Megfékezhetők a köszvényes rohamok

Hátterében genetikai és környezeti tényezők állnak. Gyógyításában a környezeti tényezők befolyásolása fontos szerepet játszik. A köszvény jobbára középkorú férfiaknál, továbbá változó koron túl lévő hölgyeknél  jelentkezik, de súlyos formái – ezeknél az eseteknél  általában az anyagcsere örökletes betegsége az ok –, akár már a csecsemőkorban elkezdődnek, majd állandósulnak az ízületeket eltorzíthatják. Minél fiatalabb korban kezdődik a baj, annál komolyabb lehet a torzulás. A kórképben szenvedők 10-20 százalékánál sajnos vesekőképződéssel is számolni kell, továbbá a köszvényeseknél gyakoribb a magas vérnyomás és a vérzsírszint, a vese- és a cukorbetegség. Ha az első roham egy 50 esztendősnél idősebbnél jelentkezik, akkor várhatóan igazán roncsoló ízületi elváltozás nem jelentkezik.
A laikusok nem tudják, de a húgysav normális körülmények között jelen van a szervezetben, mint például a sejtek lebomlásának egyik mellékterméke, meg persze étkezéssel is bejut a testbe. A baj akkor keletkezik, ha a vese nem tudja eltávolítani a felhalmozódott húgysavtöbbletet, vagy a felgyorsult a sejtek pusztulásával járó kórképeknél – vérképzőrendszeri, daganatos betegedések –, az enzimrendszer bizonyos örökletes kórképeinél, a vese kiválasztó funkcióját csökkentő gyógyszerek szedésénél a mennyisége a vérben megemelkedik. Az emésztőrendszerben a purinok a táplálékkal bejutott fehérje emésztése során szabadulnak fel és jó részük már a vékonybél sejtjei által húgysavig lebomlik és a vérbe kerül. Normális esetben a húgysav kétharmad része kiválasztódik a vesén át, a maradék pedig az emésztőnedvekkel, izzadsággal távozik a szervezetből, a termelődés és a kiválasztás közt egyensúly van. Hibás szabályozás következtében – húgysav túltermelődése, bizonyos enzimek működészavara, csökkent kiválasztás miatt – húgysav halmozódik fel a sejtek közti térben és a vérben. Ilyenkor, ha a húgysav szintje a vérben meghaladja a 417 mmol/l-t, a magas húgysavszint miatt hiperurikémia lép fel. Tudni kell, hogy a fáradtság, a stressz, a nagy mennyiségű alkoholizálás, a fehérjében dús táplálkozás, valamely sérülés, meg műtét is köszvényes rohamot válthat ki.
Dr. Tóth Kornélia egy helyütt azt írja, hogy a heveny köszvényes roham hirtelen és fájdalmasan éjszaka jelentkezik, egy vagy több ízületben – leggyakrabban a nagylábujjnál (öregujj), a bokánál, a térdnél, a csuklónál, a könyöknél, ritkábban a gerincnél, a csípőnél és vállnál – kezdődik. Az érintett ízületek megduzzadnak, kívülről a bőr vörös, fényes, meleg tapintatú, majd amikor a roham elmúlik, a gyulladás lelohad ugyan, de ott a felület viszket, és hámlik. Az akut időszakban a betegséget akár 39 °C fokos láz, hidegrázás és természetesen rossz közérzet is kísérheti. Kezdetben általában csak egy ízület érintett, a tünet és a kín néhány nap alatt – a következő akár csak évek múlva jelentkező rohamig – megszűnik.
Ha a beteg nem fordul időben háziorvoshoz, illetve belgyógyászhoz, akkor a kór előrehaladtával a fájdalmas köszvényes rohamok egyre sűrűbben jelentkeznek és mind elhúzódóbban, egyre több ízületet érintenek. Az elhanyagolt – idült – köszvény maradandó ízületi károsodást okozhat, ugyanis a nátriumurát- kristályok annyira károsítják az ízületet, hogy miatta a mozgás korlátozottá lehet. Az urátkristály a bőr alatti kemény csomók – úgynevezett tofusok – formájában a fül bőre alatt, a porcban, a könyök körül, a belső szervekbe, például a vesében rakódhatnak le. Az elhanyagolt köszvénynél a csomók felszakadhatnak, ilyenkor a kristály valamilyen fehér masszaként távozik a szervezetből.
Hogyan diagnosztizálható a baj? Megléte az ízületek vizsgálatával, a jellemző tünetekkel és a vérben mért magasabb húgysavszinttel állapítható meg. Ugyanakkor tudni kell, előfordulhat, hogy a vérben a húgysavszint a roham idején nem nagyon emelkedik meg, másként fogalmazva, valaki attól még köszvényes lehet, hogy közben „húgysavilag” negatív a lelete.  Azért általában a köszvény akut állapotban emelkedett vérsüllyedést és fehérvérsejt-számot produkál. Az ízületi folyadékból injekciós tűvel vett mintából mikroszkóp alatt a tű alakú urátkristályok felismerhetőek. Kezdeti stádiumban a röntgen nem feltétlenül mutat eltérést, később, előrehaladott állapotban viszont már a csontelváltozások, a lerakódott lágyszöveti kemény csomók biztonsággal diagnosztizálhatók. 
Az első roham után több hónapos tünetmentes szakasz következik, majd a betegség előrehaladtával jócskán rövidülnek ezek az időszakok. Krónikus köszvény általában csak megfelelő kezelés hiányában alakul ki, ilyenkor az ízületi elváltozások miatt súlyosabb mozgáskorlátozottság lép fel.
Egy-egy köszvényes rohamot követően a szakember az újabbak elodázását, a betegség krónikussá válását igyekszik elkerülni. Van, akinél már az „egyszerű” életmódváltás – napi 3 (!) liter folyadék fogyasztása, az alkohol mellőzése, a fogyás, a fehérjében gazdag étkek mellőzése stb. – is elegendő. A napi purinfogyasztás ne haladja meg a 300 mg-ot a szokásos napi 600-1000 mg helyett. Az étrend összeállításakor fontos figyelembe venni, hogy melyik stádiumban van éppen a betegség. Tünetmentes emelkedett húgysavszintállapotnál az étrend purinszegény – 300 mg/nap alatti purintartalommal, zsírszegény, elhízás esetén energiaszegény, alkohol elhagyása vagy szigorú korlátozása, folyadékfogyasztás 2-2,5 l/nap.
Heveny köszvényes roham (a vérben a húgysavszint nem   mindig magas) étrendje: szigorú purinszegény, 100 mg/nap        purintartalommal, zsírszegény, elhízásnál energiaszegény, alkohol elhagyása folyadékfogyasztás 2,5-3 l/nap. Krónikus köszvénynél (tartósan magas húgysavszint, gyakran vesekövességgel járva) az étrend erősen purinszegény 200 mg/nap alatti purintartalommal, zsírszegény, elhízás esetén energiaszegény, alkohol elhagyása folyadékfogyasztás 2,5-3 l/nap – vizelet „lúgosító” összetétel (Forrás: elelmiszerzavarok.hu).
Amikor viszont a rohamok súlyosak és gyakoriak, akkor a vizelettel együtt járó húgysavürülést segítő gyógyszeres kezelést alkalmazzák, vagyis a kristályok kialakulásának veszélyét elkerülendő a vérben a húgysav szintjét csökkentik. És ma már olyan szerek is léteznek, amik magát a húgysav termelődését gátolják. A bőr alatti csomók egy része a kezelt betegeknél lassan eltűnik, másokat pedig, a kozmetikai problémákat okozókat, sebész távolíthatja el. 
Korábbi feltételezések szerint a különféle, purinban (húgysavban) gazdag ételek és a nagy mennyiségű fehérjék hajlamosíthatnak a betegségre, míg a tejtermékek fogyasztása „védhet” a köszvény kialakulásával szemben. Egy 2004-ben a The New England Journal of Medicine oldalain közzétett tanulmányban olvasható, hogy 12 éven át 47 150 lakos közreműködésével folytattak kutatást. Ennek során a diéta és a köszvény kialakulása közötti kapcsolatot vizsgálták. A betegek kórelőzményében nem szerepelt a köszvény. Az élelmiszerek fogyasztási gyakoriságát értékelő kérdőívekkel a diétára négyévente kérdeztek rá. (A több mint egy évtized során 730 igazolt új köszvényest találtak.) A megfigyelés összegzésekor megállapították, hogy több hús és tengeri hal fogyasztás mellett emelkedettebb, a több tejtermék fogyasztása mellett kisebb a köszvény kialakulási kockázata. A közepes mértékű, purinban gazdag zöldség és fehérje a betegség gyakoriságát nem befolyásolta.
Egy másik, szintén amerikai kutatásba 43 000 férfi egészségi állapotának változását követték az iméntivel egyező időszakon át. Ekkor az alkoholfogyasztás és a köszvény közötti kapcsolatot figyelték a Massachusetts Általános Kórház kutatói. Bizonyítottá vált, hogy az alkoholfogyasztás és a köszvény együtt járhatnak. A szintén 2004-ben, de akkor a The Lancet nevű orvosi szaklapban megjelent cikkük szerint a sör rendszeres fogyasztása valószínűsíti a karbamid-anyagcserezavar kialakulását, a röviditalok kifejezetten megmásfélszerezik a betegség előfordulását. Furcsa módon a bor mértékkel fogyasztva nem rizikófaktor, vagyis a húgysavanyagcsere zavarából következő ízületi gyulladás nem veszélyezteti a borisszákat olyan mértékben, mint más alkoholtípusok kedvelőit. A kutatók szerint ennek az alkohol és a köszvényt okozó italokban lévő más anyagok összjátéka lehet a magyarázata.
Végül még egy kutatás, illetve publikálás, amiből kiderült a szerzők szerint, hogy világszerte az egyik leggyakrabban fogyasztott ital, a kávé fogyasztása többféle úton is a köszvény rizikóját csökkenti. Az USA-beli lakosság szintén 12 éves reprezentatív mintájának vizsgálata során a kávéfogyasztásnál alacsonyabb szérum húgysavszinteket, és a köszvény előfordulásának csökkenését tapasztalták.
Krasznai Éva

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!