A szociáldemokrata eszmék és a keresztény etika

Az államnak ezért úgy kell valóra váltani a baloldali értékeket, hogy az igazságosság és a szolidaritás érvényesüljön, de a piacgazdasági pozitív hatásai ne sérüljenek. A baloldaliságról szóló számtalan írás eddig nem említette, hogy milyen szoros kapcsolat van a keresztény etika és a szociáldemokrácia között. Ezért az alábbiakban ezt igen vázlatosan kívánom ecsetelni, attól elvonatkoztatva, hogy néhány hazai egyházi vezető sajnos nem a szociáldemokrata eszmék szekerét tolja.
Ha a társadalmi rétegek között jelentős szakadék van, az megakadályozza a jól működő piacgazdaság létrejöttét is. A megnövekedett társadalmi igazságtalanságok gátolják a gazdasági fejlődést. Az államnak ezért lépni kell a növekvő elszegényedés ellen. A La Stampa című olasz napilapban pápává választásának 15. évfordulójának alkalmával adott interjúban Karol Wolytyla kijelenti, hogy jogos volt a küzdelem az önmagát szocialistaként, vagy kommunistaként meghatározó igazságtalan totalitárius rendszerek ellen, azonban el kell ismerni, hogy a szocialista gondolkodás tartalmazza az igazság magvait, amelyeket nem szabad elpusztítani és veszni hagyni. II. János Pál pápa több helyen hangsúlyozza a szociáldemokrata eszmék értékeit. Örök emlék számomra, amikor az egyik fórumon idéztem a pápa gondolatát, amely szerint „a fiatalokat munkanélküliségre kárhoztatni annyi, mint megölni a lelküket”. Az egyik nő a fórum végén megemlítette, hogy egyetemet végzett fia nem tud elhelyezkedni és ő is teljesen azonosult a pápa gondolatával.
A túlságosan individualista elveken működő kapitalizmus a szegénység meleg-ágya állapítja meg II. János Pál. Az, hogy a kapitalizmus már nem olyan, mint XIII. Leó idején nyilatkozta a pápa egy másik helyen, jórészt a szocialista gondolat érdeme, a szakszervezeteknek köszönhetően létezik a szociálpolitika.
Figyelemre méltó II. János Pál azon gondolata, amely szerint Marx az ultraliberális kapitalizmusnak ugyanazon negatív következményeit hangsúlyozta, mint XIII. Leó enciklikája a „Revum Novarum”. A jelenben különösen időszerű Marxnak a Gazdasági-filozófiai kéziratokban 1844-ben megfogalmazott gondolata, amely szerint „ha a társadalom gazdasági hanyatlóban van, legtöbbet a munkás szenved, mert: jóllehet a munkásosztály a társadalom szerencsés állapotában nem nyerhet annyit, mint a tulajdonosok osztálya, egyik sem szenved olyan kegyetlenül a hanyatlástól, mint a munkások”.
Ezt az állapotot sajnos sok család ma is megéri a világgazdaságban és hazánkban is. Minden olyan lépést pártolni kell, amellyel a kormány igyekszik mérsékelni a nélkülözés mértékét, így például a szegényeket segítő krízisalap, a bankszektor túlzott profitéhségének csillapítását szolgáló lépések és a méltányossági nyugdíjkeret növelése valamelyest enyhíti a szegények gondjait. Természetesen sok még a tennivaló, hogy a kereszténység lényegét is kifejező szociáldemokrata értékek megvalósuljanak a gazdasági és pénzügyi válsággal sújtott Magyarországon is.
Dr. Takács Imre, Hajdúszoboszló

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!