Ma megválasztják az orosz parlament, a duma 450 képviselőjét. Az
eredmény gyakorlatilag előre ismert: elsöprő győzelmet arat – akár
alkotmányos többséget szerezhet – az Egységes Oroszország, a hatalom
pártja, amelynek listáját Vlagyimir Putyin államfő vezeti. Bizonyosan
átlépi a 7 százalékra emelt bejutási küszöböt a kommunista párt (KPRF),
s némi esélye van a nacionalista Liberális-Demokrata Pártnak és az
Igazságos Oroszországnak.
A szokásosnál nagyobb viszont a részvételi arány jelentősége, mert az Egységes Oroszország Putyint támogató népszavazássá kiáltotta ki a választást. Mivel az elnök az alkotmány szerint egyhuzamban harmadszor nem indulhat az elnökválasztáson, a mostani választások eredményének s a részvételnek hatása lehet Putyin terveire, de a márciusi elnökválasztásra is.
Jakutföldön mínusz 30 fokos hidegben szavaznak, míg a Kaukázus északi részén plusz 8 fokos időben lehet voksolni, Moszkvában 8-10 fokos a hideg.
A megfigyelőkkel nem kevés probléma akadt az előkészítés során: az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok irodája végül a sok akadály miatt egyáltalán nem küld megfigyelőket, de így is több mint 300 külföldi kíséri majd figyelemmel a választásokat, amelyeken mintegy 96 ezer választókörzetben közel 110 millió szavazásra jogosult voksolhat. Jogaikkal élve sok helyen ott lesznek a 11 induló párt megfigyelői is: felmérések szerint a választók közül sokan tartanak egy kis „szépítéstől”, a kisebb pártok vezetése pedig erős kételyeket táplál.
Lesz egy „választási körzet”, ahol egyetlen szavazóra két megfigyelő jut: Jurij Malenycsenko űrhajós egyetlen szavazatát a Nemzetközi Űrállomáson két társa vigyázza. Malenycsenko zárt csatornán a földi irányító központban lévő meghatalmazottja tudomására hozza akaratát, s az borítékba zárva továbbítja a kitöltött szavazócédulát a megfelelő helyre. A legjobb megfigyelők elismerésére a Központi Választási Bizottság (CIK) kitüntetést alapított, amelyet Nyikolaj Girenko jogvédőről neveztek el, s amelyet mostantól kezdve minden választáson, népszavazáson kiadnak majd. Felkészült a CIK arra is, hogy külföldön is szavazhassanak a jogosultak. A muzulmán országokban, ott, ahol a vasárnap nem munkaszüneti nap, már pénteken szavazhattak. Külföldön mintegy 1,5 millió orosz szavazó járulhat az urnákhoz, 30 százalékkal többen, mint 2003-ban.
Moszkvában a szavazókörzetek helyi idő szerint reggel 8 órakor – közép-európai idő szerint 6-kor – nyílnak. Az orosz Távol-Keleten, ahol Moszkvához képest 9 óra az eltérés, már annyival korábban, vagyis moszkvai idő szerint szombat este 23 órától lehetett szavazni. Külföldön 18 időzónában, a világ 141 országában összesen 351 szavazókörzetben voksolhatnak az orosz állampolgárok. Moszkvai idő szerint legelőször szombat este 22 órakor Új-Zélandon nyíltak meg a szavazóhelyiség – ahol a moszkvai időhöz képest 10 óra az eltérés –, legkésőbb az Egyesült Államok nyugati partján, Seattleben és Los Angelesben járulhatnak az urnákhoz a szavazni kívánó orosz állampolgárok. A külföldön szavazók száma az idén mintegy 380 ezerrel több, mint volt négy éve, vagyis összesen mintegy másfél millió. Külföldön a legtöbben Németországban szavaznak, mintegy 500 ezren.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!