A Magyar Gárda mozgalom újraalakulását jelentette be Szabó Gábor, a Jobbik pártigazgatója, választmányi elnöke szombat délután a fővárosi Szabadság téren tartott nagygyűlésen, majd a Magyar Gárda Egyesület alapító tagjainak egyenruhát adott át.

A mozgalomhoz csatlakozott, és a helyszínen egyenruhát öltött Für Lajos volt honvédelmi miniszter, aki a XX. századi történelem és a magyarság legnagyobb csodájának nevezte a Magyar Gárda mozgalom létrejöttét. Szintén egyenruhát öltött ifjabb Hegedűs Lóránt református lelkész, valamint felesége, aki Budakeszi alpolgármestere. Csatlakozott a mozgalomhoz a bíróság által július 2-án jogerősen feloszlatott Magyar Gárda Egyesület több alapító tagja, így Murányi Levente és Pörzse Sándor is. Ugyancsak magára öltötte a formaruhát Vona Gábor, a Jobbik elnöke és Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti képviselője.
A Jobbik azzal a céllal hirdetett nagygyűlést a budapesti Szabadság térre, hogy tiltakozzon a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület feloszlatása ellen és a múlt szombati rendőri intézkedés miatt, valamint előre hozott választásokat követeljen. Kiss Róbert főkapitány beszédében úgy fogalmazott: „fekete napokat élünk, mert nem lehet kimondani, azt a szót, hogy magyar”.

A Szabadság téren mintegy két és fél ezren gyűltek össze, többségük fekete nadrágot és fehér felsőt viselt, majd a főkapitány beszéde végén, amikor felvette a Magyar Gárda egyenruhájához tartozó mellényt és sapkát, a tömegben lévő Magyar Gárda-tagok szintén egyenruhát öltöttek, hosszasan megtapsolták magukat és skandálták: „éljen a gárda”! Szegedi Csanád, a Jobbik EP-képviselője, a párt alelnöke szintén felvette az egyenruhát és bejelentette, hogy jövő héten, az Európai Parlamentnek a júniusi választásokat követő alakuló ülésén a Magyar Gárda egyenruhájában veszi át mandátumát.
A Fővárosi Ítélőtáblának a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet jogerősen feloszlató ítélete kimondta azt, hogy az egyesület megszüntetésével a mozgalom sem működhet tovább, a döntés szükségképpen a mozgalomra is kiterjed, annak a szervezeti kereteit szünteti meg.
Morvai Krisztina, az Jobbik európai parlamenti (EP) képviselője a Szabadság téren összegyűltek előtt azt mondta: nem véletlen, hogy a rendőrség jogsértéseket követett el – mint fogalmazott – a magyar emberek ellen. Annak célja van: Magyarország gyarmatosítása, Magyarország második Palesztinává tétele – mondta. A Jobbik EP-képviselője a nagygyűlés előtt tartott sajtótájékoztatón közölte, hogy az Európai Parlamentben minden képviselőnek eljuttat egy 15 perces felvételt tartalmazó DVD-t, amelyen a 2006. október 23-ai, az idei március 15-ei és a múlt szombati Magyar Gárda demonstrációján történt rendőri intézkedések láthatóak. Bejelentette azt is, hogy a Jobbik mindhárom európai parlamenti képviselője függetlenként fog dolgozni a brüszszeli/strasbourgi testületben, ugyanis az IND/DEM Függetlenség és Demokrácia képviselőcsoportja nem vállal közösséget a Jobbikkal az európai sajtóban is sokat bírált Magyar Gárda miatt.

MTI


A Hirszerzo. hu szerint ötszázan vették fel a betiltott Magyar Gárda egyenruháját a Szabadság téren. A demonstrálókhoz délután öt óra körül csatlakoztak a közeli Erzsébet téren, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom hasonló céllal meghirdetett demonstrációján résztvevők is. Az Erzsébet téri békés tüntetésen semmiféle atrocitás nem történt, a rendőrségnek nem kellett beavatkoznia. A rendőri erők, bár nagy számmal voltak jelen a Szabadság térnél, nem mutatták magukat: egy századnyi rohamrendőr a Magyar Televízió volt székházában várakozott, a csapatszállító autók és a rabomobilok is távolabbi utcákban álltak meg. A szombati nagygyűlés a kora esti órákban rendbontás nélkül ért véget. A fővárosban ugyanakkor reggel óta fokozott rendőri ellenőrzés zajlott, annak eredményeként hat körözött személyt állítottak eddig elő.
Mi a helyzet jogilag – kérdeztük Magyar György ügyvédtől. – Az még nem alakít meg egy szervezetet, hogy összejönnek és felavatják magukat, deklarálva a megalakulást – mert ennek nincs jogi következménye. Ebben a helyzetben azt kell tudomásul venni, hogy ha a bírósághoz a bejegyzésre kérvényt nyújtanak be, akkor a bíróság bejegyzi-e őket, avagy sem, s ha igen, az ügyészség elismeri-e ennek törvényességét. A szervezet ugyanis csak a bírósági bejegyzéssel válhat joghatályossá, s ha a bíróság be is jegyezné, az ügyészség még mindig élhet ez ellen kifogással. Ha a korábbitól eltérő jelleggel kérnék a beleegyezésüket, akkor elvben elfogadhatja a bíróság a bejegyzési kérelmüket, ellenkező esetben el kell utasítania. A bíróságnak ennyit kell mérlegelnie – mondta lapunknak Magyar.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!