Egyedi írásjel-használati sajátosságok Európában


Akadnak olyan speciális írásjel-használati sajátosságok, melyek csupán egy-egy nyelvre jellemzőek. Ilyenek:
A görögben a kérdőjel megfelelője a pontosvessző (;), a kettősponté és a pontosvesszőé a felső helyzetű pont (˙).
A spanyolban a megszólítások után kettőspontot tesznek: Distinguido Sr.: ’Tisztelt Uram!’; a kérdőjelet és a felkiáltójelet pedig nem csupán a mondat végére teszik ki, hanem párosan használják: a mondat elején fejjel lefelé fordítva, a mondat végén pedig az általános szokás szerint: ¿Qué has hecho estos días? ’Mit csináltál ezekben a napokban?’; ¡Fuego! ’Tűz van!’
Ugyancsak spanyol nyelvi sajátosság az a szokás is, hogy az igei állítmány hiányát vesszővel jelölik, s hogy a gondolatjellel elkülönített hátravetések végére is kiteszik a gondolatjelet, azaz a hátravetésekben is gondolatjelpárt használnak.
Speciális orosz sajátosság a bizonyos névszói állítmányú mondatok alanyi és állítmányi részét elválasztó gondolatjel. Ha a mondat pontos értelmi tagolása megkívánja, akkor a spanyolban és az angolban  is tesznek írásjelet (általában vesszőt) az alany és az állítmány, illetve a mondat alanyi és állítmányi része közé.
Egyes nyelvekben eltérést találunk az általános szokástól a gondolat megszakadásának, kihagyásának a jelölésében is. – A legtöbb európai nyelvben a gondolat megszakadását három ponttal jelölik.  A németben és az angolban azonban olykor gondolatjelet is alkalmaznak a három pont helyett: Verlassen Sie das Zimmer, oder –! ’Hagyja el a szobát, vagy –!’  A Quirk–Greenbaum–Leech–Svartvik-féle angol grammatika szerint a gondolatjel a gyors törés és megszakadás jelölője, szemben a folyamatos megszakadást jelző három ponttal.
Korábban a magyarban is használatos volt a gondolatjel a kihagyás jelölésére. Fábián Pál írja  Az akadémiai helyesírás előzményei című munkájában, hogy több régi grammatika megemlítette (példa nélkül ugyan) a gondolatjelnek kihagyást jelző szerepét. Például: „Mikor pedig ezen Lineátskák sokasitódnak illyenn formán: – – – – – ez azt jelenti, hogy a beszéd valami híjjával vagyon és magára bízódik az Olvasóra; hogy azt pótolja ki”.
Továbbra is várom üzeneteiket a szerkesztőségbe, vagy az editor@mediacom.hu címre. A levelekre lehetőleg írják rá: „Nyelvelő”.


Kiss Róbert Richard

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!