Asztmás hegymászók 6200 méterre jutottak!

„Nem biciklizhetek a többiekkel, nem labdázhatok, nem látogathatom meg a barátomat, mert macskájuk van, nem mehetek táborba, mert ott nincs, aki folyton figyeljen rám…” – mondja sok asztmás és kénytelen elviselni, hogy egészséges társaik lenézik, mint beteget kiközösítik.
A leggyakoribb gyermekkori, nem fertőző krónikus betegség az idült légúti kór, a hörgőnyálkahártya gyulladása, ami a hörgők időszakos szűkületével jár, amit a kicsik és a szüleik rohamszerű légszomjként, sípoló légzésként élnek meg. Nem hagyományos gyulladásról van szó, hanem arról, amit a szervezet – a betegség beindulásának hatására – kiváltott, „félresiklott” védekezési mechanizmusa produkál. Ilyenkor a hörgőkben olyan anyagok termelődnek és rakódnak le, amelyek a további súlyos asztmás tüneteket már maguk idézik elő, s ezek az anyagok egyelőre sem gyógyszerrel, sem terápiával nem semlegesíthetők tökéletesen, a szervezetből nem el nem távolíthatók. Igaz, a beteg állapota gyulladáscsökkentőkkel jelentősen javítható.
Bár a kiváltó ok ismeretlen, tapasztalatok szerint a genetikai és a környezeti tényezők komplex összejátszásának eredménye. Nem gyógyítható, viszont jól karban tartható betegség, napjainkra nemcsak a hirtelen rohamok ellen van segítség, hanem például megelőző terápiával az asztmások életminősége hatékonyan javítható. A kombinációs készítmények a kezelés szempontjából alapvető fontosságú gyulladáscsökkentő gyógyszerek, jelentős könnyebbséget és hatékonyabb asztma kontrollt jelentenek.
És íme egy újabb csoda! Kirgizisztánban a Pamír hihetetlen  gyönyörű hegyvonulatait megmászta magyar asztmás hegymászók egy maroknyi csoportja. A 6210 méter magas Razdelnaya csúcsra feljutott  Zempléni testvérpár. Az általuk meghódított eddigi legmagasabb pont a Mont Blanc 4800 méteres csúcsa volt. Akkor még senki nem tudhatta, hogyan reagál a szervezetük a nagyobb teljesítményre. Balázs diploma előtt lévő gyógyszerészhallgató, Szabolcs pedig informatikusnak tanul.  Mindkettő súlyos asztmás, ám a betegséget leküzdve sok éve hegyet mászik.
A Pamírban bizonyították, hogy a tüdőt is jócskán igénybevevő sport a betegség ellenére művelhető! Katona László, az edzőjük elmondta, 5800 méteren alapvetően
megváltozik a levegő, az egészségeseket is megterhelően exponenciálisan az oxigéntartalom csökken. Azért választották a kirgizi terepet, mert ott a Pamírban közepes mászótechnikával is biztonsá-
gos magasságba juthatnak. Ezt tűzték célul…
Az expedíció – fő támogatója az AstraZeneca Kft., továbbá az AGYME, Kispest önkormányzata és az USB volt – július 17-én indult Budapestről. A fiúkat tapasztalt a tapasztalt hegymászásoktató, testnevelő tanár és két másik hegymászó kísérte az esetenként 22 kilós csomagot cipelő csoportot az embert próbáló úton.
A kis csapat Moszkvába repült, onnan Kirgizisztánba ment, ahonnan teherautókkal jutott el a Pamír hegységben lévő 3600 méteren fekvő alaptáborba. Egynapos akklimatizáció következett, majd a 4400 méteren található előretolt alaptáborhoz kirándultak. A fiúk, hogy a megváltozott körülményekhez szoktassák a szervezetüket itt több napot is töltöttek.
A 8. napon, július 24-én a két fiatal és vezetőjük 11 órás menettel az 5300 méterre fekvő a 2-es táborba mentek. Az út nem csak kimerítő volt, hanem veszélyekben is bővelkedett. A csapat szakadó hó lepte gleccsereken kelt át, ezeket 30-40 méter mély merőleges repedések szelték ketté. Balázs és Szabolcs végig nagyon óvatos volt, nekik nem történt bajuk, de láttak hegyi mentők által szakadékból kiemelt hegymászókat.
A 15. napon már 6100 méterig jutottak és 6200 méteren sátort állítottak, az elképesztően jeges terepen majdnem három órát dolgoztak. A szél 100-150 km/óra sebességgel fújt, a hó vízszintesen esett. Másnap annyira rossz volt az idő, hogy a Pamír legmagasabban fekvő Lenin-csúcsára korábban indult csoportok is visszafordultak, a csúcshoz még a legtapasztaltabb „hegyi medvék” sem kockáztatták az életveszélyes utat. Mindenesetre a Zempléni fivérek elmondhatják, hogy 6210 méter magasra törtek és jelenthetik, hogy sem a súlyos asztmájuk, sem a kondíciójuk nem hátráltatta őket. 
A fiatalok sikere bizonyítja, hogy a gondos kezelés és a kiegyensúlyozott terápia mellett, a betegség ellenére teljes értékű életet élnek. Eredményük minta és remény lehet asztmás társaiknak.

Krasznai Éva

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!