A munkaügyi szervezet és a munkaügyi központok 1991-től
léteznek. Az állami foglalkoztatási szervezet 2007. január 1-jétől működik
Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) néven. Az ÁFSZ, mint központi
közigazgatási szervezet, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalból és a hét
regio-nális munkaügyi központból áll. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
foglalkoztatáspolitikai, munkaügyi, egyes gyermekjóléti, ifjúsági,
rehabilitációs, valamint a megváltozott munkaképességű személyek
foglalkoztatásával kapcsolatos és a társadalmi párbeszéd működtetésével
összefüggő feladatokat lát el, elősegítve a regionális átképző központok
munkáját.

- Az országban a 7 regionális munkaügyi központhoz 169 munkaügyi kirendeltség tartozik, ebből 20 kirendeltség és szolgáltató központként működik a volt megyei munkaügyi központok székhelyein. Ez utóbbiak speciálisabb munkaerő-piaci szolgáltatási körrel bírnak, szolgáltatásaikra az egyes kirendeltségek is irányíthatják ügyfeleiket. A kirendeltségek az ügyfelekhez legközelebb álló egységek, az ország egész területét lefedik. Főbb feladataik: a munkanélküliek pénzbeli ellátásának biztosítása, munkaerő-piaci szolgáltatások, ezen belül információnyújtás, a munka-, a pálya-, az álláskeresési, a rehabilitációs, a pszichológiai és helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás és a munkaközvetítés.

- Szolgáltatásaink többsége az ügyfeleknek szól, de a munkáltatókkal is szoros a kapcsolatunk. Ha egy cégnek új munkaerőre van szüksége, értesíti az adott kirendeltséget, ott pedig megkeresik a megfelelő embert. Az álláskeresésre fel is készítjük az ügyfeleket: tanítjuk, hogyan kell telefonon érdeklődni, önéletrajzot írni, álláskeresési technikákat ajánlunk. A 2-3 napos felkészítő tanfolyamokon a résztvevők szituációs gyakorlatok segítségével megtanulhatják kezelni ezen élethelyzeteket. A háromhetes Álláskereső Klub 80 kirendeltségen működik már. Munkatársaimnak egyfajta „lelki segélyszolgálatot" is nyújtaniuk kell. Célunk: a szociális területeken tevékenykedők ismerkedjenek meg a munkaügyi problémákkal és fordítva.

Egyes támogatásokhoz pályázati úton, másokhoz kérelem alapján lehet hozzájutni, ez utóbbi a gyakoribb. A regionális munkaügyi központok támogatásai között hangsúlyos a munkaerő-piaci képzések támogatása, az előzetes igényfelmérés alapján szervezett csoportos tanfolyamok, a hiányszakmákra fókuszálva. A képzések OKJ-s végzettséget adnak. A munkaadóknak nyújtható, a foglalkoztatás bővítését célzó bértámogatás is népszerű, létezik munkahelyteremtő, beruházó és megtartó támogatás is. Pályázni lehet a vállalkozóvá válást elősegítő támogatásra is. A mobilitási támogatás keretében az ingázók munkavállalását segítik, helyközi utazási költségtérítéssel vagy csoportos szállítással. Léteznek megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő támogatások. Ha egy cég csoportos létszámleépítést tervez, be kell jelentenie a helyi kirendeltségen, ahol a munkatársak csoportos tájékoztatót tartanak az érintetteknek.

Az ÁFSZ nemcsak szervezeteiben, hanem internetes portálján (www.afsz.hu) is igyekszik információkkal ellátni az érdeklődőket. Az álláskeresőket célzó oldalak a munkahelyhez, munkavégzéshez is adnak információt. A munkaadók számára leépítésekkel, átképzésekkel, munkaközvetítéssel, támogatásokkal kapcsolatos információk állnak rendelkezésre. A kirendeltségek negyedévente munkaerő-piaci prognózist készítenek, évente kétszer pedig a távolabbi jövőre irányulót. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek és az ÁFSZ kirendeltségei közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerő-keresletére való gyors reagálás, a várható létszámcsökkentések által érintettek mielőbbi munkába helyezése, valamint a pályaválasztók segítése.

Komplex munkaerő-piaci programokat is megvalósítanak a regionális munkaügyi központok, amelyekhez hazai és uniós források is vannak. E programok tervezésénél arra törekszenek, hogy az egyes támogatási elemek szinkronban legyenek. A hazai programok között vannak a romák munkaerő-piaci integrációját célzóak is. Az Európai Szociális Alapból hazai társfinanszírozással megvalósuló programok közül egyesek bizonyos csoportok elhelyezkedésére koncentrálnak, mint például a hátrányos helyzetű álláskeresők vagy a rehabilitációs járadékosok. A TÁMOP 1.2  Lépj egyet előre program célja a magyar felnőtt lakosság képzettségi színvonalának növelése, ezért uniós forrásból biztosítja a képzési költség támogatását, és az egyszeri összegű minimálbér (jelenleg bruttó 69 ezer Ft.) kifizetését annak a szakképesítés nélküli, de munkahellyel rendelkező polgárnak, aki szerez valamilyen szakképesítést. Az ÁFSZ munkája roppant összetett és sokrétű. - Négyezer munkatárs dolgozik országosan, fő céljuk a kereslet és a kínálat összehangolása, valamint a munkaközvetítés. Biztos munkát, munkahelyet ugyan nem ígérhetünk, de hozzájárulhatunk az elhelyezkedési esélyek növeléséhez. Minél több szakképzett emberre lenne szükség, de a szakirányok is fontosak. Nagy az igény autógépész mérnökre, építő- és épületgépész mérnökre, míg kommunikáció, művelődésszervező szakot végzettekből, jogászokból  túlképzés van. Ha egy nem foglalkoztatott kommunikáció diplomás elvégez egy tanfolyamot, hamar válhat belőle keresett tb- vagy adóügyi ügyintéző. Lőrincz Leó szerint a probléma az, hogy az emberek többsége nem előrelátó. - Az ÁFSZ a munkaerőpiacot nagyon jól ismerő szervezet. Munkahelyeket nem mi teremtünk, de segítünk, hogy egymásra találjon a munkavállaló és a munkaadó. Közvetítő szerepünkkel a foglalkoztatást segítjük, tanácsot is adunk, hogy megleljék a legkedvezőbb megoldást. A hitel- és gazdasági válság kapcsán figyelemmel kísérjük a munkaerő-piaci folyamatokat, s mindent elkövetünk, hogy minél kevesebben veszítsék el állásukat, illetve találjanak új munkát.

- Régóta a szervezetben dolgozom és mivel egy megyei munkaügyi kirendeltségen kezdtem pályámat, pontosan tudom, hogyan épül fel az ÁFSZ. Rengeteg nyugati országban voltam tanulmányúton, próbálom a jó példákat meghonosítani. 3 éve vagyok főosztályvezető, 12 közvetlen munkatársam segítségével folyamatosan tartom a kapcsolatot a kirendeltségekkel, hogy hatékonyabbak legyünk. Szerencsés vagyok, a hivatásom a hobbim is.

Lőrinc Leó a munkaerő-piaci eszközrendszer módszertani fejlesztésében több mint két évtizeden át végzett kiemelkedő munkája elismeréséül a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetésben részesült márciusban.

 Krausz Viktória

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!