Dukagjin Gorani a minapi választásokon győztes Hashim Thachi politikai
főtanácsadója Pristinában adott interjút a VH-nak. Pártja, a Koszovói
Demokratikus Párt tizenhét esztendő után legyőzte a politikai teret
uraló Ibrahim Rugova Koszovói Demokratikus Ligáját.
l Mit gondol arról, ahogyan a nemzetközi közösség fogadta ezt a választási eredményt, különös tekintettel arra, hogy Oroszország megkérdőjelezi a választás eredményességét, legitimitását?
− A függetlenség kikiáltása Koszovó szövetségeseivel egyeztetve fog megtörténni, következésképpen ők el is fogják azt ismerni. Tudjuk, hogy Koszovó függetlenségét nem fogja elfogadni az egész világ, csak annak egy része. Ugyanakkor nem gondolom, hogy Koszovó tovább létezhet státus nélkül. Lesznek konfliktusok és feszültségek az utunk során, de egy dolog biztos: nyolcévnyi nemzetközi adminisztráció után Koszovó függetlenségét nem lehet máshol kikiáltani. Nem várhatjuk el a nemzetközi közösségtől, hogy helyettünk cselekedjen. Csak remélhetjük, hogy a legmegfelelőbb időzítést választjuk ezen a télen, hogy meghatározzuk Koszovó végleges független állami státusát. Természetesen meg kell várnunk a tárgyalási folyamat végét, amely december 10-én zárul. Az év végéig, Koszovó új kormányának és miniszterelnökének össze kell hívnia a közgyűlést (parlamentet), amely meghatározza a függetlenség kikiáltásának napját. Végül a parlamenti pártok közötti megegyezéssel létre kell hozni egy nyilatkozatot, amelyben Koszovót független állammá nyilvánítjuk.
l A függetlenség egyrészt a deklarálás, másrészt az elismerés kérdése. Ön szerint a szomszédos országok és a nemzetközi közösség hogyan gondolkodik erről?
− Ha Szerbiára gondol, Szerbia nem fogja elismerni Koszovó függetlenségét. Ha el is ismeri, az nem a belátható jövőben fog megtörténni, s nem a jelenlegi kormány és parlament fogja megtenni. Gondolok arra a politikai hangulatra, amely most a szerbiai társadalmat uralja. Macedónia, Albánia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina, Horvátország és Szlovénia kormányai többször kinyilvánították, hogy elismernék Koszovót a régió egy új, független egységeként.
l Egyes elemzők szerint Koszovó függetlensége látszólagos lesz, hiszen fegyverek árnyékában jön létre.
− Koszovó függetlenségének kikiáltása annak kinyilvánítása, hogy a tartomány elfogadja az Ahtisaari-tervként ismert javaslatot. Ez az a dokumentum, amely meghatározza Koszovó végleges státusát, amely nemzetközileg ellenőrzött függetlenséget jelent. Az ENSZ-missziót az Ahtisaari-terv szerint egy EU-misszió váltja majd fel, ami nem irányítani, kormányozni fogja Koszovót, hanem ellenőriz és figyel, súlyos működési zavarok esetén pedig beavatkozik. Koszovó ellenőrzött függetlensége az Európai Unió felé vezető út, egy eszköz a csatlakozás felgyorsítására, a regionális stabilitás megteremtésére. Ha Koszovót stabil állammá nyilvánítják egy stabil térségben, az lehetővé teszi a nemzetközi szervezetek számára, hogy ebben a régióban is gondolkodjanak a NATO és az EU-bővítés kapcsán.
l Hashim Thachi a Frankfurter Allgemeine Zeitungban azt nyilatkozta, hogy a legfontosabb feladatuk a függetlenség kikiáltása után a csatlakozás a Világbankhoz és a Nemzetközi Valutaalaphoz. Miből gondolják, hogy ez a függetlenséget fogja majd garantálni?
− Koszovó szélsőségesen szegény, alulfejlett része a Balkánnak. Nincs működő gazdasága és nincs infrastruktúrája. Koszovó nem egy önfenntartó állam. Annak érdekében, hogy azzá váljon, csatlakoznunk kell a nemzetközi pénzügyi intézményekhez, így teljes jogú taggá kell válnunk a Nemzetközi Valutaalapban és a Világbankban. Ezek az intézmények elsősorban teljes jogú tagokkal működnek. Ha nincs állami státusunk, csatlakozásunk akadályba ütközik. Nem hiszem, hogy az ilyen szervezetekhez való csatlakozás bármiféle adósságcsapdát eredményezne. Nem hiszem, hogy Koszovó bármit is vesztene ezzel a lépéssel, esetleg a szegénységét. Itt ragadhatunk ebben a helyzetben státus nélkül és szegények maradhatunk mindaddig, amíg helyzetünk nem rendeződik.
l Nem lehet, hogy Koszovó csapdában van? Függetlenségét csak idegen katonai jelenléttel tudja megtartani, a gazdasági életet csak külföldi segítséggel tudja beindítani. Gondoltak-e arra, hogy túl nagy árat kell fizetni ezért?
− Nem létezik függetlenség a kifejezés klasszikus értelmében, csupán kölcsönös függőség. Nem küzdünk teljes politikai szuverenitásért, nem küzdünk teljes gazdasági függetlenségért két okból: először is, nehéz lenne fenntartani magunkat, másodszor nem függetlenek akarunk lenni a világ többi részétől, hanem annak szerves részévé akarunk válni, hogy elfogadjon partnerként az Európai Unió, a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap, az Amerikai Egyesült Államok és a régió államai. A függetlenség nem jelentheti az elszigetelődést. A teljesen szuverén nemzetállamok a 19. század építményei. Jelenleg nem vagyunk részei a világnak. Koszovó nem egy állam, hanem egy humanitárius hadművelet. Ha kifejezhetem magam így: nem azok akarunk lenni, akinek odadobják a halat. Mi akarjuk azt a halat kifogni magunknak.
l Mit üzen a vajdasági magyaroknak, akik között felbukkantak, letelepedtek, gyökeret vertek azok, akik a szerbekkel kollaborálva mészárlásokat folytattak itt, Koszovóban? Mit üzen a vajdasági magyaroknak, akik félnek, mert minden jel arra utal, hogy a koszovói függetlenség kikiáltásának idejére besorozzák őket katonának?
− Üzenem a Vajdaságban, Erdélyben, a Székelyföldön és Románia más részein élő magyaroknak, és a bulgáriai török kisebbségnek is, hogy az államok, a kormányok kötelessége tiszteletben tartani a szomszédos országokból származó nemzeti kisebbségek jogait. Ez egy olyan alapelv, amely az Európai Unió gondolatiságának alapját képezi. A vajdasági magyaroknak, mint a szerbekkel egyenrangú állampolgároknak, ki kell követelniük és el is kell várniuk az egyenlő elbánást, mert ez alkotmányos joguk. Természetesen a magyar kormánynak nagyon is érdekeltnek kell lennie a szomszédos országokban élő honfitársai sorsának, helyzetének alakulásában. A belgrádi kormány veszélyes játékot űz, amikor megosztottságot kelt az etnikai vonalak mentén Boszniában és Koszovóban. Ez visszaüthet, mivel jelentős szerb kisebbség él más országokban is! Az etnikai határok megbontása játék a tűzzel, amely felveti a nemzetközi közösség felelősségét, ez viszont gyakorlati lépéseket vonhat maga után.Marosi Antal
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!