A szerb miniszterelnök szerint „vége a kormánynak”, mert túlságosan megosztott Koszovó ügyében, és május 11-én előre hozott választásokat kellene tartani. Vojislav Kostunica szombat délután hírügynökségi jelentések szerint rendkívüli sajtóértekezletén kijelentette: „a kormánynak nincs egységes politikája egy, az ország jövőjéhez kapcsolódó fontos kérdést, Koszovót illetően. Egy ilyen kormány nem működhet tovább, ez a kormány vége, viszsza kell adnunk megbízatásunkat a népnek”.

A kormányfő közölte, hogy hétfőre összehívta kormányát, döntsön a parlament feloszlatása, illetve az előre hozott választások ügyében. A maga részéről május 11-ét javasolta a választások időpontjául, amikor a tervek szerint a helyhatósági választásokat amúgy is tartják. Azt elhárította, hogy hivatalosan lemondjon, mondván, hogy ezzel olyan eljárást indítana el, amelynek következtében csak később, május 11. után lehetne megtartani a választásokat.

A szerb kormány azután került válságba, hogy a koszovói vezetők február 17-én kikiáltották a többségében albánok lakta dél-szerb tartomány függetlenségét, Kostunica ugyanis élesen szembehelyezkedett az EU-hoz való közeledést szem előtt tartó Boris Tadic államfővel. Tadic, noha elfogadhatatlannak nevezi Koszovó függetlenségét, hazáját integrálni akarja az unióba, amit Kostunica ebben a helyzetben tűrhetetlennek tart. Mindkét politikus pártja, a Kostunica vezette Szerbia Demokrata Pártja (DSS) és Tadic Demokrata Pártja (DS) is a koalíció részese.

 

A végleges adatokat csak azután teszik majd közzé, hogy a külföldön szavazó 3275 magyar választópolgár voksait tartalmazó urnákat hazaszállították. Ezeket előreláthatólag csütörtökön bontják ki az Országos Választási Bizottság ülésén, és ekkor számolják össze az összes leadott szavazatot – ennek alapján állapítják meg a végleges számszerű eredményt.

A népszavazásra az Országgyűlés összesen 4470 millió forintot, vagyis nem egészen ötmilliárd forintot biztosított. Dologi kiadásokra (például névjegyzék elkészítése, pártsemleges lakossági tájékoztatás, szavazóhelyiségek biztosítása, felszerelése, oktatás, külképviseleti szavazás stb.) 2947 millió Ft-ot költöttek, a többit személyi kiadásokra – a szavazatszámláló bizottságok és a jegyzőkönyvvezetők díjazására, a külképviseleti szavazással kapcsolatos személyi kiadásokra, valamint az egyéb választási szervek tagjainak díjazására – fordították, ez összesen 1523 millió Ft.

Kampánycsend lépett életbe tegnap éjféltől az ország egész területén a vasárnapi népszavazás miatt; a korlátozás valamennyi helyi és országos terjesztésű, írott vagy elektronikus médiumra is érvényes. A népszavazásra is érvényes választási eljárási törvény értelmében a kampánycsend a szavazóhelyiségek bezárásáig tart.

A törvény úgy rendelkezik, hogy „a kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása”. 

A kampánycsend megsértésének számít egyebek mellett a választópolgárok számára ingyenesen juttatott szolgáltatás, a szavazásra történő szervezett szállítás, étel-ital adása, pártjelvények, zászlók, pártszimbólumok osztogatása vagy plakát elhelyezése. Az újságstandon már pénteken kint lévő újságot a kampánycsend idejére nem kell beszedni, ugyanakkor az elektronikus hírközlőkön a befolyásolásra alkalmas adattartalmat már nem szabad frissíteni.

Mint az MTI jelentette, az amerikai földrészen közép-európai idő szerint szombat délben megkezdődött a magyarországi ügydöntő népszavazás. A népszavazásra az amerikai kontinensen az időeltolódás miatt a magyarországi szavazást megelőző napon, március 8-án, szombaton, helyi idő szerint 06.00 és 19.00 óra között kerül sor.

Szavazni lehetett abban a hét országban, ahol magyar nagykövetség, illetve főkonzulátus működik: az Amerikai Egyesült Államokban, Argentínában, Brazíliában, Chilében, Kanadában, Kubában és Mexikóban. Az Egyesült Államokban négy városban, a washingtoni nagykövetségen, továbbá a New York-i, a Los Angeles-i

és a chicagói főkonzulátuson lehetett szavazni, Kanadában az ottawai és a torontói magyar külképviseleten nyíltak meg a szavazóhelyiségek. A földrészen a legtöbben, 80-an New Yorkban szavazhattak, a legkisebb a névjegyzék Argentína fővárosában, Buenos Airesben és a brazil fővárosban, Brazíliavárosban, mindkét helyen 1-1 fő kívánt szavazni. Minden földrészt beleértve összesen 3275-en kérték, hogy Magyarország valamelyik nagykövetségén vagy főkonzulátusán szavazhassanak. A legtöbben, 429-en a londoni névjegyzékben szerepelnek.  

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!