Hetvenöt decibel felett már szenvedünk

– Nem minden hang, nem minden „zaj” – árt a hallásunknak. A köznyelvben a kellemetlen, zavaró, erős hangot hívjuk zajnak, s ebből a szempontból mi igen hangos, zajos korban élünk – mondja Dr. Németh Adrienne audiológus, a Pécsi Tudományegyetem Fül-Orr-Gégészeti Klinika hallásvizsgáló részlegének vezetője. – A normál emberi beszéd 40-50 decibeles, ez számít normál zajnak. A kiabálás már zavaró hangereje körülbelül 80 decibel, egy légkalapácsé pedig, ami már zajártalommal jár, 120-130 decibel. S csak a hangerő számít, ugyanis a legtöbb zajban, az ártókban is egyaránt hallhatók mély és magas hangok. Ha rangsoroljuk a zaj következményeit, a legenyhébb csupán átmeneti halláskárosodással úgynevezett hallásfáradással jár. Ilyenkor egy rövid ideig tartó erős zaj okoz átmeneti hallásküszöb-emelkedést. Ennek a mértéke elérheti a 40-50 decibelt is, és a halláscsökkenés mellett fülzúgási, illetve a fülben telítettségérzési panaszokkal járhat. Ám szerencsére mindez egy nap alatt elmúlik, s visszatér a hallásunk. A második lépcső a maradandó halláskárosodáshoz vezető akut zajártalomé, mi, orvosok úgy mondjuk, a hangtraumáé. Lövés, robbanás, petárdadörrenés válthat ki ilyet, vagy például egy nagyon hangos koncerten az, ha valaki túl közel áll a nagy intenzitású hangokat kibocsátó hangfalhoz. Ezek már okozhatnak dobhártyarepedést, megszakadhat a középfülben a hallócsontok láncolata és idegi károsodás is lehet a következmény a fülzúgás és hallásromlás mellett. Kezelhető értágítókkal, vitaminokkal, de csak hat hónap múltán derül ki, ha a beteg állapota nem javul, hogy mekkora kárt tett a zaj. A harmadik a krónikus hangtrauma, amit évekig napi 8 órán át 80-85 decibelt meghaladó zajban dolgozó emberek szoktak elszenvedni; a foglalkozásegészségügy ezt vizsgálja is. A krónikus esetek jellegzetesek. Először a magas hangok „vesznek el”, s az orvos számára árulkodó jel, ha az 50-60 decibeles hallásromlás a 4000 Herz rezgésszámú tartományban észlelhető, míg a többi frekvencián még jó a hallás. Ezt mi úgy nevezzük: zajcsipke. Ha tovább tart a zajártalom, akkor lassan elkezd romlani az illető hallása a többi magas és a mély frekvenciákon is, mert beszűkül a komfortos hallás hangerőtartománya. A maradandó halláskárosodás nem gyógyítható, csak korrigálható – hallókészülékekkel. Ezekre 50 százalék a társadalombiztosítási támogatás; a legolcsóbb is körülbelül 40 ezer forintjába kerül a betegnek, s ugyanennyit visz el a költségvetésből, az adónkból. Ráadásul a krónikus hallásromlásnak van egy jellegzetes kísérő tünete, a kóros hangosságfokozódás. Az illető a halk hangokat nem hallja, ezért azt kéri, beszéljünk hozzá hangosabban, és amikor megtesszük, ránkrivall: „Ne ordíts!” Ezt pedig a hallókészülék sem javítja  ki teljesen. A megelőző védekezés többet ér: a munkahelyeken a különféle zajvédők, otthon akár az egyszerű füldugó, és az, ha kerüljük a túl zajos helyeket. Persze egy fiatalt nehéz lesz visszatartani a koncerttől, de ő is használhat ott füldugót, vagy ha épp a fejhallgatóján „üvölt” a kedvenc együttese, azt is lehalkíthatja.
– A zaj okozta foglalkozási eredetű halláskárosodás viszonylag ritka; tavaly és tavalyelőtt egyaránt 5-5 eset fordult elő hazánkban, s az érintettek kivétel nélkül 40 év feletti munkavállalók voltak – tudatta érdeklődésünkre Gedeon András, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség szóvivője. Hozzátette: a zaj okozta halláskárosodások az összes bejelentett foglalkozási betegség mindössze 2-3 százalékát tették ki, ami korábbi arányoknál – 2002-ben 38, 2003-ban 21, 2004-ben 25, 2005-ben 14, 2006-ban pedig 8 százalék – lényegesen kevesebb, és csökkenő tendenciát mutat. E csökkenést a foglalkozási megbetegedések megoszlásának változásán kívül a zajos munkahelyek számának csökkenése, a precízebb, megalapozottabb hatósági kivizsgálások eredményezik, és nem kis részben az is, hogy a zajnak kitettség megállapításánál az egyéni védőeszköz-használatot figyelembe kell venni. Nemzetgazdasági ágazatonként elemezve megállapítható, hogy a 2008-ban megbetegedett munkavállalókat az élelmiszeripar – 1 eset –, a fémalapanyag- és fémfeldolgozó-ipar – 2 eset – és a szállítás területén – 2 eset – foglalkoztatták. Tavaly 31 fokozott zajexpozíciós esetet jelentettek be, 72 százalékkal többet, mint az előző évben, s az érintettek túlnyomó része, 97 százaléka férfi volt. A legtöbb bejelentést a gépipari, a kereskedelmi, valamint a mezőgazdasági munkahelyeken tették. Fokozott expozícióról akkor van szó, ha a munkavállaló a foglalkozás gyakorlása közben vagy azzal összefüggésben a zaj miatt 4000 Hz-en 30 decibel halláscsökkenést szenvedett el egyik vagy mindkét fülén – mondta.
A Fővárosi Főpolgármesteri Hivatal honlapján közzétett adatok szerint Budapesten az 55 decibel feletti közúti zajnak 67ć716 lakóépület, ezekben 
1 165 000 lakó, valamint 1041 oktatási és 220 egészségügyi intézmény van kitéve; ebből 75 decibel feletti zaj fenyegeti 1086
épület 86 200 lakóját, továbbá 28 iskolát és egy kórházat. Az 55 decibel feletti vasúti zaj 18 441 lakóépületben 157 900 embert érint, valamint 176 iskolát és 32 egészségügyi intézményt; ebből a 75 decibeles határt 187 lakóépületnél (1200 ember) és két iskolánál haladja meg. Az 55 decibelt túllépő repülési zaj 597 lakóépületben 3700 embert ér, ugyanekkora üzemi zajnak pedig 109 lakóépület 2000 lakója valamint 5 iskola van kitéve.
Érdeklődésünkre – ezekkel az adatokkal mennyire számít Budapest zajos városnak s hol áll az európai városok mezőnyében? – a Főpolgármesteri Hivatal Környezetvédelmi Ügyosztályán tudatták: uniós pályázati források segítségével készült el és a Fővárosi Önkormányzat honlapján elérhető a főváros zajtérképe. Ez a térinformatikai alapú várostervezési segédeszköz egységes európai szabályozás alapján jelzi a zaj-, illetve a levegőszennyezés mértékét és megteremti a lehetőséget, hogy a zajcsökkentéssel foglalkozó szervezetek között valódi együttmûködés alakulhasson ki a zaj elleni védekezésben. A zajtérkép adatait a Fővárosi Önkormányzat átadta a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnak, az pedig kiküldte Brüsszelbe, s onnan várják még a viszszajelzést arról, hogy hol áll Budapest az európai városok mezőnyében.
A zajtérképre épülő intézkedési terv megállapítja: a lakosságot terhelő környezeti zaj domináns módon a közúti közlekedés kibocsátására vezethető visz-
sza. A küszöbérték feletti terheléssel érintettek száma az éjszakai időszakban nagyobb, s igen jelentős a nehezen tolerálható és kritikus módon veszélyes napi 75 dB és éjszakai 70 dB zajszint felett terheltek száma. Az elsődlegesen veszélyeztetett zónák az autópályák bevezető szakaszai, különösen a sûrûn beépített lakóterületeken átmenők, a nagy nehézteher-forgalmat lebonyolító belső útvonalak, a főútvonalak kivezető szakaszai, kivált a magas házakkal beépített területeken, továbbá a nagy forgalmú belterületi utak, a felüljárók, a vasútvonalak, a HÉV és a vasuti hidak környezete.
A közelmúlt zajcsökkentési intézkedései között említik, hogy új utak – M0-s,
M6-os és M5-ös bevezető, Lágymányosi híd és kapcsolódó úthálózata, Szerémi út, Dél-budai tehermentesítő út – épültek, amelyek a belső területek forgalmát kevésbé érzékeny területekre irányítják át. Zajárnyékoló fal épült a Hungária körút felszíni rendezése során az 5-ös számú városi főforgalmi út egy szakaszán. A kötött pályás közlekedésnél – a Nagykörúton, a Fehérvári úton – a legmagasabb zajkibocsátású nagypaneleket korszerû, gumiágyazatos pályával váltották fel, a Könyves Kálmán körúton pedig a legkedvezőbb zajkibocsátású kavicságyas villamospálya épült. Több helyütt bevezették a 30 km/órás sebességkorlátozást, illetve a forgalomcsillapítást, s a belvárosban bővül a forgalomtól elzárt területek köre.
– Tavaly fogadta el Nagykőrös képviselő-testülete a zöld város környezetvédelmi programját, s ennek zajvédelmi fejezete a helyzet felmérését is tartalmazza. Eszerint, bár Nagykőrös csendes vidéki kisváros, de ami az országban probléma, az minket is érint – a zajt tekintve csak kis mértékben. A részletes zajtérképünk még készül – mondja Cselei István, a 25 ezer állandó lakost számláló Nagykőrös Polgármesteri Hivatalának főtanácsosa. – A viszonylag kevés zajártalom elsődleges forrása nálunk a Ceglédet és Kecskemétet összekötő 441-es másodrendű országos főút átmenő forgalma. A kisebb gépjárművek mellett az erre haladó kamionok száma is magas; ez elsősorban nappal és lokálisan, az út mellett lakókat terheli a zajjal. A tervezet számol azzal, amit az itt élők régóta remélnek, hogy előbb-utóbb állami beruházásban megépül a várost elkerülő út, s akkor ez a zajforrás a város  néptelenebb külső részére kerül. Ipari zajártalomra is akad példa; a távfűtőmű gázturbinái is zajosak voltak a hangszigetelésig, és az ilyenkor a szezonban három műszakban dolgozó konzervgyár tehergépjármű-forgalma, az üvegek csörömpölése olykor túllépi a megengedett zajterhelési határértéket. Ezt a környezetvédelmi hatóság rendszeresen mérte és többször kifogásolta is; ám az üzemek mindent megtesznek a zajcsökkentésért, a külterületen lévő konzervgyárnál például meg is épült már tavaly egy elkerülő út. A kecskeméti és a ferihegyi légiforgalom nem érinti a várost, ez itt nem jár problémával. Elvétve a csendes Nagykőrösön is előfordul kocsmai zaj, amit kifogásol a lakosság; ezt azonban, ha a nyitvatartási időn túl a távozó vendégek hangoskodnak, csak a rendőrség tudja kezelni – az önkormányzat csupán a nyitva tartásra és a zenés műsorokra ad ki hatósági engedélyt. A főtéren nyáron vannak rendezvények, előadások is, de ezek sem húzódnak a késő éjszakába. Mire nyugovóra térnek az egyébként zömmel korán fekvő helybéliek – a mezővárosi népességre másutt is ez jellemző – általában el is csitul a város minden számottevő zaja – zárta szavait.

(vasvári)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!