Az egykori drogfüggő, balhés hollywoodi fenegyerek jócskán megváltozott mára, és karrierje meg is hálálta ezt. Oscarra jelölték a Trópusi viharban nyújtott fergeteges komikus alakításáért, de sikert aratott A szólista című életrajzi drámával és A zodiákus züllött riportereként is. Legnagyobb kasszasikere mégis a képregényhős Vasember megfilmesített története volt, melynek mára elkészült a folytatása is. Robert Downey Jr. a Vasember 2-ről a MoviesOnline.ca kanadai filmes portálnak beszélt.
l A film fölöttébb szórakoztónak ígérkezik. Mennyire volt szórakoztató a forgatás? A második részben magabiztosabban tudta megformálni a szerepet?
– Igen, sokkal magabiztosabb voltam, de a szórakoztató nem igazán az a szó, amivel a forgatást jellemezném. Úgy éreztük, sokkal több időt kell most ezzel a filmmel töltenünk. A stábot és a látókörünket is kibővítettük, emellett a történet is sokkal összetettebb, szövevényesebb lett, de csak annyira, hogy még követhető legyen. Erre nem mondanám azt, hogy szórakoztató. És már ennek is vége, ami igen furcsa, mert minden egyes ütést, pillanatot, nevetést a végsőnek éltünk meg. Embert próbáló volt a filmet a legjobb tudásunk szerint elkészíteni.
l A történetben mi volt a legnagyobb csavar?
– Hogy mivel tudjuk majd eladni a filmet... Hogy tudjuk azt elérni, hogy ez a rengeteg tehetséges ember, akik elvállalták, hogy részt vesznek ebben a produkcióban és akik ahhoz vannak szokva, hogy ők a legjobbak, olyan szerepet kapjanak, amely teljesen fel van építve. Hogyan tudjuk őket a legjobban beleilleszteni a történetbe, ami igazság szerint elég egyszerűen elmesélhető? Csak folytassuk a már bejárt utat, hozzunk be egy újabb akármilyen rossz fiút, aki majd mindenkit kicsinál? A legnagyobb csavar az volt, hogy meg tudjunk felelni a saját elvárásainknak.
l Az első filmben lélegzetelállító volt az a néhány pillanat, amikor kivették a szívét. Nem volt semmi effekt, csak drámai alakítás. Van most is ilyen pillanat?
– Ennek egy összekötő szála, a film végén a feliratok után, amikor Nick Fury (Samuel L. Jackson) bejön, és azt mondja: „Önök valami sokkal nagyobbnak a részesei, mint amit sejtenek.” Jon Favreau, a rendező és én is nagy rajongói vagyunk a The Writer's Journey (Az író útja) című könyvnek és Joseph Campbell munkáinak. Mint ahogy sokan mások is. De szólni kell valamit az örökségről, és arról, hogy valami hiányzik belőle. Természetesen, Tony Starkot, a Vasembert az apja által feltalált icike-picike kis készülék tartja életben, de a dolgok nem mindig azok, amiknek látszanak, és valaki persze meg is jelenik a színen. Durva volt Mickey Rourke azokkal az ostorszerűségekkel...
l Mi volt az a fegyver?
– Nem igazán tudom [nevet], de veszélyes az biztos. Azt viszont tudom, hogy Jon nagyon jó döntéseket hozott bizonyos jelenetek előnyben részesítéséről. Számomra a film a főhős legbelső félelmeivel való szembenézésről szól, a kötelességtudatával, az apjához kötődő örökségével, a Rodneyhoz fűződő testvéri érzéseivel, és a Pepper (Gwyneth Paltrow) iránt érzett folyamatos, mély szerelmével és tiszteletével együtt.
l A jelmez kényelmesebb volt ebben a részben?
– Igen, egy kicsit. Persze nem annyira, amennyire szerettem volna.
l Kialakul egyfajta szerelmi háromszög Tony, Pepper és a Black Widow (Fekete Özvegy) között, akit Scarlett Johansson játszik?
– Úgy álltunk neki a történetnek, hogy ez egy szerelmi háromszög lesz. Aztán rájöttünk, hogy szinte minden szuperhősfilmben van egy ilyen szerelmi kapcsolat. Amit mi akartunk, az ennél kicsit összetettebb volt, és azt hiszem, sikerrel jártunk. Black Widow egy nagyszerű karakter, hiszen nem az, akinek látszik. Nem is tudom, hogy ez egy szerelmi háromszög-e egyáltalán. Pepper pont az, akinek látszik, persze azért a felszín alatt sok minden munkál benne, amivel most kell megbirkóznia.
l Mennyire lepte meg, hogy a Vasember megváltoztatta az emberekben az önről kialakult színészképet?
– Csodálatos érzés. Eldobom az agyam ettől az egésztől, hiszen mindig is tudtam, hogy képes lennék egy ilyen figurát megformálni.
l Miben más Tony Stark ebben a történetben? Mennyiben másképp készült a szerepre?
– Legutóbb egy szerencsétlen, ám mégis kedves fickót láttunk, akit nagyon megaláznak. És akkor az az ember, akiről azt hitte, hogy a legjobban megbízhat benne, majdnem megöli. Visszanyúlva az első részhez, csak azért, mert valaki egy az életét teljesen megváltoztató élményt él át, még nem jelenti azt, hogy meg is változik. Tony vigaszt keres. Az egy dolog, hogy ő a Vasember, az már egy másik, hogy valóban tisztességes ember-e. Azt hiszem, Tony legbelül ezzel a kérdéssel küszködik.
l Szóval meg kell harcolnia ezzel?
– Igen. Azonban a filmnek nem ez a központi kérdése, de a szülinapja garantáltan savanyú lesz.
l Nagyon jó éve volt tavaly, hiszen leforgatta a Vasembert és a Trópusi vihart. Idén pedig a Sherlock Holmest (Guy Ritchie rendezővel) és a Vasember 2-t. Érzi ezt? Robert Downey, Jr. reneszánsza még mindig tart?
– [nevet] A legjobb, amit tehetek – és azt hiszem, ez volt az, ami mindig is megmentett –, ha arra gondolok, hogy én is egy munkás vagyok a többi munkás között. Amikor erről elfeledkezem, a dolgok mindig roszszabbul alakulnak, mint ahogy szeretném.
Fordította: Kántor Zsána
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!