Ettől csak jobb jöhet?

Nos, én a bukás ívében nem vagyok ennyire biztos. Abban viszont igen, hogy a Fidesz nem azt fogja tenni, amit most követel a kormánytól. De abban is biztos vagyok, hogy ennek a megmagyarázásához, nem lesz elég egyszerűen jelmondatok szintjén megfogalmazni politikájukat, hanem annak a bonyolult és kényszerű, szűk ösvénynek indokait érthetően kell kommunikálni. Ami sokkal nehezebb, mint a mindent tagadás.
A válságkezelő kormány költségvetésének megszavazását – abban az esetben, ha nem tartalmaz szokásos, választási évekre jellemző fellazításokat – feltétlenül szükségesnek tartom. Ezt be kell látni a felelősséggel gondolkodó képviselőknek. A hazai gazdaság hitelét ugyanis ez szilárdítja tovább. Nem a Fidesz bizalmának megnyeréséről beszélek, mert nekik a régóta vallott „minél rosszabb annál jobb” elv alapján evidens a várható irreális, forrásokról nem beszélő költségvetési javaslatok tömege. Nem annyi, mint amikor 1400 körüli voluntarista javaslatot nyújtottak be, de az objektív, feles törvényekkel is biztosítható ésszerű költségszigort feltehetően nem fogják támogatni. Nemzeti érdekünk tehát, hogy szakítsunk a 20 éves gyakorlattal, amikor a fiskális gyeplőn hol kisebb, hol nagyobb mértékben lazít a kormány.
És ha lesz egy szigorú fiskális költségvetésünk, akkor már nem lehet a soron következő kormánynak sem olyan lehetősége, hogy a tradicionális osztogatás gyakorlatával éljen. Vagy ha él vele, akkor az egyensúlyromlás nem fogható az elődökre. Lehet bírálni az MNB kamatpolitikáját, a kormány válságkezelő intézkedéseit. De nem tudom elfogadni az olyan típusú bírálatot – még akkor sem, ha ésszerűnek tűnik –, ahol nem nevezik meg a forrásoldal kompenzációját. A nemzetközi piaci reagálás makromutatóink alakulására kedvező. Annak ellenére, hogy még mindig igen magas a jegybanki alapkamatunk. De a kamatpolitikában az idegesen szélsőséges reagálás csak a spekulánsok kezére játszik. Tehát, ha demagóg akarok lenni, azt mondanám, hogy Orbán Viktor a spekuláns karvalytőke magyar ügynöke. De van némi humorérzékem, és ezért tettem hozzá, hogy egy ilyen kijelentés demagóg lenne.
Komoly elemzők gazdasági értékelése szerint, még jövőre sem számíthatunk az elmúlt évhez viszonyítva pozitív gazdasági növekedéssel. Tehát tetszik, nem tetszik, az osztogatás politikájának folytatása csak eladósodásunkat növelné. Ezért kérem Lendvai Ildikó után én is önmérsékletre Orbán Viktort gazdasági témájú megszólalásaiban. Mert abban biztos vagyok, hogy cselekedni másként fog pozícióban, mint ellenzékben beszélni, de számolnia kell a radikális jobboldal kielégíthetetlen, még az övénél is nagyobb hatalmi vágyával. Miként a szóban már leírt neoliberális irányzatot valló pénzpiaci szereplőkkel, elemzőkkel is. Ebből az aspektusból vizsgálva, korántsem biztos, hogy az „ettől csak jobb lehet” elvárásnak látványosan eleget lehet tenni. Jó lenne tehát végre reálisan, objektíven szólni a valóságról. A későbbi haszon reményében.
Tősér István, Miskolc

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!