A képviselő válaszol

Mindenekelőtt arra utalnék, hogy harmadszorra is egyéni körzetben megválasztott képviselő vagyok, 2006-ban 68,2 százalékos eredménnyel, ami akkor országosan a legerősebbnek bizonyult. Az MSZP listáin soha nem törekedtem „befutó” helyre, azt meghagytam másoknak, így furcsa, hogy  ön perspektivikusan a listákat ajánlja a figyelmembe.
Tevékenységemet ön – személyes vélekedés formájában – kicsit összemossa dr. Szili Katalin (továbbá meg nem nevezett „őszödi tolvajok”) politikai munkájával, amit enyhén szólva is méltatlannak tartok. Referenciaként javaslom, forduljon az MSZP elnökségéhez, választmányához, vagy frakciójához, ugyanis ezek a testületek többnyire a legerőteljesebb „terepmunkások” közé sorolnak, amire nagyon is büszke vagyok, immár egy évtizede.
Ha önnek tízévnyi bizonyítás nem elegendő, úgy javaslom, tekintse át parlamenti felszólalásaimat, amelyek kigyűjtve a www.szanyi.hu honlapomon is megtalálhatóak, s ha  ezekben akár egyetlen olyan mondatot is talál, amely a kormány változtatásokra irányuló intézkedéseit „inkább negligálom”, úgy ígérem, nyilvánosan fogom önt megkövetni. Ugyanezt teszem, ha a Népszavában, vagy máshol megjelent írásaim, interjúim sorában fel tud mutatni kormányzati intézkedéseket negligáló mozzanatot. Ha mégsem találna ilyeneket, ez esetben ön bizonyára fogja tudni a teendőit.
Egyúttal figyelmébe ajánlom a 2004-ben megjelent, „Minden másként lesz” című könyvemet (szintén olvasható, letölthető a www.szanyi.hu honlapról), amelyben bőséggel „megelőlegezem” a mai, sőt a még előttünk álló reformokat is.
Az viszont kétségtelen, hogy szükség esetén igenis igyekszem építően bírálni a saját táboromban időnként fellelhető tévedéseket, netán ügyetlenkedéseket. Nem gondolom, hogy egy demokratikus pártban egyedül a legfőbb vezető előjoga lenne a hibák felfedése, ellenkezőleg, úgy a sikert, mint a nem kívánt kudarcokat egyaránt közös munkának, felelősségnek élem meg. 
Végezetül engedjen meg néhány szót a köztársaságielnök-választásáról. Ugyanis tartok tőle, ön nem emlékszik a körülményekre! Jóllehet nem tisztem dr. Szili Katalin védelmére lépni, azonban fontos megjegyeznem, hogy az ő jelöltsége a pártvezetés akaratából született, amit egy kongresszus pecsételt meg. Az más kérdés, hogy ebből miért is faroltak ki néhányan a szavazás idejére, mindazonáltal a több fordulósra sikeredett parlamenti választás menetében jelöltünknek semmi esélye nem maradt kiszállni, tudniillik akkor papírforma szerint már csak egyetlen jelöltről, nevezetesen Sólyom Lászlóról szavazhattunk volna, akit az SZDSZ bizony elfogadhatónak tartott!
Ha ön viszont arra céloz, vajon a belső jelöltállítás alkalmával dr. Szili Katalin miért is nem adta át az elsőbbséget dr. Glatz Ferencnek, arra pedig az a válaszom, hogy az ön szerint „nagyon sokak által javasolt Glatz Ferenc” támogatói igen komoly kisebbségben voltak, amint az a kongresszusi szavazatok alapján világosan ki is derült. Ha akkor dr. Szili, az erős többségi jelölt, visszalép (???) az erősen kisebbségi dr. Glatz javára, úgy nagyon sokan pártot csúfoló háttérpaktumra gyanakodtak volna, ami nem szült volna jó vért a parlamenti titkos szavazáskor.
Ennek fényében kérem, azt se feledje, hogy a jelöltet a kb. 600 tagú MSZP-kongresszus választotta az akkor még 190 tagú MSZP- frakciónak megszavazásra, amely utóbbi testületben viszont elsöprő volt dr. Szili előnye. Kérem önt tehát, mielőtt politikai kérdésekben megnyilvánul, mielőtt mások gyanúsítható, személyeskedő kritizálásába fog, esetleg inkább tájékozódjon! A rendszerváltás előtti időket idéző reflexek a demokrá-ciában alighanem rossz tanácsadók.               
Üdvözlettel:
dr. Szanyi Tibor

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!