Kié lesz Horthy szerepe?

A jólértesültek szerint „az igazi” kormányprogram publikálásával  a lehető legtovább várni akarnak, erre csak egy választási kampány megindulását követően kerülne sor, akkor sem automatikusan azonnal. Állítólag a programban, amelyet Navracsics Tibor frakcióvezető ismertet, jelentősen „felpuhultak” a Fidesz korábbi ígérete: gyakorlatilag elenyészett a 14. havi nyugdíj és kitolódni látszik az adócsökkentés, amelyhez az ellenzéki párt továbbra is ragaszkodik. Úgy tudni, még ebben az utolsó pillanatban is nagy a bizonytalanság arra vonatkozóan, hogy milyen tételek csökkentésével lehetne megemelni a GDP-hez viszonyított katonai kiadások részarányát, aminek szükségességére már nemegyszer utaltak fideszes politikusok És akkor még nem volt szó a távolabbi kor stratégiai gondjairól, például a lakosság elöregedésének fenyegető szociális következményeiről. Orbán ezt korábban a határontúli magyarok segítségével kívánta megoldani: 2001 júniusában beszélt erről  a magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara üzleti ebédjén. Itt egy kérdésre válaszolva így nyilatkozott a gazdasági növekedésről: „…ehhez 10 millió magyar nem elég, a soron következő néhány évben be kell fogadnunk néhány millió embert munkaerőként a szomszédos országokból… Több mint négymillió magyar él a határokon túl… tehát mi nem 10,  hanem 14 milliós munkaerő kapacitással rendelkezünk.”   A visszhang akkor olyan volt, hogy Orbán ezt  a megoldási javaslatot  később nem erőltette.
A Fidesz vezetését most nem nagyon izgatja, hogy programjukat akár félkész terméknek  is  minősíthetik. A legutóbbi közvélemény-kutatások eredményeit tudtunkkal a pártelnök környezetében úgy ítélték meg, hogy felvetődhet kétharmados győzelmük realitása. Így szerintük aktuális annak mérlegelése, mihez  kezdenének egy ilyen győzelemmel.

Fricz Tamás, az Orbánhoz igen közel állónak tekintett politológus volt az, aki tavaly áprilisban Sólyom Lászlóhoz írt nyílt levelében nyomatékosan indítványozta, hogy az elnök hívja fel önfeloszlatásra az Országgyűlést. Most pedig a  pénteki  Magyar Nemzet hasábjain, eljátszva a kétharmados lehetőséggel, a hatályos alkotmány „megszüntetését” (sic)  és „valóban új rendszerváltó alkotmány létrehozását” javasolja. Írásában a szerző „a rendszerváltó ellenzék prominens képviselőit”, név szerint Sólyom Lászlót, Kis Jánost, Tölgyessy Pétert és Halmai Gábort elmarasztalja a hatályos alkotmány idealizálásáért. Ismételten kimondja, a cél egy „igazi rendszerváltás” és meg is jelöli, melyek ezzel kapcsolatban az alkotmányban rögzítendő minimális elvárások.
Ezek közül az első „egy, a nép által választott, erős legitimitású köztársasági elnök, aki válsághelyzetekben rendelkezne  a parlament feloszlatási jogával (megfelelő egyeztetési mechanizmusokon keresztül)”.  Egy másik ilyen elvárás: a „második kamara (felsőház), amelyben az érdekszervezetek, egyházak, nemzeti kisebbségek stb. mellett megjelenhetnének a civil társadalom legfontosabb szervezetei is. A köztársasági elnök a második kamara egyetértésével  oszlathatná fel a parlamentet.”
Arra az esetre, ha Magyarországon előrehozott választásokra kerül sor, akkor Fricz szerint „a megválasztott  parlamentnek át kellene alakulnia alkotmányozó nemzetgyűléssé és fél év alatt – erős társadalmi támogatottsággal – létre kellene hoznia az új alkotmányt…”
Fricz persze fantaszta, de teljesen magányosnak  azért nem lehet nevezni. Cikke megjelenése előtt egy nappal látott napvilágot a Fideszhez és a Jobbikhoz  egyaránt közel álló Magyar Demokrata friss száma. A vezércikk szerzője az Orbán washingtoni útján is szóba került Magyar Gárda születésénél bábáskodó Bencsik András főszerkesztő. A cím: Hommage a Horthy Miklós. (Hódolat Horthy Miklósnak). Mondandója pedig: „új Horthy Miklósra van szükség”, mivel Magyarországot „meg kell gyógyítani”.
Nagyon nagy fantázia nem kell hozzá, hogy kitaláljuk: kinek írták ezt a szerepet.B. B. 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!