– A mai magyar egészségügyi rendszerre ugyanaz jellemző, mint a szocializmus hiánygazdaságára – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök A reformok szerkezete és társadalmi hatásai című konferencián szombaton Budapesten. – Szakítani kell az egészségügyben azzal a működési renddel, ami az ötvenes évek nyomait is magán viseli és túlélte a rendszerváltást – hangsúlyozta a kormányfő a Táncsics Alapítvány és a Friedrich Ebert Alapítvány rendezvényén a Károlyi–Csekonics rezidencián.

Gyurcsány Ferenc kiemelte: az egészségügyi reform lényege, hogy a beteg mint vevő kerüljön a középpontba, s meg kell szüntetni az ingyenesség illúzióját a rendszerben. Mint mondta, az 1950-es évekből örökölt egészségügyi rendszer nem a betegekről szól, hanem az egészségügyi intézményről, az ott dolgozókról, nem a vevők, hanem az eladók igényei diktálják a piacot.
A miniszterelnök, akinek egészségügy-
gyel kapcsolatos szavait többször is taps fogadta, úgy fogalmazott, azt szeretnék, hogy törje össze kezét-lábát mindenki, aki bennünket kiszolgál, és féljen attól, ha elégedetlenek vagyunk vele, akkor holnap nem tőle fogjuk megvásárolni a szolgáltatást. Gyurcsány Ferenc azt mondta, ennek egyik feltétele, megszüntetni az ingyenesség illúzióját.

Ez az elosztás a szocialista jegyrendszerre hasonlít, amikor az elosztásban érdekelt elitek összekacsintanak, vagyis „a főorvos úr segíti a professzor urat”.
A vizitdíj és a kórházi napidíj nemcsak a pénzről szól, hanem arról, hogy a beteg a vevő – hangoztatta. A miniszterelnök szerint a parlament meg fogja szavazni az egészségügyi reformhoz kapcsolódó törvényjavaslatokat. Ha az egészségbiztosítási törvényjavaslatot elfogadják, akkor lezárul a kiigazítás első, legnehezebb szakasza – vélekedett. Gyurcsány Ferenc kitért arra, hogy a 2000 és 2006 közötti elhibázott volt a gazdaságpolitika. Nem lehet őszintén kritizálni ezt az időszakot, ugyanakkor ma amellett érvelni, ne csináljunk semmit. Úgy vélte, ez egy mély politikai társadalmi hazugság lenne.
A politikus arról is beszélt, hogy a magyar reformfolyamatnak három jellemzője adja sajátosságát. Ez a három jellemző: a felülről vezéreltség, továbbá az, hogy mintáit a világgazdasági fejlődés legdinamikusabb centrumaiból hozza, illetve, hogy rövid távon a reformok és a költségvetési kiigazítás összekapcsolódnak – fejtette ki a politikus. Mint mondta, ez utóbbi jellemző önmagában is megalapozza azt a vádat, hogy nem reformokról, hanem megszorításokról van szó. Gyurcsány Ferenc úgy vélte, a reformok lényege a társadalmi kultúra- és attitűdváltás, a polgárosodás felgyorsításának szándéka. Szavai szerint a globális versenyképesség alapja a nyitott társadalmi kultúra és attitűd. Példaként az Egyesült Államokat és Dániát említette.
Az MSZP elnöke azt mondta, Magyarországon a jobboldali pártok szívesen hivatkoznak Széchenyi Istvánra. „Nem elég hivatkozni Széchenyire, észre kell venni, hogy Széchenyi mintáit Nagy-Britanniában keresi, nem pedig a magyar ugaron keresi. Széchenyi nem kiegyezni akar a kor köznemességével, nem megkívánja hosszabbítani Werbőczy világának előjogait, hanem azt mondja, Magyarország tessék átalakulni” – fogalmazott. Hozzátette, Széchenyi végül beleőrült ebbe a küldetésbe. Gyurcsány Ferenc ezen szavai derültséget váltottak ki. A kormányfő úgy folytatta, Széchenyi nem sok támogatóra talált, s az utóbbi a mostani kormányra is igaz.
– A magyar egészségügy legfőbb problémája Gyurcsány Ferenc és kormánya – reagált az iméntiekre pártja nevében Szijjártó Péter Fidesz-szóvivő. Közleménye szerint „a legkevésbé sem nevezhető reformnak, hogy az emberek átverésével, felhatalmazás nélkül vizitdíjat és kórházi napidíjat szednek be, valamint három év alatt 250 milliárd forintot vesznek el az egészségügytől”. Mint írta, Gyurcsány Ferenc üzletet lát az egészségügyben, a betegek azonban gyógyulni szeretnének. A kormány döntése nyomán az orvosoknak nem a betegek gyógyulását, hanem a kezelés olcsóságát kell szem előtt tartaniuk.
A szombati konferencián megoszlottak a szakértők véleményei az egészségügyi reform menetéről és eddigi eredményeiről. Gyurcsány Ferenc a reformok visszafordításától tart. Bauer Tamás közgazdász, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa felszólalásában hangsúlyozta: nem nélkülözhető a közszolgáltatások körében a privatizáció. Arra kell törekedni, hogy az állam ne maga gazdálkodjon az erőforrásokkal, hanem csak szabályozza a folyamatokat az egészségügyben is – tette hozzá. Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint az állampolgárokat meg kellene nyerni a változásoknak, hiszen például az egészségügyi társadalom egy nagy része is a reformok ellen van. Chikán Attila szerint a kormány ma „egyszerre nyomja a gázt és a féket”, nincs átfogó koncepció, ami összekötné a különböző területeken zajló reformokat. Ferge Zsuzsa szociológus, az MTA tagja szerint újra kellene tárgyalni az egészségügyi reformot, de ez nem azt jelenti, hogy ő reformellenes lenne. Kolosi Tamás szociológus, a TÁRKI elnöke azt mondta: a negyvenezres orvostársadalmon belül támogatókat kell találni a reformhoz, mivel a kétezer fős főorvosi kar minden átalakítási próbálkozásnak ellenszegül.
Zárszavában a miniszterelnök úgy vélekedett, hogy a megkésettségből és a megosztottságból a sürgetettség érzése keletkezik a kormányban. „Pontosan tudod: ha nem fejezed be, amit elkezdtél 2006 és 2010 között, akkor nemcsak hogy meg fogsz bukni, az egy dolog, a félig kész reformjaidat vissza fogják fordítani” – fogalmazott Gyurcsány Ferenc. A kormányfő hozzátette: hiába vállal a kormány nagy társadalmi, politikai konfliktusokat, ennek semmi eredménye nem lesz, ha visszafordítják az átalakításokat. „Sem reform, és idézőjelben fogom mondani: sem hatalom” – tette hozzá.
MTI

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!