönbség azt mutatja, hogy nem történhetett manipuláció – tette hozzá. Kiemelte, hogy a felmerült panaszokat meg kell vizsgálni, mert ez a jövőbeli választások hitele szempontjából is fontos.
Ahmadinezsád a hivatalos eredmény szerint a szavazatok 62,6 százalékát szerezte meg. Fő riválisa, a mérsékelt konzervatív Mir Hoszein Muszavi választási csalásra hivatkozva az eredmény érvénytelenítését és új választások kiírását követelte, hívei a választás óta mindennap tüntetnek Teheránban.
Hamenei figyelmeztette a választási eredményt vitató vesztes elnökjelölteket, hogy csak törvényes úton próbálják orvosolni panaszaikat, és kérte az ellenzéket, hogy hagyjon fel az utcai tiltakozással. Egyúttal kemény hangon figyelmeztetette az ellenzéket: „Ha bármilyen vérontás történik, közvetlenül a tüntetők vezetőit vonjuk felelősségre” – mondta. Hamenei élesen kikelt a világ „arrogáns hatalmai” ellen, amelyek közül konkrétan az amerikai és a brit kormányt nevezte meg. Azzal vádolta ezeket a nyugati országokat, hogy nyugtalanságot akartak szítani Iránban, és megpróbálták aláásni az embereknek a választásba vetett bizalmát. „A végeredmény kétségbe vonásával az iszlám köztársaság legitimitását kérdőjelezték meg” – vélekedett.
Az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői pénteken Brüsszelben elítélték az iráni tüntetők elleni erőszakot. A kétnapos uniós csúcs befejeztével Gordon Brown brit miniszterelnök kijelentette, hogy a vezetők egyöntetűen helytelenítették a hatóságoknak a tüntetőkkel szembeni erőszakos fellépését, „az elmúlt napok brutalitását”. Nicolas Sarkozy francia elnök arra intette Iránt, nehogy helyrehozhatatlan hibát kövessen el. Csalódást keltőnek nevezte Hamenei beszédét Angela Merkel német kancellár is.
Barack Obama amerikai elnök Ali Hamenei ajatollah pénteki beszéde után azt mondta: nagyon aggódik az Irán legfőbb politikai és vallási vezetője által használt hangnem miatt. Obama a CBS News hírcsatornának adott interjúban úgy fogalmazott: a teheráni kormánynak tudnia kell, hogy a világ figyeli Iránt. Azt mondta: az országot az fogja jellemezni, hogyan kezeli a hangjukat békés úton hallatni kívánó embereket. Robert Gibbs elnöki szóvivő előzőleg arról beszélt: a választások utáni bizonytalanság nem változtat azon, hogy az Egyesült Államok közeledni kíván Teheránhoz az iráni nukleáris program ügyében.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!