Az iráni ellenzék a tüntetőkkel szebeni durva bánásmódot sérelmezi



Iráni ellenzéki vezetők azzal a követeléssel fordultak szombaton a hatóságokhoz, hogy engedjék szabadon a júniusi elnökválasztást követő tüntetéseken őrizetbe vetteket, akiket tudomásuk szerint mentális kínzásnak, durva fizikai bánásmódnak vetnek alá. A legfőbb vallási méltóságokhoz írt közös levelükben követelik általában az elnyomás megszüntetését az országban.

Két reformszellemű iráni újság azt jelentette szombaton, hogy börtönben meghalt egy fiatal férfi, akit az egyik tüntetésen vettek őrizetbe. „Azt várjuk önöktől, hogy figyelmeztessék a hatóságokat a törvénytelenségek káros következményeire, és hogy megakadályozzák az elnyomást az Iszlám Köztársaságban” – írta Mir Hoszein Muszavi, az elnökválasztáson a legtöbb szavazatot szerzett ellenzéki jelölt, a szintén jelöltként indult Mehdi Karubi volt parlamenti elnök és Mohammed Hatami volt reformer államfő. A levél szövegét Muszavi hírportálján, a Ghalamnewson, valamint Karubi napilapjának, az Etemad Mellinek az internetes változatában jelentették meg. A két volt elnökjelölt ismét elítélte az elnökválasztás lefolytatásának szerintük csalárd módját, és újfent kijelentették, hogy a hivatalosan győztesnek kikiáltott Mahmúd Ahmadinezsád kormánya teljesen illegitim.


A hivatalos választási eredmények ellen a június 12-i szavazás után több héten át több százezren tüntettek Iránban. A tüntetők és a biztonsági erők összecsapásaiban legalább húszan meghaltak. Emberi jogi szervezetek szerint több ezer, a hatóságok szerint alig több mint ezer embert tartóztattak le. Az Iszlám Köztársaság harmincéves történetének ez a legnagyobb politikai válsága. Karubi külön is levelet írt Golam Hoszein Mohszeni-Edzsei hírszerzési miniszternek, és azzal vádolta meg a hatóságokat, hogy eltitkolják az utóbbi hetek leszámolásai során megöltek számát, és kínozzák a bebörtönzötteket. „A hírszerző hálózat a nép elnyomásának legsötétebb és legfélelmetesebb eszközévé vált...az őrizeteseket illegális fogdákban tartják, mentálisan kínozzák, és fizikailag durván bánnak velük. Az iráni hírszerző ügynökök módszerei rosszabbak, mint a cionistáké (izraelieké) a megszállt Palesztinában. A holttesteket legalább átadhatnák a hozzátartozóknak” – írta Karubi a levélben, amely szintén az Etemadban jelent meg.
Lemondott Eszfandiar Rahim Masaje iráni első alelnök, akinek a távozását Ali Hamenei, Irán legfőbb politikai és vallási vezetője követelte Mahmúd Ahmadinezsád elnöktől – jelentették az iráni hírügynökségek Motadzsba Szamare Hasemira, az államfő tanácsadójára hivatkozva. Masaje július 17-i kinevezése általános felháborodást váltott ki a konzervatívok körében. Azt vetették az új első alelnök szemére, hogy 2008 júliusában a hivatalos teheráni politikával ellentétesen azt mondta: Irán „az amerikai nép és az izraeli nép barátja”. Masaje, akinek lánya az iráni elnök fiának a felesége, Hasemi szerint önként mondott le a tisztségről. Masaje korábban is a 12 iráni alelnök egyike volt, aki e tisztségében a turizmusért felelt. Ahmadinezsád heteken át ellenállt a rokona menesztését célzó nyomásnak.
Atomlétesítményei elleni rakétacsapással fenyegette meg a zsidó államot, megtorlásul egy esetleges izraeli támadásra az iráni Forradalmi Gárda parancsnoka. „Ha a cionista rezsim megtámadná Iránt, rakétáinkkal bizonyosan csapást mérnénk nukleáris létesítményeire” – mondta Mohammed Ali Dzsafari tábornok, a Forradalmi Gárda (pazdarán) parancsnoka szombaton, az arab nyelvű iráni al-Alam televíziónak nyilatkozva. Irán azt állítja, hogy a mintegy 2000 kilométeres hatótávolságú, Sahab-3 típusú rakétáival Izrael egész területét el tudja érni. Számos megfigyelő azonban kétségét hangoztatja, hogy ezekkel az észak-koreai mintára készült rakétákkal Irán képes lenne pontos csapásokat mérni.
Dzsafari egyúttal cáfolta azt a sajtójelentést, amely szerint Irán hat hónapon belül képes lenne atombombát előállítani. A Stern című német folyóirat július közepén azt írta, hogy a német hírszerzés (BND) információi szerint Irán fél éven belül képes lesz atombombát gyártani és föld alatti atomrobbantást végrehajtani. „A német jelentés teljesen alaptalan” – hangsúlyozta az iráni tábornok. „Irán nem tervez semmilyen hasonló kísérletet. Az ilyen gyanúsításokkal és pszichológiai propagandával csupán az iráni technológiai haladást próbálják akadályozni” – tette hozzá. A bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség diplomatái is kétségüknek adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy Irán ilyen rövid időn belül atombombát tudna gyártani.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!