Pánikrohamok

Anyu kimondottan örült, amikor a Fidesz győzött, még a pártba is belépett, úgyhogy jöttek is hozzá beszélgetni vagy tagdíjat szedni, vagy nem tudom, miért, akkor is, amikor már kiábrándult belőlük, mert valamit nem csináltak meg az ígéreteik közül, valami olyat, ami Anyunak kifejezetten fájt. Akkora kergetés lett belőle... állítólag azóta fut a két helyes ember. Akkor anyukám megbüntette őket, az egész pártot és erőteljesen baloldalivá vált, természetesen a templomjárás fel nem adásával egyetemben. Még szép, hogy az MSZP-re szavazott, nekem is mutogatott néhány szórólapot, azt mesélte, ezek mégis mások. Eközben totózott is, szisztémákat dolgozott ki a meccseredmények kiszámítására, illetve úgy megtanulta a külföldi csapatok nevét, ahogy én sohasem fogom, lásd az „ácé”-nek kimondott AC Milant a Heti hetesben, végül is ejthettem volna „észí”-nek is, nem? Anyu kimondottan örült, amikor az MSZP győzött, a pártba már nem mert belépni, mert mi van, ha megint kergetni kell, ő sem lett fiatalabb közben. Aztán kiábrándult belőlük, mert valamit nem csináltak meg az ígéreteik közül, valami olyat, ami Anyunak kifejezetten fájt. Akkora monológ lett belőle... Akkor anyám meg akarta büntetni őket, az egész pártot és fogalma sem volt, hogy mit csináljon ehhez. A Fidesz ugyebár már megvolt, az MSZP megvolt, MDF alig van, SZDSZ már akkor sem volt túlságosan, viszont a templom tulajdonképpen jól működik, ők konkrétat nemigen ígérgetnek, azt ugyebár nehéz megszegni. Mostanában nem nagyon beszélünk erről, egyszerűen nem merem megkérdezni azt, amitől a legjobban tartok. Igazából még az is lehet, hogy ettől vannak pánikrohamszerű izéim, amelyeket természetesen nem vizsgáltatok ki, mert nekem ne egy falra akasztott felvétel és két zöld görbe mondja meg, meddig élhetek. Azon merengek, hogy nem Anyám tolta meg a Jobbik szekerét? Ne röhögjenek, nagyon sok kártyapartnere van ám.

Jáksó László

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!