Az Európai Unió szombaton még nem reagált a pénteki magyar–szlovák diplomáciai incidensre, arra, hogy meghiúsították Sólyom László magyar köztársasági elnök szlovákiai látogatását.



Az Európai Bizottság ügyeletes szóvivője az MTI érdeklődésére azt mondta, hogy ebben az ügyben tudomása szerint egyelőre nem kaptak hivatalos tájékoztatást, és nem is kívánta kommentálni a történteket. Pénteken a magyar kormányzat jelezte, hogy az eset miatt az EU-hoz és annak tagállamaihoz kíván fordulni.
Prágai MTI-hír szerint kínosnak és tragikomikusnak minősítette a magyar és a szlovák politikusok viselkedését szombaton a Mladá Fronta Dnes című liberális cseh napi-
lap. Érthetetlen – véli az újság –, hogy
a magyar politikusok miért beszélnek még most is arról, hogy fáj nekik az egykori magyar területek – Szlovákia – elveszítése, s hasonlóan kínos, ha a szlovákok kissé nyakatekerten a Varsói Szerződés hadseregeinek 1968-as csehszlovákiai bevonulásával kötik össze Szent István ünnepét. „A Duna menti manőverek így olyan párharcnak tűnnek, amelyben arról van szó, hogy ki a nagyobb bohóc, s éppen most ki van felül. Ugyanakkor a politikusok jóindulatúan kölcsönösen a szélsőségesek veszélyére figyelmeztetik egymást. Azt, hogy viselkedésükkel tulajdonképpen muníciót
adnak nekik, már nem nagyon hangsúlyozzák” – jegyzi meg a lap. A szlovák–magyar kapcsolatok helyzete kezd a balkánihoz hasonlítani, és mindez közel van Csehországhoz. Nem kell ugyan még senkinek sem a haját tépnie, de érdemes figyelni a fejleményekre, mert mindez segíti a nacionalisták és a szélsőségesek térnyerését mindkét országban.
MTI-jelentések szerint a feszült szlovák–magyar viszony kiéleződéseként értékelte a szombati osztrák és a svájci sajtó a magyar államfő előző napi meghiúsult révkomáromi látogatását.
A két európai uniós tagország között hosszú ideje fennálló feszültség ezzel újabb csúcspontot ért el – írta a történtekről a Neue Zürcher Zeitung című tekintélyes svájci napilap varsói keltezésű cikkében. A beutazási tilalom közvetlen kiváltó oka Sólyom állítólagos magánlátogatása volt – fogalmazott a szerző, „mindamellett a konzervatív magyar államfő arról ismert, hogy a szomszédos országokban tett vitatott látogatásokkal méltatlankodást vált ki és politikai botrányokat provokál”. „Márciusban történt – folytatódott a cikk –, hogy hívatlanul felbukkant a romániai Erdélyben, amely az első világháború előtt Magyarországhoz tartozott. Bukarest megtagadta tőle a leszállási engedélyt, mire ő autóval utazott oda” – fogalmazott a cikkíró, aki szerint az erősen magyar jellegű Dél-Szlovákiába tervezett utazása ellen is azonnal tiltakoztak. A régi vita hátterében azonban mindkét oldalról tapasztalható piszkálódás áll – vélekedett az NZZ. Magyarországon sok jobboldali politikus úgy viselkedik, mintha a szlovákiai, az ukrajnai, a vajdasági és a romániai magyar kisebbség lakta területek tulajdonképpen idegen fennhatóság alatt álló magyar területek volnának. A másik oldalon Pozsony egy nemrégiben elfogadott új nyelvtörvénnyel szükségtelenül rontja a területén élő magyarok helyzetét – írta a svájci lap.
A Der Standard és a Die Presse című osztrák lapok részletesen beszámoltak a látogatás meghiúsulásáról és a két ország közti viszony kiéleződéseként értékelték az eseményeket. A Die Presse internetes beszámolója végén megjegyezte: Magyarország és Szlovákia bonyolult viszonya Robert Fico kormányának 2006-os hatalomra lépése után jelentősen romlott. Budapest a magyar kisebbség jogai-nak szűkítésével vádolja Pozsonyt, utóbbi viszont elszakadási szándékra utaló folyamatokat vél felfedezni a magyar kisebbség körében.
Az események ismertetése során a Der Standard kitért arra is, hogy Jozef Cernek, a révkomáromi kulturális központ igazgatója is részt akart venni a szoboravatáson, azonban azt javasolták neki, hogy ne menjen, mert „túl forró az ügy”. Cernek szerint a szlovákok sokat köszönhetnek Szent Istvánnak, aki fontos reformokat vezetett be a mai Szlovákia területén.
 Beszámolt az elmaradt államfői látogatásról a Kurier is. A Sólyom László látogatása körüli perpatvar újabb csúcspont a két ország régóta dagadó vitájában – írta szombati számában. Politikusok a határ mindkét oldalán rendszeresen felszakítják az amúgy is csak nehezen gyógyuló sebeket – jegyezte meg a szerző. „Szlovákia számára a »magánlátogatás« részeként bejelentett részvétel a Szent István-napi ünnepen újabb sértést jelentett” – állt a cikkben. Magyarországon még mindig sokan gyászolják, hogy az ország 1918 után elveszítette területének kétharmadát. Másrészt – írta a Kurier – Szlovákiában a nacionalisták haragot szítanak mindenki ellen, aki elvárja a kisebbségi jogok biztosítását.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!