Pénzért vett büntetlenség

Tóth Mihály, az MTA Jogtudományi Intézetének tanácsadója így felel: – Szerte a világon két formája van a korrupciónak: a hivatali – amikor bírákat, ügyészeket, köztisztviselőket próbálnak lefizetni – és a gazdasági, amikor előnyökre próbálnak szert tenni a kenőpénzek révén. A hivatali korrupció esetén sehol a világon nem lehet büntetlenséget „vásárolni”.

Ám néhány ország, általában az angolszász kultúrájúak, a gazdasági korrupció esetén lehetővé teszik a pénz fizetését egy sajátos vádalku keretében. Európában ilyen a szabályozás az Egyesült Királyságban, a skandináv országokban és Hollandiában is. A kontinentális kultúrájú Németországban, Franciaországban, Ausztriában, Magyarországon és a déli államokban sem vették át ezt a gyakorlatot; itt a gazdasági korrupció nem váltható ki pénzen. A különbség oka a hagyományokban keresendő. Az angolszász országokban a gazdasági megvesztegetést régen sem tekintették olyan súlyosnak, mint itt; sokáig még az adóbevallásokban is szerepeltették a kenőpénzt, mint szükséges kiadást. Ma már ez ott sem így van, de bizonyos előnyök nyújtását most is a gazdasági ügymenethez tartozónak tekintik. S analógia nálunk is található: itt például az adócsalást 100 ezer forintig nem tekinti a Btk. bűncselekménynek; addig meg lehet úszni a pótlólagos befizetéssel és a bírságokkal. A korrupció ügyében viszont a hazai eljárást, ha van, nem gátolhatja meg egy ilyen brit típusú, és másutt megkötött „vádalku”, itthon ugyanis ilyen alku nincs; a korrupció miatti felelősségre vonásra azután, hogy a hatóságok tudomást szereztek róla, mindenképpen sor kerül – már ha sikerül bebizonyítani a vesztegetést.
Hozzátehetjük: talán sikerülhetne is. Ha mondjuk, elkérnék és megkapnák a magyar ügyészek svéd kollégáiktól az ottani vizsgálat anyagát… Ez azonban – mint megtudtuk – éppen fordítva működik: a jogsegély iránti kérelemmel akkor fordulhat egyik fél a másikhoz, ha a saját adatai és a nyomozása teszik szükségessé az információ beszerzését a másik országtól. Ám mivel Magyarországon se adat, se nyomozás nincs, így alapja sincs a magyar ügyészségnek a svéd jogsegély kérésére.
Ha tehát van der Kwast főügyész gyanúja nem alaptalan és voltak magyar megvesztegetettek – a svéd televíziónak azt mondta, meg van győződve, hogy Csehország, Magyarország, és a Dél-afrikai Köztársaság esetében kenőpénzek kifizetésére került sor –, akkor ők is megúszhatják, aminthogy természetesen szabadlábon van az osztrák Alfons Mensdorff-Pouilly, a Gripen-ügy lobbistája is. A gróf egy korábbi információ szerint állítólag azt javasolta, hogy 12 millió euró kenőpénzt kapjon öt magyar állampolgár.
Vajon nyomoz-e az esetleg megvesztegetettek után a magyar ügyészség?
– Az úgynevezett Gripen-ügyben Magyarországon most nincs folyamatban nyomozás és korábban sem volt – válaszolta Borbély Zoltán, a Legfőbb Ügyészség szóvivője. – Vizsgálat viszont volt, miután tavaly nyáron a Gripen-vizsgálóbizottság elküldte a megállapításait az ügyészségnek. Abban azt kerestük, hogy van-e a jelentés adatai között konkrétum, ami bármilyen bűncselekmény –  például a korrupció – gyanújára okot ad, de ilyet nem találtunk. Mi eddig csakis a sajtóból értesültünk arról, hogy más külföldi hatóságok nyomoztak emiatt a Gripen-ügyben. Ám kizárólag a sajtóból szerzett információk alapján a magyar ügyészség soha nem indít nyomozást. A Svéd Államügyészség pedig nem kereste meg eddig a Legfőbb Ügyészséget jogsegély végett – közölte Borbély Zoltán.
Akkor mégis mi kellene ahhoz, hogy Magyarországon is úgy döntsön az ügyészség: nyomozást indít, mint a svédek, a britek, a csehek tették?
– Ehhez elég lenne a bűncselekmény egyszerű gyanúja. De az egyszerű gyanúhoz is több kell, mint a sajtóhírek, újabban már az állítólagos vádalkuról is. Addig, amíg minket hivatalosan nem keresnek meg a külföldi hatóságok, és amíg nincs a kezünkben ilyen adat tőlük vagy a hazai szervektől, köztük a vizsgálóbizottságtól, addig nincs módunk nyomozást kezdeni. (Megjegyzésünkre – ha így lett volna az USA-ban is, akkor nem lett volna Watergate-ügy – a szóvivő úgy reagált: a sajtó a figyelem felkeltésében és az ügy erkölcsi megítélésében akkor és ott nagy szerepet játszott, de emellett voltak az Egyesült Államokban arról az ügyről egyéb adatok, több forrásból is.– A szerk.)
A kormányszóvivői irodán érdeklődésünkre kifejtették: „A Gripen-vizsgálóbizottság – amelynek hatásköre törvényességi és célszerűségi vizsgálatra terjedt ki – a fellelhető és átvizsgált iratok között korrupcióra utaló dokumentumot nem talált. A vizsgálati jelentést, majd pótjelentést értékelte a Nemzetbiztonsági Kabinet, amelynek megállapításai alapján vizsgálódott a Központi Nyomozó Főügyészség. Ez utóbbi nem talált bűncselekményre utaló nyomot és nem tartott szükségesnek további nyomozást, erre tekintettel a kormány nem tervezi, hogy feljelentést tegyen az ügyben”.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!