Kisléta: kicsiny magyar falu a világhálón, szombat délben száznál
abbahagyom a számlálást. Klikkelés találomra: a legnagyobb németországi
mobiltelefonos cég milliónyi előfizetője olvassa naponta a híreket a
kijelzőn. Ezúttal a német nyelvű hír így kezdődik: „Magyarországon újra
megtörtént. Ismét végeztek a roma kisebbség egy tagjával.”


A világsajtó alaphangjának kevés köze van a pártokhoz, az ideológiákhoz. Azt is mondhatni, az alaphang a megdöbbenés és az értetlenség. Hogyan történhet ez és kik a felelősök? Ki nyit sörétzáport egy 13 éves kislányra? A válaszon sokan dolgoznak, de, mint tudjuk,  még nincs felelet.
Tanulsága azonban máris van a történteknek. Ez elsősorban a hazai sajtó egy részének ettől a humanista alapállástól való eltéréséhez, „másságához”, különleges  reagálásához kapcsolódik: jobbra hajtanak, jobbról is előznek… A bűntény megtörténte utáni napon a Széles Gábor által tulajdonolt napilap szerkesztője úgy döntött, hogy a hírt a 19. oldalon közli, az afféle „kis színes”  információk rovatában, közvetlenül az Ízbombák a Steak House-ból című cikk felett. (Az újságcikk címe ez volt: Újra gyilkos járt a cigánysoron.) Két nappal később, csütörtökön már ez volt az újság egyik vezető híre és az első oldal politikust idézett: „Elfogadhatatlan, hogy nem vizsgálják a külföldi titkosszolgálatok esetleges szerepét a romagyilkosságokban.” A  lap munkatársa meg is magyarázta, mire gondolt a politikus, aki a magát kereszténynek nevező párt listáján került be a T. Házba és az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke: „…talán azért tekintenek el ettől, mert a kormánynak az az érdeke, hogy a magyar társadalomban fennmaradjon a mostani feszültség és a rasszizmus emlegetésével eltereljék a figyelmet az ország valódi problémáiról.” (Elmondható, ez a talánnal kezdődő prekoncepciós szöveg, amely a sámándobok monotonitásával ismétlődik,  a tények szisztematikus semmibevételén alapul: nincs egyelőre semmilyen szál, amely külföldre vezetne, a határon túlra mutatna. Zsolt Béla mondta a negyvenes évek kurzusának „médiaostorairól”, hogy várhatóan mindjárt a második bekezdésben elérkeznek a nemzetközi zsidósághoz. Mintha ma némelyek így lennének a „külföldi szállal”).
Hasonló tollakkal ékeskedik a pártközeli hetilap legújabb száma is, amely az ellenzéki  párt második emberének portréjával került ki a standokra.  A cikk címe: Magyarország a „gonosz új tengelye”, a német-magyar szerző  Georg Spöttle, akit a Hír Tv és az Info Rádió biztonsági szakértőnek mutat be. (Ilyen minőségében szerepelt 2006 novemberében egy, a Fidesz szervezésében megrendezett budapesti konferencián az előző havi „rendőrattakról”, előadótársa volt Balog Zoltán képviselő, Orbán vallásügyi tanácsadója, valamint Morvai Krisztina jogász). De a német Google-böngészők szinte kizárólag mint ufológust ismerik, mivel már nyomtatásban is  beszámolt az általa megtapasztalt földönkívüliekről, továbbá – egyebek között – egy magyarországi ufológiai kongresszuson tartott beszámolója nyomán. (Ott arról beszélt, hogy a keletnémet titkosszolgálat, valamint a légierő állandó megfigyelés alatt tartotta az ufókat és az egykor titkos Stasi-ufóaktákat utóbb a nyugatnémet hírszerző szolgálat vette magához). Bencsik András gárdaalapító lapjában most Spöttle megrója a magyar kommunikációt, mivel „a legtöbb külföldi újságíró nincs vele tisztában, hogy Magyarországon sem szociális politikáról, sem demokráciáról nem szól a Bajnai-kormány. Ezért is sikerült a jelenlegi hatalomnak a neonáci terrorista veszélyt valósnak beállítani.” Spöttle szerint a maguk keltette hullámon „liberális körök is szörfölnek”. „Komolyan megdöbbentett, amikor a német televízióban magyarországi fiatalok azt nyilatkozták, hogy a mai helyzet hasonlatos ahhoz, ami Szálasi Ferenc alatt volt… Ezek a riportok az ország jövőjét teszik tönkre.” Megtudjuk azt is, hogy a rasszizmusról szóló propaganda miatt az ország bevétele is csökken. „Sokan, főleg zsidó származású amerikaiak azért nem mernek Magyarországra látogatni, mert aggasztja őket a terrorveszély…”
A kisebbségi kérdés, a roma ügy várhatóan velünk marad a következő években. Azt viszont nem tudni, hogy töretlenül élvezhetjük-e mindazok fáradhatatlan nemzetnevelő munkásságát, akik most baráti hasábokon és testvéri szervereken leplezték le a baloldal csalfa szörfölőit, vagy le bírtak írni ilyen veretes sort vezércikkben „amazokról”: „A kontónkra méltóztatnak termékenyek lenni.” Egyesek szerint azért kell egy ideig nélkülözni közülük némelyeket,  mert – ha a tavasz meghozza, amit ők várnak tőle – akkor magas, tisztes állások várhatják őket, s így át kell adni a stafétabotot.

B.B.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!