Több hete dolgoztak a Fidesz beszédírók Orbán új művén, („Jobboldali korszak Európában”), amelyet már fordítanak angolra. Ennek alapgondolata egy ismert jobboldali elemző szerint az, hogy a „régi világrend összeomlott” és aki ezt először jelszó szintjén kimondja, meglovagolhatja az új jobboldali hullámot, annak névadója lehet, ahogy az volt Blair a baloldalon. Az illető hozzátette: Orbán szeretne hullámlovas lenni.

Ámde annak, hogy a pártvezető másfél újságoldalon a Magyar Nemzetben közölt tanulmánya nem lesz az új jobboldal nemzetközi bibliája („The good book”), nagy a valószínűsége. Ugyanis érzékelhető az a sietség, amellyel a két részt összeillesztették. Az egyik rész a magyar belpolitika orbáni percepciója, amely annyira egyoldalú és célzatos, hogy egy banánköztársaságban is kiverné a biztosítékot. („A magyar baloldalt felvásárolta egy neoliberális tőkéscsoport.”). Ezt a dolgozatban, amely szemmel láthatóan egyszerre viseli magán Stumpf István és Kövér László keze nyomát, azzal a világképpel rendezik össze, amelynek kulcseleme a „piac”, értsd a globalizmus végének bombasztikus meghirdetése. „A nagy varázslatról szóló mítosz összeomlott… A világ ma a varázslatvesztés időszakát éli” – szögezi le a tévedhetetlenek magabiztosságával.



 


Ha fenti megállapításai nem is fognak szellemi pezsgést kiváltani, azért néhány állítása nyomán várhatóan több helyütt felhúzzák a szemöldököt, újraolvassák majd a bekezdést: „tényleg azt mondja-e?...”
És tényleg: visszacsempésztek az írásba, a szerző szándékai szerinti új jobboldali kiáltványba, legalább egy, a letűnt időkre emlékeztető meghatározást. „Az európai jobboldalnak erősnek és egységesnek kell lennie, különösen most, hogy a brit konzervatívok kiválása után és ellenére megőrizte vezető szerepét az Európai Parlamentben és uralja az Európai Tanácsot is. ...Az európai jobboldalnak az angolszászok nyomása ellenére is ki kell tartania saját válságkezelő politikája mellett s magabiztosságot és erőt kell merítenie abból a tényből, hogy a jelek szerint az európai típusú piacgazdaság jobban állja a rohamokat, és úgy tűnik, hogy a megbillent gazdasági rendszer stabilizálásához az eszközök szélesebb tárházával rendelkezik, mint az angolszász típusú országok.” Az Orbán-féle külpolitikai koncepció  eddig a mai Oroszországot az egykori Szovjetunióval összemosó russzofóbiával volt jellemezhető, ehhez járul most az európai kontinens szembeállítása az „angolszász nyomással”, és megjelenik az az igény is, hogy szembesülni kell Kína új szerepével: az utóbbival kapcsolatban az írás egyszerre misztifikál és vezet el a képzavarok bizarr nyelvi világába.: „Ázsia a tektonikus mozgásokat megillető borzongással vegyes ámulattól kísérve emelkedik egyre magasabbra, hovatovább megfordította a globalizáció mélytengeri áramlatát, ma már nem a Nyugat, hanem Kína a szabadjára engedett világgazdasági folyamatok első számú haszonélvezője, s nemcsak saját hatalmas belgazdaságának pályáján jelentette be visz-
szavételi igényeit, hanem már a Nyugat saját belpiacainak kapuját döngeti, s szakítja be hamarosan.”
Nem feltétlenül cinikus az, aki megállapítja: az elmélet igényű dolgozattal kapcsolatban az válik a legfontosabbá, ami gyakorlatilag hiányzik belőle: a szélsőjobboldaliak látványos nyomulása Európában és térnyerésük idehaza is. Utóbbival kapcsolatban Orbán már megismerhette az amerikai és a nyugat-európai mértékadó értékeléseket is: a tradicionális jobboldal és különösen annak legnagyobb pártja nem háríthatja el magáról a felelősséget. Orbán ezt tudja, de nem mondja, mintha szótárából a felelősség szó hiányozna s mondandójának mindösszesen ennyi a sommázata: „a radikális jobboldal feléledése a szélsőségesen neoliberális kormányzás következménye”.
A tények mást mondanak. Nemrég Brüsszelbe is eljutott a Republikon Intézet elemzése a Fidesz és a Jobbik stratégiai szövetségéről. A kutatás szerint az önkormányzati választások idején a Jobbik tízszer annyi mandátumot szerzett szövetségben, mint egyedül és e párt számára a leggyümölcsözőbb a Fidesszel kötött egyezség volt. Székesfehérváron akkor 15, Óbudán 3, Egerben 9 mandátumot nyert e koalíció: ilyen önkormányzati mandátumot kapott Demeter Ervin is, aki állítólag Orbán jelöltje a nemzetbiztonsági miniszteri posztra. B.B

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!