A többség támogatja az Út a munkához programot

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat számára fontos feladat lesz a jövő évben a programmal összefüggésben az önkormányzatokkal való szoros együttműködés kialakítása. Ennek keretében az új szabályozás alapján a közfoglalkoztatás hatékony megvalósítása érdekében az önkormányzatoknak közfoglalkoztatási tervet kell készíteni. A feladat komplex jellege miatt próbatervezést végeznek az Szociális és Munkaügyi Minisztérium munkatársai az önkormányzatok és az ÁFSZ szakembereinek együttműködésével. Ennek eredményeként  általános eljárási útmutatót dolgoznak ki az Állami Foglalkoztatási Szolgálat és az önkormányzatok munkájának megkönnyítésére. A program egyik lényeges eleme a 35 év alatti alacsony iskolai végzettségűek képzése. Az általános iskolai végzettséget biztosító, valamint a speciális felzárkóztató képzések megszervezése a munkaügyi szervezet kiemelt feladata. Ezek a képzések biztosítják az alapot egy későbbi, támogatott szakképzésben való részvételhez. A Foglalkoztatási és Szociális Adatbázis kialakítása elősegíti a szociális és a munkaügyi intézmények közös foglalkoztatáspolitikai feladatainak összehangolt tervezését és hatékony végrehajtását.

Az elfogadott módosítások nem csak az álláskeresők munkára ösztönzése terén, hanem a munkaerőpiac keresleti oldalának élénkítése érdekében is tartalmaznak intézkedéseket. A legkedvezőtlenebb helyzetű kistérségekben és településeken lakók foglalkoztatását az eddigi támogatásokon túlmenően további járulékkedvezmény segíti. Azok a munkaadók, amelyek a rendelkezési állási támogatásra jogosult álláskeresők tartós foglalkoztatását vállalják, 3 évig mentesülnek az egészségügyi, a munkaadói és a társadalombiztosítási járulék megfizetése alól. Országosan összesen 3 ezer foglalkoztatásszervező segíti a közfoglalkoztatási feladatok ellátását. A sikeres végrehajtás megköveteli az önkormányzatok és az ÁFSZ szoros együttműködését. Az Út a munkához program megvalósulásának nyomon követésére központi program indul. Ennek keretében a partnerség elve alapján megalakítanak egy egyeztető fórumot, amely segíti a program megvalósítását, monitorozását. A fórum a tapasztalatok alapján javaslatot tesz a szükséges módosításokra. Az ehhez szükséges forrást a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete jóváhagyta.

Az SZMM megbízásából két, egymástól független közvélemény-kutatás készült a fővárosi és a vidéki lakosság körében, hogy kiderüljön, milyen a társadalmi elfogadottsága az Út a munkához program intézkedéseinek. A program alapfilozófiájának, a segély helyett munkavégzésnek, és az ehhez kapcsolódó legfontosabb intézkedéseknek kifejezetten magas a társadalmi elfogadottsága. A fővárosban a megkérdezettek 80 százaléka egyet-ért ezen célkitűzésekkel. Ennél is magasabb annak elfogadása, hogy segélyt csak az arra valóban rászorulók kapjanak (90 százalék). A vidéki lakosság a program szinte minden intézkedésével 80-90 százalékos vagy még ennél is magasabb arányban ért egyet.

Lényeges tanulsága a felmérésnek, hogy a dolgozók és a munkával nem rendelkezők véleménye között nem volt szignifikáns különbség. Még a leginkább érintettek, a munkanélküliek körében is többségben vannak a pozitív vélemények. Magas a társadalmi elfogadottsága annak, hogy a kormány szigorítja a feketefoglalkoztatás elleni fellépést, azonban nem egységes a közvélemény abban, hogy a szankciók kiterjedjenek-e a munkavállalókra is. Arra a kérdésre, hogy mi történjen azzal, akit rajtakapnak be nem jelentett munkavégzésen, a fővárosiak 59 százaléka, a vidékiek 45 százaléka válaszolta azt, hogy átmeneti időtartamra szüntessék meg a segélyét. A megkérdezettek negyede csökkentené a segély összegét.

A közvélemény-kutatás megerősítette, hogy a program legfőbb célkitűzései és tervezett intézkedései messzemenően találkoznak a társadalom elvárásaival. További feladat ugyanakkor a kommunikáció javítása, mert a program egyes intézkedéseinek ismertsége nem csak a széles közvélemény, hanem az érintett társadalmi csoportok körében is alacsonynak tekinthető.

 

Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter egy sajtótájékoztatón kijelentette: a jelenleg zajló gazdasági válságban cél a munkahelyek megőrzése, a foglalkoztatás biztonságának megteremtése, a hátrányos helyzetű kistérségek felzárkóztatása, a foglalkoztatás élénkítése és a segélyezési rendszer átalakítása. Ezen célok megvalósításért született meg az Út a munkához program, ami április 1-jén indul, pénzügyi forrása biztosított a költségvetésben. A válságkezelésre fordítható összeg - kb. 100 milliárd forint - elkülönítve áll rendelkezésre. A miniszter kiemelte: a szociális segélyezettek 40 százaléka 35 éven aluli, ami az utóbbi években alakult így. Ezért ezen polgárok foglalkoztatására kell a hangsúlyt fektetni új szereplők bevonásával és a második esély iskolai rendszer létrehozásával képezni kell őket. Ennek keretein belül kompetenciafejlesztés, motiválás, nyelv és informatikai oktatás zajlana, valamint szocializációs kérdések és projektfeladatok végzése. A gyakorlati képzést pedig vállalkozói körök biztosítanák. A társadalom és az egyén érdeke is a jól képzett, hozzáértő munkaerő. Ezért a munkára képeseknek megfelelő munkát kell kínálni, a hátrányos helyzetűek segítése alkotmányos kötelesség. A feketemunkát nem üldözni kívánják, hanem a kínálatot próbálják visszaszorítani úgy, hogy alternatívát mutatnak a legális pénzhez jutáshoz a feketemunka ellenében.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!