Jobboldali fenekedés a Polgárok Házában

Ilyen először is a Makovecz-sztori. Az alapítók egyike Makovecz Imre más irányú halaszthatatlan elfoglaltsága miatt nem vett részt a születésnapi ünneplésben. Orbán megnyitó beszédében igen meleg szavakkal fejezte ki ezzel kapcsolatos sajnálkozását és utalt arra, hogy Makovecztől minden bírálatot el lehet fogadni. Hogy az adott esetben miről lehet szó, továbbá, hogy mi állhatott a távolmaradás mögött, erre utalt a neves építész ott felolvasott levele, amelyben – történeti áttekintés kapcsán – ezt is írta az ígéretes kezdet utáni időszakról: „Nemsokára azonban történt valami, melyre magyarázatot a mai napig nem találtam. Leállt a polgári körök mozgalma, ereje, hatékonysága. Sokan szinte belerokkantak ebbe a néma, magyarázat nélküli bénultságba. Pedig egyre szükségesebb a civil összefogás, az ébredés a nemzetközi pénzvilág »válság« nevű manipulációjával szemben… Én erre a hazára esküdtem fel, s nem a gyarmatosítók adta szolgaéletre. Kérem a Polgárok Házának ünneplő közönségét, hogy tartson velem.” (Makovecz diagnózisát a polgári körökről  megerősíteni látszik az internetes honlapok  átfésülése is. Kétségtelenül igen aktív a Kubatov Gábor vezette Polgárok Háza a fővárosban, vidéken azonban feltűnően sok hasonló intézmény, illetve polgári kör, mintha már évek óta téli álmát aludná...)
Másodszor: Hende Csabának, a polgári körök egyik építőmesterének felszólalása, amely a jelen lévők tetszésnyilvánításával találkozott, ugyancsak  az aktivizálást szorgalmazta, miközben az a mód, ahogy a szembenálló erőkről beszélt, a megtévesztésig a szélsőjobb tónusára emlékeztetett. Szégyenkezniük szerinte azoknak kell, „akiknek a Szent Jobb tetemcafat, a szent korona micisapka, és akik szerint Szűz Mária levette a kezét Magyarországról. A káromlók egyik fele retkes lábbal járja már a kanosszát, és kéri a magyar nép bocsánatát, a másik fele viszont köpködi a bűnbánókat, de sok szót ne vesztegessünk ezekre a nyomorultakra” – mondta a volt MDF-es országgyűlési jegyző, akit  előző pártjából, Orbán szavai szerint, kibotoztak.
Az  összejövetelen  egyébként a régi harcostársak nevében épp Hende négy ultimatívan hangzó javaslati pontot is megfogalmazott. Az első arról szól, hogy „felkutassák az igazságot és megbüntessék a gonoszt”. Utalt rá, hogy nincs kiegyezés, szabad elvonulás. A második javaslati pont: „igazságot az árváknak”, vagyis kettős állampolgárság a határon túli magyaroknak. A harmadik arra irányul, hogy csak magyarok szerezhessenek termőföldet a 2011 utáni általánosan liberalizált viszonyok között is. Meg kell gátolni, hogy az eddig zsebszerződések révén külföldi kézre került földtulajdont legalizáni tudják, a visszaszerzett területet pedig közösségek tulajdonába kell venni és ezeket magyar családoknak kell megművelni. A negyedik pont szerint véget kell vetni a magyarság folytatódó fogyásának, és ennek érdekében  az idősödő társadalomtól erőket kell átcsoportosítani a holnap megszületők javára.
Ezek a pontok nagyjából egybeesnek a Vona–Morvai-féle párt követeléseivel: részleges elfogadásukkal, vagy legalábbis tudomásul vételükkel a Fidesz tovább erősítheti bázisát a jobbszél tájékán: Orbán Viktor jobbra tart, jobbról előz. A párt elnöke, aki a jó előre pontosan kidolgozott forgatókönyv szerint a megnyitó beszédet mondta, épp ezzel elkerülhette ezekben az ügyekben a direkt állásfoglalást: ő ismeri vele egyébként rokonszenvező külföldi  politikusok  súlyos aggodalmait, valamint az azokat megalapozó jogi és politikai megfontolásokat is,  ilyen és hasonló pontokkal kapcsolatban. Kövér László választmányi elnök viszont szombaton nyilatkozott  a Magyar Hírlapnak a harmadik pont témáját érintve: „Az erdő, a föld, és a vízvagyon kiárusítása …előre megfontolt szándékkal, nyereségvágyból elkövetett hazaárulás. Ezeket  vissza kell venni, mert nem arra szolgálnak, hogy külföldiek és az őket kihasználó hazai rezidensek hasznot húzzanak belőle.”

B.B.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!