Az utóbbi hetekben sokat hallani a fuzáriumgombával fertőzött gabona
egészségkárosító hatásáról. Az élelmiszer-biztonsági hivatal szerint
világszerte problémát jelent a termelőknek a fuzáriumfertőzés, amely
erősen függ az éghajlati, időjárási viszonyoktól, és mértéke évről
évre, sőt területről területre változhat. Akár bio, akár nem, a gabona
lehet fuzárium-toxinnal szennyezett. Sajnos a gombaölő szerek sem
jelentenek 100 százalékos védelmet, ugyanis igen lassan bomlik le,
maradékai veszélyeztetik az egészséget. A gabonafélék közül még a
tönkölybúza a legellenállóbb a kártevőkkel szemben.


A biogazdaságok nem vetnek két egymást követő évben ugyanarra a földterületre fuzárium kórokozóra érzékeny fajt. Kerülik a növények túltáplálását műtrágyával, mert fogékonyabbá teszi azokat a betegségekkel szemben. A nitrogén bevitele ugyanis műtrágya formájában történik, a növény gyorsabb növekedésnek indul, a növényrészek szövetei lazábbak lesznek, mely éppen a gombafélék ellenálló képességének csökkenéséhez vezet.
Naponta számos olyan anyagot viszünk be szervezetünkbe, a növényvédő szerektől a műanyag adalékanyagokig, akár az ivóvizünkkel is, amelyek a fuzárium-toxinhoz hasonló tüneteket válthatnak ki. Arról kevés szó esik, hogy a maghéjuktól megfosztott gabonák ásványianyag- és vitamintartalma sokkal kevesebb, mint amin rajta marad a maghéj. Ha ellenőrzött minőségi tanúsítvánnyal ellátott termékeket vásárolunk, akkor nem csak megvédjük magunkat a vegyszerektől és ártalmas kórokozóktól, de tápanyagban dúsabb élelemhez is jutunk. Sokkal olcsóbb, mint a méregdrága táplálékkiegészítők. Az egészségesebb ételek beszerzésére  időt és figyelmet kell szánni, kapcsolatokat kiépíteni, utánajárni. Mennyivel egyszerűbb a havi 6-8 vagy akár 22.000 forintba kerülő táplálékkiegészítőt magunkhoz venni!

Biztos, hogy a bio bio?
A biotermesztés kétségtelen előnyei-ből és hasznából a piac lelkiismeretlen szereplői is jussot akarnak. Némelyek a lehető legolcsóbb alapanyagból (adalékokkal kozmetikázva) állítják elő konyhakész termékeiket. Az élelmiszerek versenyében azonban nem csak az alacsony ár, de a minőség is meghatározó. A gyártók, forgalmazók ezzel tisztában vannak, és ki is használják: akár tudományosnak ható latin megnevezéssel (lásd élő flórás joghurtkészítmények!), akár a „bio” előtag használatával a fogyasztóban azt a képzetet keltik, hogy az a bizonyos élelmiszer egészségesebb a többinél. A teljes kiőrlésű gabonáról most meg kiderül, hogy káros, de csak akkor, ha nem ökogazdaságban termelték. Természetesen minden felhasználásra kerülő gabonát eddig is ellenőriztek, de a biotermékeknek még szigorúbb kritériumoknak kell megfelelniük. Nem mindegy melyik gazdaságból származik, megbízhatóan vegyszermentes-e, van tanúsítványa arról, hogy nem használnak műtrágyát, sem veszélyes vagy mérgező növényvédőszereket, hogy a termény nem génmódosított fajtából származik.
Sokkal nagyobb elismerés járna a biogazdáknak! Ők azok, akik többletmunka-ráfordítással nagy anyagi és lelkiismereti áldozatot hoznak azért, hogy végül azon gazdákhoz tartozzanak, akiknek szermaradványmentes, vitamindús termékeik szigorú ellenőrzésen és többéves procedúrán átesve kaphatnak tanúsítványt. A termőföldnek ugyanis legalább három év kell ahhoz,  hogy a vegyszermaradványoktól „megtisztuljon”.
 
Hogyan ismerhető fel a hamisított bio?
A reform- és a bioboltokban sem árt tájékozódni: honnan is származik a termény. Nagyon sok a külföldi áru, ami sokszor olcsóbb, mint a magyar. Az egészséges táplálkozás igazi hívei ötven-száz kilométeren belül, de legalábbis magyar földben termett élelmiszert fogyasztanak. A bio, a biológiai, az ökológiai, az öko és az organikus feliratot ugyanis előszeretettel orozzák el olyan gyártók, melyeknek nincs közük sem a minősített gazdálkodáshoz, sem az egészséges táplálkozáshoz.
Nem minden ökotermék, ami drága, és nem is feltétlenül drágább, ami egészségesebb. A bio élelmiszerek címkézésére ugyanazok az előírások érvényesek, mint általában, vagyis jelölni kell a termék nevét, összetételét, szavatosságát, gyártóját, illetve  „bioságának” jellemzőit.
A biotermék címkéjén minden esetben szerepelnie kell az utolsó termékelőállító folyamatot ellenőrző szervezet kódszámának (HU-ÖKO-01 vagy HU-ÖKO-02), magyar termékek esetében a nevének is. Ha piacon, címkével nem jelölt ömlesztett terméket, például zöldséget, gyümölcsöt válogatunk, ott címke helyett az árukísérő bizonylat és a termék megnevezését tartalmazó „minősítő tanúsítvány” alapján győződhetünk meg az eredetről. Ha igazán biztosra szeretnénk menni, érdemes a vásárlást ellenőrzött bioboltokban és biopiacon kezdeni, de itt is körültekintőnek lenni, mert kizárólag bioterméket forgalmazó üzlet ma még alig van Magyarországon. A biokertészetekben célirányos vizsgálat történik. Egy vizsgálat ára 68 000 Ft + áfa, tehát senki ne csodálkozzék, miért drágábbak a biotermékek. Ha a zöldségeket, gyümölcsöket nézzük, tényleg drágább a bio, de ha összességében számolunk, hogy menyit költünk egészségtelen élelmiszerekre, fogyasztó tablettákra, porokra, táplálékkiegészítőkre, később pedig gyógyszerekre, ha figyelembe veszszük a munkából kiesett napokat, a fájdalmas kórházi kezeléseket, azoknak mellékhatásait – maradok az ellenőrzött és ismert ökogazdaságból származó termékeknél. Fogyasztom, ami zöldség és gyümölcs éppen terem; a barna rizs, a köles, a hajdina, a zab, a kukorica még mindig elérhetőbb áron kapható, mint a készételek, a leves- és pudingporok, a cukrászsütemények, a hús és hentesáruk, a felvágottfélék.


Köveskuti Tünde

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!