Jacko különös búcsúja
Enyhén bizarr egy búcsúszertartásról úgy véleményt írni, mint egy tévéshow-ról, de Michael Jackson egész életében igazi médiasztár volt, és a világ számos tévécsatornája által sugározott búcsúztatása valójában egy show-műsor volt. Kár, hogy a magyar (kereskedelmi) televíziók közül egy sem adta le végig, nem akarták, vagy nem merték felrúgni a Barátok közt meg a Monk, a flúgos nyomozó ismétlésének roppant fontos vetítési időpontjait. Ez pedig nem sok hírérzékről árulkodik, mikor sejteni lehetett, hogy a világon csaknem egymilliárdan ülnek le a tévék elé, hogy a pop királyának gyászszertartását megnézzék.
A legfrissebb médiakutatások szerint Jackson búcsúztatására nagyobb figyelmet fordított a világsajtó, mint a rangsorban következő II. János Pál pápa, Ronald Reagan amerikai elnök, Diana walesi hercegnő és Teréz anya temetésére. A közvetítés még csak nem is került volna semmibe, a tévés jogokért a Jackson család nem kért pénzt (azért ne féltsük őket, az eljárós kezű Jackson papa 200 ezer dollárt kapott egyetlen exkluzív interjúért, melyet a fia halála után adott). A világon bárki közvetíthette a szertartást, amelyen ráadásul olyan hírességek is felléptek, mint Stevie Wonder, Mariah Carey, Usher, vagy Jennifer Hudson. Mit nekünk ez a sok fekete amerikai soul meg R&B énekes. Az RTL Klub legalább a 112 – Életmentőket és a Fókuszt beáldozta, és Ördög Nóra műsorvezetésével, az élő műsort megvágva igyekezett minél többet átadni az eseményekből. Azonban a szinkrontolmácsolás, akárcsak a Forma–1-nél, újfent annyira csapnivaló volt, hogy inkább mégis a külföldi hírcsatornákat választottam, melyek élőben közvetítettek.
Bár a megemlékezés nem volt olyan színvonalas zeneileg, mint egy Freddie Mercury-emlékkoncert, Usher, Stevie Wonder és Jennifer Hudson világcsúcsot énekelt, míg Mariah Carey például kifejezetten hamiskás volt. A karcos hangú énekes, John Mayer szomorkás, „néma” gitárszólója bár különös választás, mégis tiszteletteljesebb volt, mint ahogy többen Jackót próbálták utánozni. Sok furcsa beszédet is hallhattunk, egy kissé flúgos texasi képviselőnőtől, aki egy (azóta már lesöpört) törvényjavaslatot akart előterjeszteni Michael Jacksonról, és az énekes koporsójánál állva úgy érezte, ki kell állnia a pedofíliával vádolt sztár mellett. Ezt követte egy egész tiráda a szélsőséges megnyilvánulásairól híres Al Sharpton tiszteletestől, majd néhány keresetlen szó szegény Queen Latifah-tól, aki a koszorús fekete költőnő, Maya Angelou erre az alkalomra írt, kellőképp borzalmas versét is felolvasta, és kicsit olyan érzése volt a nézőnek, mintha egy fekete polgárjogi mozgalmi gyűlésre érkezett volna. Ezt csak az olyan személyes emlékek törték meg, melyek a sztár emberi oldaláról szóltak. Például ahogy Smokey Robinson elmesélte, milyen bölcs volt Michael kisgyermekként, és mennyire örült, hogy valaki így tudta elénekelni a dalait. Vagy hogy Brooke Shields arról beszélt, Michael mennyire szívből tudott kacagni. A kosaras Magic Johnson pedig visszaemlékezett arra, hogy a pop királya is szívesen evett gyorséttermi kaját néhanapján. Felmerülhet az emberben, hogy hol voltak ezek a jó barátok, amikor Jackson szenvedélyévé váltak a fájdalomcsillapítók, és több Vicodint meg Demerolt fogyasztott, mint Dr. House egy zsúfolt rendelési napján. Vagy mit csinált ekkor a híres Jackson család, mely újra ott tolongott a színpadon, még mindig a fiuk, testvérük dicsfényében sütkérezve. Meglepő volt, hogy az apjuk által a nyilvánosságtól szándékosan távol tartott Jackson gyerekeket nem csak odavitték a szertartásra, de mindjárt fel is terelték őket a színpadra, hogy a We are the worldöt
elénekeljék. Elég rettenetes és ízléstelen volt, ahogy a celebcsalád kiállította a halott sztár 11 éves, felzaklatott kislányát a színpad közepére, hogy mondjon valamit, és Janet Jacksonnal az élükön ott tüsténkedtek, hogy Paris beszéljen bele a mikrofonba, meg mondja hangosabban. Talán újabb világsztár születik, talán mindjárt egy újabb Jackson 3? Az öreg Jackson papa máris felfedezte a legkisebb unoka, a hétéves Blanket tánctehetségét, és ha minden igaz, ők kapják meg a gyerekek gyámjogát...
A búcsúztatás utóélete sem felhőtlen: bár a ceremónia ingyenes volt, Amerikában jól tudják, hogy ingyen-ebéd márpedig nincs. Az esemény biztosítása 3 millió dollárba került, és az eladósodott Los Angeles-i városházán morognak, hogy fizesse ki a Jackson család, akik persze hallani sem akarnak erről. A botrányt tetézi, hogy kiderült, a többmilliós kiadásokból 40 ezer dollárt a túlórázó rendőrök szendvicseire költöttek, melyeket 80 kilométerről sikerült odaszállíttatni a stadionhoz. Miközben internetes szavazások százain kérdezik a felháborodott népeket, ugyan ki fizesse ki a költségeket, a rajongók kisebb összegeket kezdtek átutalni a városháza számlájára. Mi ez, ha nem megalázó. Úgy látszik, Amerikában a halott sztár is csak akkor jó sztár, ha állja a cehet.
Bálint Orsolya
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!