Sokba kerülne Orbán erős állama

Meglehetősen sokat lehet tudni a rendészeti és a honvédelmi célkitűzésekről. Lázár Jánosnak, a rendészeti bizottság elnökének (őt sokan egy „Orbán-kormány” belügyminiszterének tartják) legutóbbi nyilatkozatából kitetszik, hogy nagyobb létszámú és vélhetően nagyságrendekkel jelentősebb összegből gazdálkodó rendőrséget vizionál. „Új dolgokat kell létrehozni, nem régieket leporolni.” „Magyarországot kistérségi egységekre kell felosztani, egy csoportba 13 rendőrt vezényelni, akik közül kilenc járőr, négy gépkocsivezető. A mostani 2600 helyett így 7,5-8 ezer körzeti megbízott lenne...” Lázár terve egyébként nem illogikus, hasonló elképzelések a közelmúltban is voltak. A hasonló koncepciók előzetes vitájában kiderült, hogy a rendőrség ilyetén átszervezése éves szinten a mostanihoz képest  több tízmilliárd forint pluszkiadással jár.
A  honvédségre vonatkozó tervek szintén megismerhetők már. Simicskó István, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke szerint (némelyek szerint ő lehet a jobboldali kormányzat hadügyminiszter-jelöltje) a hadsereg ma „liliputi méretű”. „Úgyhogy, bár nyilván nem ez a legelső feladat, többet kell költeni erre a területre, fejleszteni kell a technikai feltételeket, növelni a létszámot,” Simicskó azt is kifejti a Demokrata legutóbbi számában, hogy hisz az erős államban és a diplomácia csak akkor lehet sikeres, ha erős a honvédség (ez a tétel nyilván összecseng Orbán külpolitikai prioritásaival is.) Ha Simicskó elképzeléseinek valóra váltását a nemzetőrségre, a tartalékos erőre vonatkozóan akár elhúzzák is öt évre, a megvalósítás már az első esztendőben az eddigiekhez képest  – szakemberek szerint – százmilliárddal terhelheti meg a büdzsét.
Féloldalasságot említettünk: ez az oldalak egyike. A „másik” az, hogy bizonyos kulcsszférákról, mint a gazdaságpolitikai és az ettől elválaszthatatlan szociál-
politikai koncepcióról szinte semmit nem tudunk, azon túl, hogy a jobboldali pártvezetőhöz közelálló koncepciók küzdenek egymással. A Magyar Narancs írta a közelmúltban: „A legnagyobb ellenzéki párt nyilatkozatai látszólag kimerülnek az olyan semmitmondó  üzenetekben, mint »az egészség nem üzlet«, »a magyar földet nem adjuk«, »megőrizzük a nyugdíjak reálértékét«, ám a háttérben komoly programalkotó munka zajlik. Ötletekben nincs hiány, ugyanis a teljhatalmú pártelnök folyamatosan versenyezteti a Fidesz szakértőit, szakpolitikusait, az utolsó percig lebegteti, melyik koncepciót támogatja, és kit emel majd be a kormányába, amennyiben győznek 2010-ben.”
Ennek a megállapításnak helyességén az sem változtat, hogy a Fidesz-vezetők megnyilvánulásaiban néhány hete megritkult e szó: „visszacsináljuk”. E mögött vélhetően a kényszerű felismerés tükröződik: az adott időszakban bármilyen színű kormánynak azonos a mozgástere. A kiszivárgott hírek szerint kormányra kerülésük esetén sem állítanák vissza Orbánék például a 13. havi nyugdíjat, amelyet látszólag körömszakadtáig védelmeztek. Úgy tudni, a pártvezetésnek  már éppen az a legnagyobb aggodalma, hogy a korábbi bombasztikus ígéretek egyfajta bumeráng hatást gyakorolhatnak választási küzdelemnek abban a kritikus szakaszában, amikor már nem lehet tovább hallgatni a húsbavágó konkrétumokról.
Épp ezzel a helyzettel függ össze jobboldali és  a „jobbszélső” politikusok egybehangzó kampánya, amely az ország bajainak nagy részéért „a korrupciót”,
a korrupcióért pedig a „baloldalt” teszi felelőssé. A tendenciózus, mantraszerűen ismétlő, vádakat és vádaskodásokat összemosó  propaganda („Neveket akarok látni…”) egyszerre szolgálhatja a figyelem- elterelést  és az évekig elhúzódó perek sorát. Ezért volt roppant kellemetlen és zavarba ejtő a Fidesz szempontjából az, ami az őssejtügyben az elmúlt napokban napvilágot látott. A Lantos Csaba üzletember által tulajdonolt vagyonkezelő cégnek, a Csemgandó  Kft.-nek  van egy egészségügyi leányvállalata, amely viszont kisebbségi tulajdonos a büntetőügyben kulcsszerepet játszó magánklinikai vállalkozásban, amelynek emberei „kék reflektorfénybe” kerültek. „Sajnálatos módon a rendőrségi rajtaütés idején az egyik munkatársunk, a Nyírő Gyula Kórház orvos-igazgatójának, Ruff Györgynek az utasítására vért vett, és infúziót kötött be egy betegnek anélkül, hogy a megfelelő protokollt betartva őt felvették volna az intézményünkbe” – így Lantos Csaba a Magyar Nemzetnek a hazai egészségügy történetének talán legbotrányosabb ügyéről, amelyben az  elkövetők egy tiltott műtétért – állítólag – ötmillió forintot kértek. Lantos, aki korábban az OTP második embere volt, a múlt év vége óta cége révén egyedüli tulajdonosa a párthoz és annak vezetőjéhez közelálló hetilapnak, a Heti Válasznak. Vele  készített interjúját a Magyar Nemzet munkatársa ezekkel a sorokkal vezette be. „Noha maga is tudja, hogy hihetetlennek tűnik, de állítja: nem tudtak arról, hogy cégük területén végezhettek illegális őssejtkezeléseket.” 

B.B.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!