A címben foglalt meglepő kijelentést Mátéfi Eszter, a magyar női kézilabda-válogatott szövetségi kapitánya tette. Ám a megszorítás csak azokra vonatkozik, akikkel mint edző foglalkozik. A magyar válogatott legendás átlövője, aki  emellett a Békéscsaba edzője is, 59 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. A sportággal keleti szomszédunknál, Romániában ismerkedett meg, és 1992-ben jött át Magyarországra, ahol olimpiai bronz- és világbajnoki ezüstérem tulajdonosa lett. A játéktól 1999-ben búcsúzott.



Mikor és hol ismerkedett meg a kézilabdával?
– Mezőbándon, Erdélyben az általános iskolában ismerkedtem meg a sporttal, eleinte atletizáltam, de minden olyan sportágat kedveltem, amely a labdával kötött össze. Hogy miként lettem mégis kézilabdázó? A televízióban gyakran néztem a kézis közvetítéseket, aztán egy falumbeli kislány, aki Marosvásárhelyen a Bolyai Sportiskolába járt, mesélt arról, hogy milyen nagyszerű kézilabdacsapatuk van, és évente tartanak felvételi vizsgát azoknak, akik valamilyen sportágat komolyan akarnak űzni. Én a kézilabda-felvételire mentem el, és hála istenek sikerült, 14 évesen az iskola tanulója lettem, 15 évesen pedig  már az NB I-ben szerepeltem.
Mi volt a legjobb eredménye Romániában?
– Csapatunkkal bajnoki és kupacímeket is szereztünk, és tagja voltam a válogatottnak is.
Miért jött át Magyarországra?
– Mert mindig is magyarnak tartottam magamat, és amikor a Debrecen megkeresett, hogy legyek a játékosuk, örömmel mondtam igent.
Több csapatban is megfordult nálunk. Hol érte el a legnagyobb sikerét?
– A Dunaújvárosnál, a bajnoki cím mellett tagja voltam a BEK-et és az EHF-kupát  nyert együttesnek is.
A válogatott szövetségi kapitánya lett. Mint játékos, mikor húzhatta fel először a címeres mezt?
– Két évvel később, mint ahogy ideérkeztem, megkaptam az állampolgárságot, és 95-ben már játszottam a magyar válogatottban.
Mi volt a kedvenc posztja?
– Magasságomból adódóan átlövő voltam, és azon belül a bal átlövő volt az én legkedvesebb szerepköröm.
Volt gólkirály a magyar bajnokságban, és az év játékosa is.
– Erre nagyon büszke vagyok, mert akkoriban nagyon sok kiváló játékos volt Magyarországon.
Bátor ember?
– Ha arra gondol, hogy elvállaltam a kapitányságot, akkor azt mondhatom, hogy igen, de nem vagyok ijedős.
Ön az első női kapitány ezen a poszton. Egy nőnek könnyebb vagy nehezebb a gyengébb nemmel foglalkoznia?
– Erre nagyon nehéz választ adni. Tudniillik egy nő könnyebben megérti a nőies dolgokat, vagy éppen tudja azt, hogy az adott szituáció-ban mi az oka annak, hogy valaki egy kicsit másképpen viselkedik, mint egy átlagember. Én úgy érzem, nekem nem jelent majd hátrányt, hogy nő létemre a női válogatottat kell irányítanom.
Sikeres edzőnek és nagyon kemény embernek tartják.
– Hála istennek a Békéscsaba együttesénél igencsak megismertem a szakma csínját-bínját, nem is beszélve arról, hogy a juniorválogatottat is irányítottam korábban, ami meg a keménységet illeti, én inkább úgy fogalmaznék, szeretem a rendet, a fegyelmet magam körül. Amikor munka van, nincs barátság, de amikor szünet vagy éppen pihenés van, akkor lehet ünnepelni, lehet bulizni, de azt is csak az adott határok között.
A címben már említettük, hogy csak 1987 előttiekkel tegeződik.
– Ez nem valami manír, hanem úgy érzem, hogy a 16-17 éves fiataloknak még ki kell érdemelniük azt, hogy az edzőjükkel tegeződjenek. Persze a fegyelem megtartásához nem az kell, hogy tegezze az ember a másikat, vagy magázza, mert lehet tegezve is fegyelmezettnek lenni, vagy lehet magázva is tiszteletlennek lenni. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a csapat összekovácsolódjon, és egymásért is tudjanak hajtani.
Konkoly Csaba lesz a segítője. Dolgoztak már együtt?
– Segítőtársam a bajnok győriek mestere, akivel már korábban dolgoztunk együtt a válogatottnál, ismerjük, tiszteljük egymást. Ráadásul a nemzeti csapat jó részét az Audi együttese adja.
Az Audit szóba hozva a csapat egyik legnagyobb sztárja a világ talán legjobb kapusa, Pálinger Katalin, aki korábban bejelentette, hogy búcsút mond a címeres meznek, most pedig úgy hírlik, hogy visszatérne...
– Az elmúlt évek során Kati valami fantasztikusat produkált, és tényleg a világ egyik legjobb kapusa, rá is férne egy kis pihenő. Nagyon nagy stressz alatt volt, a legnagyobb tornákon szinte mindig remekelt, nagyon örülök annak, és örülnék, ha meggondolná magát. A napokban le fogok ülni vele beszélgetni, mert úgy érzem tisztességesnek, hogy közösen döntsük arról, vállalja-e újra a válogatottságot, aminek nagyon örülnék.
Még jóformán meg sem száradt a tinta a kinevezésén, máris komoly feladat vár a nemzeti csapatra.
– Valóban, szeptemberben részt veszünk a Világkupán, ahol igencsak nehéz csoportba kerültünk, hiszen a német, a norvég és a francia válogatottal kell megküzdenünk, majd októberben az Európa-bajnoki selejtező következik, ahol a csehekkel és az azerbajdzsániakkal kell csatáznunk a kontinensviadalon való részvételért. De a legkomolyabb feladat a decemberi világbajnokság lesz Kínában.
Mi az elvárás önnel szemben?
– Amikor a szövetség felkért arra, hogy vállaljam el ezt a tisztséget, abban állapodtunk meg, hogy egy fokozatos, folyamatos csapatépítés lesz, amelynek a végső célja, hogy ott legyünk a 2012-es londoni olimpián. Addig szól a szerződésem, de az is benne van, hogy minden év nyarán leülök tárgyalni a szövetség illetékeseivel, akikkel értékeljük az általam elvégzett munkát, és a csapat eredményeit, s mindkét félnek jogában áll felmondani a szerződést. Remélem, erre nem fog sor kerülni.

Fluck Miklós

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!