Szúnyoginvázió irtás közben

– Hiba lenne alábecsülni a szúnyogok közegészségügyi veszélyeit, mert súlyos betegségeket terjeszthetnek – fog a szóba Dr. Szolnoki István, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal járványügyi főosztályvezető-helyettese. – Ilyen a malária, amit a hazánkban előforduló több tucat szúnyogfajból az Anophelesek több fajtája ma is terjeszthet. Ám mivel ennek a kórnak a hazai gócait a múlt század ’50-es éveinek a közepére felszámolták, így évtizedek óta csak behurcolt esetek fordulnak elő, évi 10-20 beteggel és 2-3 évente egy-egy elhanyagolt, ezért halálos kimenetelűvel. A globális felmelegedés miatt a világon másutt terjed a malária s elvben ide is visszatérhet. A másik kór a vérzéses nyugat-nílusi láz, amely fokozatosan terjed a mérsékelt égövön Észak-Amerikában és Európában is. Magyarországon nagyon lassan növekszik az esetek száma, évi 6-10 ember akad, aki bizonyítottan ezzel fertőzött, ám mivel gyakori a gyors és szövődmény nélküli gyógyulás, az esetek egy részére fény sem derül. A harmadik veszély az Ázsiából Európába átkerült és Olaszországban gócszerűen járványt okozó, így várhatóan majd itt is megjelenő Chicungunya-láz. Ez hazánkban még nem fordult elő, sőt a kórokozót hordozó tigrisszúnyogot sem találtak.
Árvizek, esők után mindig jóval több a szúnyog s az invázió a tenyészőhelyeken a kora tavaszi és azután rendszeres, 3-4 heti irtással előzhető meg hatékonyan. Árvíz után az első a visszamaradt vizek elvezetése és kezelése, azután a lárvák, illetve a melegben napok alatt kifejlődő repülő szúnyogok, az imágók irtása – jellemzően földi, illetve légi permetezéssel. A természetvédelmi és az erdős, illetve a mezőgazdasági területeken nem szabad és nem is érdemes szervezetten irtani, ám a lakott és üdülőterületeken szinte kötelező. Itt többnyire számolják is a csípéseket, mert ha eléri a szám az óránkénti 20-30-at, akkor az emberek tömegesen panaszkodnak az invázióra, s már mindenképp indokolt a szúnyogszám gyérítése. Árvíz, hosszas esőzés után egyetlen kihagyott irtás is megbosszulja magát: hamarosan szúnyogfelhők jelennek meg, s öt-tíz perc alatt is elérheti ezt az egészségügyileg is indokolt határt a csípésszám.
A szakember elmondta: hatékony a biológiai védekezés, amikor egy bacillusfajtát – Bacillus Thuringiensis – juttatnak a környezetbe, ami speciálisan csak a szúnyoglárvákat pusztítja el. Az elektromos csapdák nem éppen „zöldek”, hisz’ nemcsak a szúnyog, de minden más repülő rovar is áldozatukká válhat. A mind korszerűbb, kisebb mennyiségben kiszórva is hatékony, így a környezetet kevésbé terhelő és a melegvérűekre nem is ható szúnyoglárva-, illetve imágóirtó kémiai szereket a szervezett irtásnál hígítva, hideg- vagy melegköddel, illetve permetben juttatják ki, a földön többnyire autóból, a levegőben pedig helikopterről, repülőgépről. Zárt térben, a lakásban, a nyaralóban bárki alkalmazhat a boltokban kapható permeteket, füstölőket, párologtatókat. Ám hozzátette: tökéletes irtás nincs, és van akinek két szúnyogcsípés is sok. S nem kell feltétlenül és mindig irtani; a szúnyoghálók, a kisgyermekek ágyait védő hálóbaldachinok, a zárt öltözet és a szúnyogriasztók is hatásosan védenek, nemcsak a környezetbe juttatott vegyszerek.
– Tragikus a Rába-menti szúnyoghelyzet, rengeteg volt emiatt a lakossági panasz – mondta lapunknak Kovács Ferenc, a Vas Megyei Közgyűlés és a Megyei Védelmi Bizottság elnöke. – Az irtást a héten még nem kezdhették el az érintett 30 önkormányzat területén. Összesen 9314 hektárt kell fertőtleníteni a folyó völgyé-ben. A költsége mintegy 30 millió forint; a summa túllépi a határt, aminél már közbeszerzési pályázatot kell hirdetni erre a munkára. Az önkormányzatok pénze nem is lett volna elég, ezért Varga Zoltán önkormányzati miniszterhez fordultam, hogy a vis maior keretből kaphassanak támogatást. Csütörtökre megjött a válaszlevele, aszerint 15 milliót juttathat a tárca a megyének, a többit helyben kell kigazdálkodni. A közös pályázatra egyébként két cég is jelentkezett, az egyik repülőgépes, a másik helikopteres permetezéssel irt vérszívókat. Ám a pénteki eredményhirdetés önmagában még nem lehetett „rajtjel”; szombaton  még be kellett szerezni a közegészségügyi és légügyi hatósági engedélyeket is, és értesíteni a méhészeket. Úgy számítunk, a kétlépcsős szúnyogirtás a jövő hét első napjaiban kezdődhet, s egy hetet vesz majd igénybe.
– Nem láttam a hét elején már se helybelit, se itt nyaralót, akin ne lett volna 8-10 csípésnyom – így Molnár Zsolt, Szigetmonostor polgármestere. – Mi a Dunakanyar-Pilis kistérség 13 településével közösen és a váci kistérséggel összehangolva szervezzük a szúnyogritkítást, három módszerrel is. Az árvíz után először még a múlt szombaton került sor a légi biológiai védekezésre, de ez csak megelőzésül, a lárvák ellen hatásos, a már kifejlett repülő rovarok ellen nem. Azok ellen az idén már harmadik irtást vetettük be: csütörtökön volt az autós-melegködös, és aznap este a repülőgépes permetezés. E kettő együtt Szigetmonostornak 545 300 forintjába került, a nálunk most először alkalmazott biológiai védekezés még további 134 235 forint volt. Sok. Tavaly a Magyar Turizmus Rt. az évi irtási költségünk felét állta, ám idén csak egy alkalomra adhat fedezetet, s a szakértők szerint a szezonban még legalább két irtásra lesz nálunk szükség.
– A Tisza-tó különösen veszélyeztetett a szúnyogok miatt; amikor más üdülőterületeken kevesebb van belőlük, itt akkor is magas a csípésszám. Meg is keserítenék az itt nyaralók életét, ha nem irtanánk rendszeresen, kéthetente, együtt a tó többi településével – így Katona György, a tiszafüredi Tisza-tó Nonprofit Kft. ügyvezetője. – A legutóbbi permetezésre épp ezen a héten, csütörtöktől szombatig kerített sort a kivitelező, aki repülőgépről szórja ki a fertőzöttségtől függően hektáronként 6-8 deciliter hatékony kémiai
irtószert. Ennek a költsége a szer mennyiségével arányos, egy hektárra számítva 700-900 forint plusz áfa, és csak Tiszafüreden mintegy 800-1000 hektárról van szó… Az félmillió forintot mindig meghaladó és olykor az egymilliót is megközelítő kétheti irtási költséget az önkormányzat fedezi.
Mivel a szúnyogok ritkítása mindenütt helyi ügy, és mindenhol a pillanatnyi helyzettől függ, s az erre szolgáló a források is helyiek, egyáltalán nem készül számvetés arról: mennyibe kerül a vérszívók irtása évente országosan.
Az Önkormányzati Minisztérium sajtófőosztályán érdeklődésünkre közölték: a rendkívüli helyzet enyhítésére a kormány és a főváros eddig több mint 150 millió forint támogatással járult hozzá a szúnyogok gyérítéséhez, s ehhez még hozzájönnek az e célra biztosított, helyi önkormányzati források. A tárcának – a ritka vis maior eseteket leszámítva, amilyen a Rába-menti – a szúnyogokkal kapcsolatosan csak egy pénzügyi kerete van a turisztikai célelőirányzatban: a belföldi és külföldi turisták komfortérzetének emelését szolgáló szúnyoggyérítésre a kiemelt fontosságú turisztikai területeken, 9 régióban idén összesen 96 millió forint támogatást szánt a minisztérium. Ez a keret a válság ellenére csak 4 millió forinttal kisebb, mint a tavalyi volt; a legtöbbet rendre a balatoni régió kapja, ott mindkét évben 25 milliót finanszírozott e feladatból a tárca költségvetése.

vgp

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!