Minden esztendőben augusztus 2-án emlékeznek meg az érintettek,
leszármazottaik és az együttérző emberek a roma holokausztról, a
porraizmóról: most 65 esztendeje, hogy felszámolták az
auschwitz–birkenaui, 23 ezer cigányt is fogva tartó lágert.

Ez a kivégzésüket, megsemmisítésüket jelentette a krematóriumban. A Roma Polgárjogi Alapítvány és a rendezvény társszervezői, a Phralipe, a Roma Parlament és a Méltóságot Mindenkinek Mozgalom idén is a budapesti, IX. kerületi, Duna-parti Nehru parkra, az emlékműhöz várják vasárnap este 18 órától közös gyertyagyújtásra a roma holokauszt áldozataira emlékezni kívánó embereket. A náci fajüldözés a magyarországi romák mintegy harmadát érintette közvetlenül, a magyar roma áldozatok száma több ezerre tehető, Európa-szerte pedig csaknem félmilliót gyilkoltak meg. Romani nyelven a pharrajimos szó felaprózódást jelent a tűzben: a cigányok ezt használják a megsemmítő táborban történtekre. Találó kifejezés egy történetre, melyből nem maradt más, csak a túlélők rémálmai. Ide vezetett a kirekesztés, a kitaszítás, a másik ember el nem fogadása.
A márciusban megalakult Méltóságot Mindenkinek Mozgalom a köztársasági elnökhöz és a vezető egyházi személyiségekhez fordult most Bari Károly költő, cigányfolklór-kutató soraival: „Virág-agancsos fű-sátor gomolyog fölöttük, fejüktől tűzve bodza-feszület, senki sem vette észre, hogy vad cigány-sorsuk ága megroppant…” kérve őket a mai nemzetközi emléknapon a magyarországi történelmi egyházak vezetőit, hogy a gyülekezetekben is legyen e nap az áldozatok napja – istentiszteleten  emlékezzenek meg roma hittestvéreikről, honfitársaikról, gyújtsanak gyertyát és szóljanak az esti harangok értük. A kezdeményezők hisznek abban, hogy a történelmi egyházak – amelyek aktívak a cigánypasztorizációban is – mintát nyújtanak a helyi közösségeknek.
A Nehru parki megemlékezés este 6-kor kezdődik, gyertyával és fehér szalagokkal, s virrasztással fejeződik be hajnalban.G.M.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!