Kizsákmányolják-e Magyarországot a multik?

A Pénzügyminisztérium illetékese szerint az önkormányzatok dönthetnek ugyan a helyi adó mértékéről, de annak minden vállalkozásra azonosnak kell lennie! A neves kutató közgazdász úgy látja, a magyar GDP mintegy 51 százalékát állítják elő a külföldi tulajdonban lévő, kis és nagy cégek, s az elmúlt években a nagyvállalatok beruházásainak támogatására fordított állami támogatások nagyságrendje 10-30 milliárd forint körül mozog, ami – tegyük hozzá – makrogazdasági szinten elhanyagolható összeg. Nem tűnnek megalapozottnak azok az állítások sem, amelyek szerint a bankok kiviszik a betétesek pénzét az országból; a PSZÁF illetékesének szavaiból nagyjából az derül ki, hogy a pénzintézetek a külföldi tulajdonosok pénzét fektetik be hazánkban.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom tán annak is köszönheti EP-választási sikerét, hogy programjába emelte a multinacionális tőke számára biztosított adókedvezmények felszámolását, s e cégek helyett a magyar mikro-, kis- és középvállalkozók, különösen a családi vállalkozások és gazdálkodók támogatását. Ám ne gondolják, hogy csak a jobbszélről hallatszik ilyesmi. Róna Péter közgazdász cikkét például nemrég lapunkban arról írt, „arra jók vagyunk, hogy (…) évente olyan profitrátákat realizáljanak és vigyenek ki az országból, amelyről otthon még álmodni sem mernek.”
– Miféle adatokra alapozta a véleményét? – kérdeztük Róna Pétertől. Elmondta: zömmel hazai és külföldi statisztikák állnak az iméntiek mögött. – Például a KSH adataiból derül ki, hogy a magyar vásárlói kosárnak több mint a 20 százalékát külföldi eredetű cikkek töltik meg, többségükben EU-s termékek – élelmiszerek, járművek, szórakoztató elektronika –, s csak kisebb részben a nagyon olcsó kínai ruhák, háztartási cikkek. A multik kedvezményei „papíron” a nagybefektetőket megillető állami finanszírozási programban szerepelnek, ám a nagybefektetők jellemzően multik. Kaphatnak munkahely-teremtési támogatást és helyi iparűzésiadó-kedvezményt. S infrastrukturális támogatást is, ha például utat, csatornát, víz-, gáz- és villanyvezetéket építtet az önkormányzat helyi pénzekből a beruházásukhoz. – Ami a profitrátát illeti, elég az APEH top 100-as listájáról találomra kiválasztani egy multit. Végigmentem a listán és megnéztem a cégek hazai, illetve anyaországi profitrátáját. Volt, amelyik itt csak 10-20 százalékkal ért el nagyobb profitot, mint az anyacége, de akadt, amelyik háromszor akkora profitrátát produkált Magyarországon. Ami pedig a pénzügyi szférát illeti:  úgyszólván már csak néhány bank van magyar tulajdonban, a többi külföldi bank magyarországi „leánya”, a biztosítókról már nem is beszélve, amelyek között tán nem is maradt magyar…

A kedvezmények mértéke

A Pénzügyminisztériumban arról ér-deklődtünk, hogy kiveszik-e részüket a multik a közteherviselésből? Kapnak-e
kedvezményt, adómentességet, s ha igen,
mennyi ideig? Jut-e nekik olyan kedvezmény, amely azonos körülmények között a hazai cégeknek nem? Pichler Ferenc, a tárca szóvivője közölte: a helyi adókban az önkormányzatok nem adhatnak mentességet, kedvezményt, csak a mikrovállalkozásoknak, amelyek a 2,5 millió forintos adóalapot nem érik el. Ezen felül csak két törvényi mentesség van: a foglalkoztatásbővítési – ha a foglalkoztatottak statisztikai állományi létszáma meghaladja az előző adóévit, akkor 1 millió Ft/fő összeggel lehet csökkenteni az adóalapot –, illetve külföldön létesített telephelyről származó adóalap is mentességet élvez, akkor is, ha hazai vállalatról van szó. Az önkormányzat dönthet a helyi adó mértékéről, de annak minden vállalkozásra azonosnak kell lennie! Tehát a multik is kiveszik a részüket a helyi közszolgáltatások finanszírozásából; 2007 végéig ugyan még vehettek igénybe önkormányzati adókedvezményt, mentességet, ám 2008. január 1-je óta ezek már megszűntek. Az esetleges ígéreteik betartását helyben ellenőrizték, ellenőrzik. Szóval nincsenek hazánkban olyan kedvezmények, mentességek, amelyeket csak a multik vehetnek igénybe; a települési adómérték is azonos minden vállalkozásra. Ha beruháznak, most már csak fejlesztési adókedvezmény kaphatnak. Beruházási adókedvezményt 2002. december 31-e
előtt megkezdett beruházás alapján vehettek igénybe, ám ez 2011-től megszűnik; fejlesztési adókedvezmény 2003-tól igényelhető, jelenleg 3 milliárd forintos beruházási érték, hátrányos régióban 1 milliárd forint, egyes célokhoz – például kutatás-fejlesztés vagy szélessávú internet szolgáltatás – 100 millió  forint felett; a beruházás megvalósítása és 5 éves üzemeltetése, és létszám vagy bérköltség növelés mellett. Az adókedvezmény az adó 80 százalékát érheti el, az adó 20 százalékát mindenképpen meg kell fizetnie mindenkinek, legyen multi vagy hazai vállalkozó.

A nyereség felét befektetik

Vajon az uniós forrásokból mennyi jut az itt tevékenykedő külföldi cégeknek, s mennyi a magyaroknak? A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kommunikációs főosztályának tájékoztatása szerint a támogatások igénybevételének feltétele a magyarországi székhely. Nincs külön szűrve a külföldi tulajdonú nagyvállalkozások és a teljesen hazai tulajdonú, jellemzően kisebb vállalkozások által igényelt támogatás, hisz’ legyen szó bármilyen típusú, tulajdonú pályázóról, a tevékenységét, a fejlesztéseit Magyar-országon végzi. Ezzel pedig közvetlenül és közvetetten is a hazai gazdaságot erősíti; a fejlesztések sokszorozódó hatása is a magyar gazdaságban mutatkozik meg. Ám tudható: a Nemzeti Fejlesztési Terv már lezárult pályázatain mintegy 20 ezren nyertek 725 milliárd forintot. Ebből nagyvállalat volt 535, s a teljes összeg 8 százalékát nyerte. A 2150 középvállalkozás szintén 8 százalékkal részesedett, a 4331 kisvállalkozás 9 százalékot vihetett el, míg a 6051 mikrovállalkozás 10 százalékot. Az összes többit a belföldi nonprofit szervezetek, a magánvállalkozók és a belföldi természetes személyek pályázatainak ítélték.
Belyó Pál, az Ecostat Kormányzati Gazdaság- és Társadalomstratégiai Kutatóintézet főigazgatója a Vasárnapi Híreket úgy tájékoztatta: Magyarorszá-gon a 2006-os teljes vállalati adatbázis alapján 814 509 főt foglalkoztatnak a nagyvállalatok, s közülük 44,7 százalékot olyan cégek, amelyek külföldi tulajdonban állnak. A középvállalatok 485ć721 dolgozója közül 24,2 százalék, a kisvállalatok 519 076 dolgozójából már csak 9,9 százalék, a mikrovállalatok 526ć886 dolgozójából pedig 5 százalék munkaadója külföldi tulajdonú cég. A magyar GDP mintegy 51 százalékát állítják elő a külföldi tulajdonban lévő cégek, ebben benne van minden méretkategória, nem csak a nagyvállalatok. 2006-ban a nemzeti össztermék 12 432,6 milliárd forintjából 6375 milliárdot a külföldi tulajdonú cégek állítottak elő, s annak is háromnegyedét, 4302 milliárdot közülük a nagyvállalatok. Belyó Pál elmondta: több év tapasztalata alapján a multik a nyereségnek mintegy a felét újra beruházzák Magyarországon, a másik felét pedig az anyavállalat rendelkezésére bocsátják. – Új zöldmezős beruházás esetén, a tőkevonzás elemeként az önkormányzat meghatározott időre adhat adófizetési kedvezményt külföldi befektetőknek, a gyakorlatban azonban ilyennel nem találkoztam; gyakoribb a telek kedvezményes, vagy ingyenes rendelkezésre bocsátása és a beruházáshoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése. A kedvezményt mindig az illetékes önkormányzat adja, általában testületi határozat formájában. A nagyberuházók, köztük a multik más kedvezményeket is zöldmezős beruházáshoz kaphattak, kaphatnak. Ilyen volt a nyereségadó fizetése alóli mentesség, ami általában 10 évre szólt. S ilyen jelenleg a beruházási támogatás, amelynek kereteit törvény határozta meg. Az egyedi feltételeket mindig kormányszinten egyeztetik a befektetővel. 2004-ben 18,5 milliárd, 2005-ben 34,5 milliárd egy évvel később 24,8 milliárd forintot fordított a magyar kormány a nagyvállalatok beruházásainak támogatására egyedi kormányzati döntéseken keresztül, míg 2007-ben megközelítőleg 9,5 milliárd forintot. A korábbi adókedvezmények most kezdenek lejárni, s az adófizetési kötelezettségből származó többletbevételt az első lejárati években 20-40 milliárd forintra becsülik, ami a későbbiekben 150 milliárd forint fölé emelkedhet – ez tehát állami, illetve önkormányzati bevétel lesz. A beruházási kedvezmény összege ismereteim szerint nem haladja meg a beruházási érték 15 százalékát – tette hozzá.
Igaz-e, hogy a bankok kiviszik a betétesek pénzét az országból, és ezért nincs pénzük hitelre? Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szóvivője szerint erről szó sincs. Sőt… – A külföldi bankok az elmúlt években igen sok tőkét fektettek be Magyarországon és a tőkefejlesztéseknek, -juttatásoknak köszönhető nyereségük zömét is visszaforgatták ide. Emellett a válság előtt és most, alatta is a nemzetközi szervezetek mellett zömmel a külföldi anyabankok és tulajdonosaik, nem pedig a magyar betétesek pénzéből finanszírozzák a hazai vállalkozói és magánhiteleket. A válság előtt évi 15-20 százalékkal nőtt a hitelvolumen, és ennyivel nőtt a mögötte álló banki befizetés is. Emellett természetesen vannak hitelintézetek, amelyek az adózás utáni nyereségük egy részét – a válság idején magától értetőden – osztalékként kifizetik a külföldi tulajdonosoknak, de erre a célra nem a magyar betétesek pénzét vonják el. Ez a nyilvános mérlegükben is szerepel, s az osztalék mennyisége messze elmarad attól az összegtől, amit tőkeágon és további hitelfinanszírozási ágon „bepumpálnak” az országba. Csak a hitelfinanszírozásra 2008 őszéig a nyolc legnagyobb hazai bank részvényesei 3375 milliárdos forrást biztosítottak, azóta pedig idén május végéig az összeg 4922 milliárd forintra nőtt – azaz majdnem 1600 milliárddal. S a magyar és benne külföldi tulajdonú itteni hitelintézeti szektor egészében tavaly csak 63,5 milliárd forint osztalékot fizettek.
De nézzük csak közelebbről a tényeket! Kiviszi-e profitját Magyarországról, mondjuk, az Auchan? Gillemot Katalin, a francia érdekeltségű kereskedelmi multicég szóvivője így kezdi: – Egyelőre nincs a külföldi tulajdonosok között szétosztható nyereségünk. A magyarázata egyrészt az, hogy a hazai kereskedelmi szektorban működő vállalatoknak, bár persze van itt is profitjuk, általában gyengébbek az eredményei, mint a gazdagabb országokban – ez a cégünkre is igaz. Másrészt folyamatosan fejleszti üzlethálózatát az Auchan, s amióta bő egy évtizede itt megnyitotta első üzletét, még a vállalatcsoportnál másutt keletkező profitot is beruházásokra fordítja. Évente egy-két új áruházat építettünk és nyitottunk, legutóbb Maglódon – eddig összesen 600 millió euróért. Ránk is teljes mértékben a magyarországi közteherviselési előírások érvényesek; nem kaptak áruházaink semmiféle országos vagy helyi kedvezményt, ami más itteni céget ne illetne meg. S az 5500 főt foglalkoztató, és az élelmiszerek bő 90 százalékát innen beszerző Auchan Magyarország nem kért, nem is kapott soha pénzt az uniós forrásokból.

Legalább ötezer ember

Ráfizet-e a város, ha befogad egy akkora multit, mint a Mercedes-gyár? – Július 1-jével elkezdődött az építés, és a terv az, hogy 2011 második felében meg is nyílik a gyár – így Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét alpolgármestere, aki szerint ez nagyon is megéri a városnak. – Mi a beruházás helyszínét adtuk, a 441 hektáros telket, amit természetesen nem ajándékba kapott a várostól a Daimler. Nyilvános a költségvetési adat: 8,97 milliárd  plusz áfa volt az ára, amit határidőre ki is fizettek, így már a Mercedes Manufacturing Hungary tulajdonában van. Más kedvezményt pedig nem kapott a cég, csak azt, amit minden kecskeméti vállalkozás, akár egy kétszemélyes családi gazdaság is megkapott tőlünk. Ugyanis egy évvel a Mercedes megjelenése előtt vezettük be a közigazgatási területünkön az általános helyi iparűzési adókedvezményt, amivel 4 év alatt a forgalom 2 százalékáról évente 1-1 tizedszázalékkal csökken az adó mértéke, 2010-re 1,6 százalékra. Ezt kifejezetten befektetés-ösztönzésnek szántuk. Be is vált a számításunk hisz’ a Mercedes egy évvel a kedvezmény bevezetése után Kecskemétet választotta. S hogy mit nyer a beruházással város? Nem keveset: a gyár közvetlenül 2500 munkahelyet teremt, de ha a kiszolgálásához, az üzemeltetéshez kapcsolódó vállalkozásokkal – szemétszállítás, parkgondozás, takarítás, étkeztetés, karbantartás, anyagbeszerzés – is kalkulálunk, akkor legalább ötezer ember jut munkához. És ha a ma még ismeretlen beszállítókat is ide soroljuk, akkor még legalább ezer főt hozzáadhatunk. Tudtommal a gyár beruházási költségeit teljes egészében a Daimler állja a fejlesztési tartalékai-ból és nem kap hozzá magyar állami vagy uniós támogatást. Kecskemét hosszú
távon mindenképpen profitál ebből: megkapja majd az iparűzési adót, a „kis” helyi adókat, a személyi jövedelemadó  és az illetékek helyben maradó részét – mindez együtt körülbelül évi 1,5-2 milliárd forint többletet hoz majd a város kasszájába.
Arról pedig, amit a jól értesültek tudni vélnek – állítólag a Mercedes-biznisz érdekében a magyar állam is hoz „áldozatot” – a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium sajtófőnöke, Pintér Gyöngyi Tünde azt mondta: jelenleg Brüsszelben még formai jóváhagyásra vár a gyár és az állam közötti szerződés. A részleteiről a jóváhagyás után készségesen nyújt bőséges tájékoztatást – ígérte.

(vasvári)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!