A határnyitás közvetlenül hozzájárult Németország egyesítéséhez

Az ülésen mintegy 30 ország állam- és kormányfője, vezető politikusa vett részt. Szili Katalin házelnök jogosnak nevezte, hogy elismerjük mindazoknak a népeknek, személyiségeknek, szervezeteknek az érdemeit, amelyek és akik az adott helyzetben a szabadság, a demokrácia megteremtése, a demokráciák önként vállalt szuverén együttműködése érdekében cselekedtek.
Sólyom hangsúlyozta: az egész Európát kettészelő vasfüggöny nemcsak baljóslatú, jelképes választóvonal volt, hanem fokozott éberséggel őrzött, tényleges választófal. Az elvágott szögesdrót azonban olyan jelkép lett, amely az egész világgal megértette, mi történik itt, Európa közepén – tette hozzá.
Sólyom László kifejtette: a többi volt szocialista országnak is megvan a maga határnyitása, ám az Ausztria és Magyarország közötti határnyitásnak lettek olyan következményei, amelyek közvetlenül hozzájárultak Németország egyesítéséhez és Európa újrarendeződéséhez. Ez adja meg a mostani évforduló nemzetközi jelentőségét, emiatt kézenfekvő a közös ünneplés – vélekedett.

„A kerekasztal-tárgyalások résztvevőjeként tanúsítom, hogy – ahogy akkor mondtuk – az 1956-oshoz hasonló vérontás elkerülése volt az egyik legerősebb közös álláspont az ellenzék és a kommunisták között. Ez pedig a szovjet tankok, a katonai beavatkozás minden áron való elkerülését jelentette. Ennek fenyegetését senki nem tudta figyelmen kívül hagyni” – idézte fel az akkor történteket Sólyom László. Mint mondta, ma már bőven dokumentálva van, hogy a szovjet pozíciók kímélése, a status quo őrzése, a nagyon lassú átmenet, a reformkommunisták kormányra kerülése volt Nyugat-Európa és Amerika érdeke is. Példaként említette, hogy Kohl kancellár tette meg azt, amit Németh Miklós nem: a keletnémetek kiengedéséről ő tájékoztatta Gorbacsovot a gymnichi titkos találkozó után. Szerencsére – tette hozzá –, az események gyorsan túlcsaptak ezen a politikán nemcsak a volt szocialista államokban, hanem a német újraegyesítés kérdésében is. „Mai közös ünneplésünk azt a kérdést veti fel: megbecsüljük-e, nem tékozoljuk-e el ezt a húsz évvel ezelőtti nagy ajándékot?” – zárta beszédét Sólyom László.
Szili Katalin szerint 1989. június 27-e
mindenekelőtt szimbólum: jelképe annak a folyamatnak, amely több mint négy évtizedes megosztottság után mind erőteljesebben sodort Európa újraegyesítése és ezáltal a kétpólusú szembenállás megszüntetése felé. Szili Katalin megnyitó beszédében úgy vélekedett: a folyamat előzménye volt az 1953-as berlini felkelés, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc, az 1968-as prágai tavasz és az 1980-as gdanski sztrájkok. De ugyanígy a szamizdatok, az emberjogi mozgalmak, a zaklatásnak kitett aktivisták szívós küzdelme, majd a politikai ellenzék szervezkedése és bátor kockázatvállalása is, amint a Nyugat gazdasági és politikai fölénye érvényre jutott, és magát a szovjet vezetést is a diktatórikus rendszer felülvizsgálatára szorította – hangoztatta.
– Európa soha nem volt ennyire egységes mint napjainkban – mutatott rá a finn, a szlovén és a svájci elnök szombaton Budapesten, a vasfüggöny átvágásának 20. évfordulóján tartott megemlékezésen.
A megemlékezésen levetítették az 1989 a csodák éve című rövidfilmet. A nyolcperces videóban korabeli fényképeket és híradórészleteket ismerhettek meg a nézők. A felvételeken megszólalt Horn Gyula akkori külügyminiszter, német partnere, Hans-Dietrich Genscher, valamint Helmut Kohl kancellár is. – A népek szabadságvágya beteljesül, tartósan azonban nem nyomható el; ezt is igazolják a 20 évvel ezelőtti események – mondta Günter Verheugen, az Európai Bizottság alelnöke. Felhívta a figyelmet arra, hogy 1989 üzenetét még mindig nem sikerült teljesen megvalósítani. Németh Miklós szerint 1989-ben, a határnyitáskor nem kellett attól tartani, hogy a magyarok tömegesen elhagyják az országot – az akkori miniszterelnök kifejtette: a vasfüggöny lebontásával pártállástól függetlenül szinte minden magyar egyetértett, a szögesdrót átvágása ugyanis fontos lépés volt Magyarország nemzeti függetlenségének megalapozásában – mondta az akkori kormányfő. Kifejtette: az események dinamikáját mutatja, hogy mire az osztrák és a magyar külügyminiszter megérkezett a két ország határára, a határőrség már csaknem a vasfüggöny egészét lebontotta, ezért egy részét vissza is kellett igazítani, hogy politikailag és nemzetközileg is „transzparens” legyen az elbontása. Bajnai Gordon miniszterelnök méltatta mindazokat, akik lehetővé tették a vasfüggöny lebontását, azt, hogy a „kis lyukból gyorsan nagy hasadás legyen”. Magyarország folytatta a gyors változást, a régió más országaival együtt belépett a NATO-ba, az EU-ba, a politikai rendszert néhány hónapon belül megváltoztatta, a gazdaságit néhány éven belül, a szociális rendszer megváltoztatása tovább tart – tette hozzá. Az emléknapot szombaton este gálaműsor zárta a Magyar Állami Operaházban.

MTI 

 Obama levele a magyarokhoz

Barack Obama szerint 1989. június 27. történelmi fordulópont volt; az Egyesült Államok elnöke ezt a vasfüggöny lebontásának 20. évfordulója alkalmából a magyar népnek írt levelében jelentette ki. A szombati parlamenti emlékülésen felolvasott levélben – amelyet a kormányszóvivői iroda bocsátott az MTI rendelkezésére – Barack Obama úgy fogalmazott: kevés ilyen nagy jelentőségű dátum van, amikor a világ szemtanúja lehetett annak, ahogy az emberi szellem legyőzi a balsorsot, és a remény, a szabadság ereje győzedelmeskedik a zsarnokság és a kudarc felett. Az Ausztriát és Magyarországot elválasztó szögesdrótkerítés békés lebontása, valamint az osztrák és a magyar kormány bátor döntése a határ megnyitásáról előkészítette a szabadság térnyerését a szomszédos országokban is – írta. Hozzátette: végéhez közeledett a kommunista uralom a régióban, és örökre megváltozott Európa politikai térképe.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!