Ebek harmincadján a közvagyon?

Nem telik el nap súlyos út- és épületkárokat okozó közúti balesetek nélkül. Az M7-esen a minap két kamion
ütközött és a híradások szerint „beleégett az aszfaltba” a teherautó alváza. Pénteken pedig egy kiemelten veszélyes anyagot szállító teherautó karambolozott az M1-es autópályán Bicske térségében a Budapest felőli oldalon; két tartály megsérült, azokból szivárog a veszélyes anyag, a sztrádát Bicskétől Zsámbékig mindkét irányban lezárták. Általában gyorsan megkönnyebbülünk, ha kiderül: nincs halálos vagy súlyos sérült. Annak viszont nem számolunk utána, mekkora károk keletkeznek a közvagyonban – utak, hidak, jelzőlámpák, középületek – az ilyen balesetek során. De ki fizeti mindezt?
– Társaságunk 30ć000 km közutat kezel országosan, az autópályák, fővárosi és önkormányzati utak nem a mi kezelésünkben vannak. Statisztikáinkban az úttartozékkárok nyilvántartásánál nincs külön megjelölve a kamionok által okozott kár, így az összes károkozásról van adatunk. Minden kárt bejelentünk a partner biztosítónknak, amely megtéríti a helyreállítási költségét. 2008-ban ilyen jogcímen 30 millió Ft kártérítést kapott társaságunk – tájékoztatta lapunkat Légrády Veronika, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. szóvivője.
– Ez az összeg vélhetően az okozott károknak legfeljebb a töredéke, még akkor is, ha az autópályákat és önkormányzati utakat leszámítjuk – állítja Lukács András, a Levegő Munkacsoport nevű környezetvédő szervezet vezetője, aki szerint ha csak a balesetekből eredő és kizárólag a teherautókat érintő károkat számoljuk, az is milliárdos nagyságrendet tesz ki. A különbözetet pedig jobb híján mi adófizetők álljuk.
– Az államnak, az önkormányzatoknak és mindenkinek, aki közpénzzel gazdálkodik, nem csak lehetősége, de kutya kötelessége a közvagyonban keletkezett kárt megtéríttetni a kár okozójával – mondja Derce Tamás, Újpest polgármestere, aki – bár pontos statisztikát nem tud mondani – nyilvánvalóvá teszi: minden esetben peres úton „behajtatják” a közlekedési balesetek során Újpest közvagyonában okozott károkat az „elkövetővel”. Igaz, gyakran a „határozott fellépés” gyorsabb, peren kívüli egyezségre vezet, vagyis például egy balesetet okozó kamion által okozott károkat a fuvarozó cég téríti meg az önkormányzatnak.
Derce Tamás azonban azt is bevallja: míg a balesetek során a közutakban és műtárgyakban okozott károkat nagy százalékban be tudják hajtani, például a grafittisek által megrongált középületek esetében tehetetlenek, mint ahogy maga a polgármester sem tudta elkapni a saját házát összemázoló illegális utcaművészt.
– Bár nem vagyunk nyomozó hatóság, a köztéri kamerák felvételei alapján ki tudtuk deríteni, melyik fuvarozócég teherautói piszkolták össze Ráckeve főutcáit és sikerült is rábírnunk a károk megtérítésére – meséli Dávid László, a Duna-parti kisváros elöljárója, aki szerint baleset esetén még könnyebb a helyzetük, hiszen akkor legalább dokumentálva van a károkozás. Ugyanis – mint azt az ORFK szóvivői irodája lapunk kérdésére megerősítette: „Balesetek során a rendőrségi jegyzőkönyvbe minden esetben fel kell venni a közvagyonban okozott károkat.”
Dávid polgármester szerint a város szűk történelmi utcáinak jobbára vályogból épült ódon épületeiben, a ráckevei Árpád hídban a mindennapos teherautó-forgalom által okozott óriási károk megtérítését azonban sokkal nehezebb, sőt szinte lehetetlen érvényesíteni.
- Megdöbbentő, de a közúti közlekedési balesetek során keletkezett károk elszenvedői – függetlenül attól, hogy a közpénz vagy a sajátja bánja – az esetek döntő többségében nem érvényesítik kárigényüket. Pedig ez közvagyon kezelője esetén kötelezettség, magánvagyonnál pedig a tulajdonos jól felfogott érdeke lenne – állítja dr. Sebesi Csaba közlekedési szakjogász. Szakvéleménye szerint, ha a károkozó rendelkezik érvényes és hatályos kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel, akkor helyette a saját gépjármű-felelősségbiztosítója köteles helyt állni, tehát a károkozó saját zsebéből nem kell, hogy kifizesse a kárt. Aki viszont nem rendelkezik érvényes és hatályos kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel, ahelyett egy úgynevezett kártalanítási számla terhére – elvileg a MABISZ fizeti – rendezik a károkat, de csak a személyi sérüléssel kapcsolatosakra. A kártalanítási kötelezettség nem terjed ki az ismeretlen gépjármű által a másik gépjárműben, az útban, az út tartozékát képező közlekedési műtárgyakban, az elektromos és a hírközlési berendezésekben és egyéb közművekben, ezek tartozékaiban, valamint a reklámhordozó eszközökben okozott károkra. Vagyis az útban, villanyoszlopokban, jelzőlámparendszerekben, épületekben keletkezett károk fedezése nagyon sokszor az adófizetőkre marad. Jobb híján tehát a mi pénzünkből hozzák helyre például azt a sorompót, amelyet nemrégiben egy ismeretlen kamion tört át.
Sebesi doktor szerint a balesetek, rongálások során vagyonunkban és a közvagyonban keletkezett károk érvényesítésében a magyarok – és választott politikusaik is – sokkal kevésbé jogtudatosak, mint más esetekben. Vagyis gyakran még akkor sem pereskedünk balesetek során megrongálódott értékeink és a közvagyon után, ha nekünk áll a zászló és esély is lenne a kár megtérítésére. Értékeinknél sokkal kényesebbek vagyunk például személyiségi jogainkra vagy éppen jó hírnevünkre, amelynek védelmében sokkal gyakrabban fordulunk bírósághoz.

Bóday Pál

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!