Többnapos vita után lényegében megegyeztek az MSZP vezető politikusai abban a menetrendben, amely egészen a jövő tavaszi választásokig kívánja megszabni a párt tevékenységét. Miből következően a választások előrehozásának témáját is lezárják.

A VH megbízható szocialista forrásokból származó értesülései szerint most, tehát a szombati kongresszusukon mégsem lesz bizalmi szavazás a pártvezetésről, hanem a pártot immár irányító országos választási bizottság egészül ki „új, fiatal arcokkal”. E bizottság pedig folyamatosan tartja kézben az ügyeket egészen jövő áprilisig.

Részleges tisztújításra a november végi újabb kongresszus kerít sort. Azon viszont csupán a pártelnökséget újítják meg. Ugyanakkor döntenek a párt programjáról, az országos jelöltlistáról és az MSZP kormányfőjelöltjéről is, aki természetesen a lista élén lesz. Az e heti, szombaton véget ért viták során megegyeztek azokban a javaslatokban is, amelyeket Lendvai Ildikó pártelnök tesz majd a mostani kongresszusnak. Ezt a dokumentumot az MTI szerezte meg.
Az MSZP következetesen támogatja a kormányt a gazdasági válságkezelésben – szögezi le a küldöttcsoportoknak kiküldött javaslat, amely hibaként emeli ki, hogy a pártnak nem sikerült a reformot „kormánydiktátumból” társadalmi üggyé tenni. A pártelnök hangsúlyozza, hogy a szocialisták végigviszik vállalt kormányzási feladatukat, azaz folytatják a válság elleni védelem megszervezését; az MSZP-nek, mint baloldali pártnak pedig feladata és felelőssége a társadalmi válság megelőzése, a társadalmi biztonságot szolgáló intézkedések kezdeményezése.

A dokumentum szerint e fenti célok miatt a július 4-ei kongresszus azt kezdeményezi majd, hogy a kormány három területen tegyen konkrét lépéseket: alkosson közbiztonsági és szociális intézkedéstervet, valamint a morális biztonságot – az igazságos teherelosztást, az elit arányos részvételét – szolgáló intézkedéscsomagot.
A dokumentumtervezet szerint az MSZP értékeli az elmúlt éveket is. Leszögezi: az MSZP támogatottsága drámaian alacsony szinten van. A különlegesen nagy feladatot vállaló és különlegesen nehéz körülmények, éles politikai támadások között folytatott hétéves kormányzás elbizonytalanította a párt választóbázisát és kimerítette szervezeti erejét – írja Lendvai Ildikó a dokumentumban. A pártelnök szerint megbomlott az a kettős szerep, amelynek ígéretével az MSZP 2002-ben és 2006-ban választást nyert; mindkétszer azzal vonzott magához széles társadalmi csoportokat, hogy egyszerre képes a jobboldal avítt eszmerendszerével szemben az ország modernizációjára és a munkájukból, nyugdíjukból élők napi biztonságának garantálására. Az MSZP 2006-os választási győzelme után röviddel „súlyos szavahihetőségi válságba” került: a jelképpé vált őszödi beszéd és a politika egésze egyrészt (helyesen) szembesített a szociá-lis kiadások, ígéretek és a költségvetési korlátok ellentmondásaival (szintén helyesen) megfogalmazta a reformszándékokat, másrészt (helytelen túlzással) az előző ciklus teljesítményéből jót is, rosszat is mérlegelés nélkül kidobott az ablakon. Ezután az ellenzék és a megjelenő szélsőjobb a parlamenti demokrácia határait feszegetve folyamatos politikai válsághelyzetet igyekezett generálni, a szélsőséges csoportok erőszakos megoldásokat, romboló indulatokat eresztettek az utcára – szögezi le a dokumentum.
A pártelnök hangsúlyozza, hogy ilyen körülmények között kellett volna a kormánynak helyreállítani a költségvetés stabilitását, elvégezni a szükséges reformokat, és közben – a tőle elvártaknak megfelelően – garantálni a szociális biztonságot és a köznyugalmat is. Az első feladatot a konvergenciaprogram végrehajtásával a kormány elvégezte, másik két feladatát – a modernizációt és a választók szociális biztonságát, zökkenőmentes mindennapjait – azonban nem tudta összeegyeztetni. Nélkülözhetetlenek voltak a reformok – mint például a nyugdíj- és az oktatási –, de a kormány modernizációs teljesítményét rontotta az egészségügyi reform felemás mérlege, és ennél is súlyosabban a reformpolitika módszere, mentalitása, felülről diktált jellege.
Lendvai Ildikó szerint bár a reformok baloldali értékeket fogalmaztak meg, nem sikerült partnereket, szövetségeseket szerezni hozzájuk. A „reformretorika” gyakran kioktató hangja nem keltett rokonszenvet, nem sikerült a reformot „kormánydiktátumból” társadalmi üggyé tenni. A szocialisták a jövőben változtatnak azon a magatartásukon, amellyel csak felülről, partnerek nélkül voltak képesek modernizálni. A dokumentum kiemeli: az MSZP nem szűkíti, hanem bővíti eddigi programját, mert választ ad a baloldali szavazóbázis, a munkájukból és nyugdíjukból élők jogos biztonságigényére, aktuális szociális konfliktusaira, kialakítja a szolidaritás eszközrendszerét, ezzel erősíti baloldali karakterét. A kongresszus kimondaná a javaslat szerint, hogy az MSZP világossá teszi: a baloldal pártja, a baloldali emberek politikai otthona.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!