Vannak napok, amikor sajnálni lehet, hogy nem jelenik meg nagyobb
példányszámban a kisebbik ellenzéki országos napilap. Pedig a mai
olvasónak, de a holnap-holnaputáni történésznek is érdekes olvasmány a
cikk, amelynek szerzője Orbán egykori titokminisztere (megfigyelési
ügy, „magyar Watergate”), a vezető ellenzéki párt második embere.


Nemcsak a stílus miatt, amely maga az ember. Amiatt is persze: lényeglátással adta ezt vissza a Magyar Hírlap szerkesztője, így kezdvén felcímét: „Kövér László a lényről, akit Bajnainak hívnak…” Ehhez képest olcsón ússza meg az SZDSZ,  „amelyben eddig a gyeplőt egy bolsevista mag tartotta a kezében még akkor is,   amikor a bakon Kuncze Gábor ült.” (Közbeszúrandó a korrektség kedvéért:  e bolsevista magból egyetlen SZDSZ-es vezetőt vesz ki: Gulyás Józsefet. Mondhatni a költővel: „Egy, csak egy legény van talpon a vidéken…”)...  És természetesen ennek az egyszemélyes történelmi ítélőszéknek a verdiktjét nem kerülheti el a másként gondolkodó párttárs sem. Igaz, őt simogatva csípi: esetenként per „Lajos”.  „Nem vagyunk egyformák, nekem például nagy lelki problémát jelentene egy levegőt szívni, egy asztalnál ülni Bajnai Gordonnal.” Igaz, Kövér irgalmas szívű a saját klubtagokkal szemben és talál mentséget a bűnre, magyarázatot az elkövetőnek: Kósa a város közössége kedvéért teszi, amit tesz, „vállalja azt is, hogy egy Bajnai Gordon-szerű lénnyel találkozik.” Letűnt idők nyomait kutatók emlékezni fognak persze azokra az évekre, amikor  nem emberi lénnyé minősítés volt napirenden olyanokra, akikre még más is várt. Mindenesetre az ügyészi monstre sajtókonferenciák szezonja idején nem kerülheti el a Visi Imre utcai választmányi elnök ítélőszékét az NBH főigazgatója sem, akit ismert lágy modorában csak olyan  idegen érdekeket szolgáló „banda” résztvevőjeként ábrázol, amelynek tevékenysége „– különösen az NBH Laborc által véghezvitt úgynevezett átszervezésének tükrében – már súrolja a hazaárulás fogalmát.”
A Kuruc.infóban honos stíluselemek ilyen átemelése már elvezet a tartalomhoz, attól már elválaszthatatlan.

A riporter megkérdezi: „…A következő kormány mit kezd a nemzetbiztonsági szolgálatokkal? Szó lehet a lengyel példáról, ahol teljes személycserét hajtott végre néhány éve a jobboldali kormány?” Válasz: „Ez azon múlik, hogy lesz-e
olyan kétharmados többség a parlamentben, amely erre hajlandó…” Félremagyarázhatatlan. Nehéz erre azt mondani, nem arról szól, hogy leváltanak mindenkit, mondjuk főhadnagytól felfelé hiszen Kövér megmondta: csak a minősített többségen múlik. És tényleg csak a nemzetbiztonsági szolgálatról van szó? Mit tervez a savonarolai buzgalom mondjuk az országos főkapitánnyal, aki annak idején kénytelen volt jelenteni, hogy az UD-ügy kirobbanásakor megkereste őt Demeter Ervin, hogy előrevetítse a lehetséges következményeket? (Nyilván azért jelentette Bencze, mert érezte, hogy ez nem magánbeszélgetés, egyáltalán nem az, hanem valami más. Ami egyébként nem keltette fel az ügyészség figyelmét, korántsem.) És ha Bencze is rajta van a listájukon, mit terveznek azokkal, a kapitányokkal és más rendőri vezetőkkel, akiket az ő időszakában neveztek ki? Kitered-e az ilyenfajta személyzeti tervező tevékenység, a honvédségre is, amelynek egész vezetési-fejlesztési koncepcióját mostanában feltünő cikkek sora bírál a Fideszhez közelálló orgánumban. 
Persze igen érdekes az is, hogy Orbán Viktornak két lapoldalas, a jobboldal történelmi nemzetközi és hazai küldetéséről szóló cikke után röviddel jelenik meg a terjedelmes napilap interjú Kövérrel. (Orbán írásával a hazai sajtóban elsőként e hasábokon foglalkoztunk. Tegyük hozzá: különösen érdekes valami, ami feltűnően hiányzik belőle. A neoliberális nyugat válságért felelős profit-mohóságát erőteljesen ostorozza a pártelnök, de nincs mondandója a hazai bankok felelősségéről. Pedig a szerződések egyoldalú módosítása a múltbeli tapasztalat alapján százezreket érint és izgat, s ez ügyben lépett a kormány is: de ez egy másik történne…)
Orbán Mexikó kék ege alatt üdült családjával, amikor a Kövér-interjúról döntöttek, amelyben most kérdés hangzik el az Orbán legutóbbi erdélyi útja során meg-hiúsult  egyik látogatásáról is, amiről a Magyar Hírlapban Bayer  írt cikket. A Kövérnek feltett kérdés szerint a lap neves szerzője ezzel „a Fidesz állítólagos nemzetpolitikai törekvéseivel került szembe”. A kérdező itt csak utal ezzel kapcsolatban  a Fidesz elnöki stábja helyettes vezetőjének állásfoglalására, amelyben ez áll: „a mifelénk közkedveltségnek örvendő” szerző cikke részben valótlan állításokon alapul. Továbbá: „A nemzetpolitikai kérdésekkel foglalkozó olvasó számára nyilvánvaló, hogy a Magyar Hírlap nemzetpolitikai szakírói, jegyzetírói és a Fidesz-MPSZ egymástól lényegesen különböző politikai irányvonalat tart kívánatosnak a követendő nemzetpolitikát illetően.” Kövér kulcsmondatai: „Az lenne a meglepő, ha egy néppártban mindenben egyetértenének. Egyébként, ha már itt tartunk, én inkább a Bayer Zsolt-féle – most ki nem bontott – »nemzetpolitikai elképzelésekhez« állok közelebb…”
Nem tudjuk, ezért készült-e az interjú, vagy csak ezért is…

B.B.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!