Az EP-választáson az MSZP és SZDSZ tragikusan szerepelt. Az ország
szempontjából nagyon kedvezőtlen, hogy olyan pártok képviselői
szereztek sok mandátumot, amelyek nem uniópártiak (Orbán: „az unión
kívül is van élet”), vagy éppen teljes mellszélességgel elutasítják azt.
Pedig az, hogy az EU-ba kerülés rendkívül kedvező, főleg a szegényebb országok számára, nem lehet vita tárgya, hisz objektív tények igazolják. Írország szárnyalása, vagy a szegényebb államok – mint Spanyol- és Görögország – olimpiarendezése ezt egyértelműen bizonyítja.
A kormánypártok vezetői önkritikus módon magukban keresik a hibát, és lemondással, vagy leváltással és új, fiatal, ismeretlen politikusok szerepeltetésével szeretnék visszaszerezni a választói bizalmat. Ne tegyék.
Ez a rossz szereplés az ellenzéki lejárató kampány következménye. Amikor a legtöbb tévéadó azt sulykolja, hogy „ezek” hazudnak, lopnak, csalnak, az újságok – és nemcsak a fideszesek – címlapján öles betűkkel tudósítanak kormánypárti önkormányzati vezetők rabosításáról, akkor nem is lehet csodálkozni ezen az eredményen. Nincs más megoldás, mint következetesen megcáfolni a hamis tényállításokat, és nagy hiba, hogy ez eddig nem történt meg
Példák:
1. Hetekig téma volt a postapalota eladása.
Nem lehetett volna elmagyarázni, hogy az internet térhódításával töredékére esett vissza a postaforgalom, és egy ilyen nagy épületre nincs többé szükség? A vevő lehet akár külföldi is, hiszen úgysem viszi ki azt az országból. Az irodákat megtölti emberekkel, bért fizet nekik, az országnak adót. Hallott már valaki olyasmit, hogy tengerparti országok tiltakoztak, ha egy gazdag arab vagy orosz vevő parti villát akart náluk venni? Örültek, ha vásárolt és hozta a pénzt. A New York-i felhőkarcolók jelentős része is külföldi tulajdonban van.
2. A kormányzati negyed építése.
Előzetesen szakértő bizottság vizsgálta meg, hogy gazdaságosan megvalósítható-e, és hogy hol van a legmegfelelőbb helyszín. Egy lepusztult városrész helyén épült volna egy impozáns, a város és az ország presztízsét emelő épületcsoport, amely még a kormányzati munkák rezsiköltségeit is lényegesen olcsóbbá tette volna. A Fidesz az első pillanattól kezdve olyan ellenkampányt indított, hogy a vállalkozók sorra kihátráltak, utoljára Demján Sándor is. Gondolom, nem kell bizonygatnom, hogy Demján nem adta volna a nevét egy silány vagy korrupcióval átszőtt vállalkozáshoz.
3. A Hospinvest tönkretétele.
Egy egészséges, életképes egészségügyi vállalkozást kitartó fúrással, ellenkampánnyal, a dolgozók lázításával sztrájkra biztatásával sikerült odáig juttatni, hogy a bankok kihátráltak a mögüle.
4. A Hankook kikezdése.
Egy fideszes polgármester feljelentésére bírósági ügy lett a gyárnak területet adó önkormányzat ellen. A bíróság szerint nem történt bűncselekmény. Nem nyugszanak bele, folytatják a bajkeverést.
És még vég nélkül lehetne folytatni a sort. Például az egészségügyben végrehajtandó modernizálást a több biztosítós modell kiépítésével kellett volna kezdeni. Orbán Viktor megfenyegette a biztosítókat, hogy mindent vissza fognak csinálni.
Ezek az ügyek miért nem kapnak hangosabb médiavédelmet? Miért kell a rabosított polgármesterekről egyből elhinni, hogy bűnösök? Hogy lehet gyanú alapján letartóztatni és letartóztatást hosszabbítani bizonyíték nélkül? Vajon meddig? Csak nem a következő választásokig?
Ami pedig a lehallgatási ügyben történt, azt még egy afrikai bábkormány ügyészsége is tanulmányozhatná.
Egyszóval nem az a megoldás, hogy pártjainkat szétverjük, hanem hogy összefogunk és a támadásokat visszaverjük.
Farkas Miklós, Budapest
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!