A hamisítás ellen

A szellemi tulajdonnal összefüggő jogsértések egyre több ágazatot is érintenek. Ezek közé tartozik az óraipar, a dohányipar, a gyógyszeripar, a kozmetikai ipar, a repülőgép- és autóalkatrészek gyártása, a játékipar, a zeneipar, a filmipar, a videogyártás és szoftveripar, a fogyasztói elektronika, a bőripar, a cipőipar és a könyvkiadás. A legjelentősebb magyarországi ipari befektetőket tömörítő Magyar Európai Üzleti Tanács tavalyi jelentése szerint a szürke- vagy feketegazdaság nagysága eléri a GDP tizenöt-húsz százalékát. A hamisítás számos területre kiterjed, így többek között a szellemi tulajdon elleni bűncselekményekre (szerzői jogokat, illetve védjegy- és szabadalmi jogokat sértő bűncselekmények), vám- és jövedéki bűncselekményekre (termékhamisítás, csempészet). Ékes példaként szolgál erre a dohánypiac, ahol húsz százalék, illetve a parfümpiac, ahol ötven százalék a hamis termékek aránya.
Az elmúlt két évtizedben a szellemitulajdon-védelem hiányosságai miatt számos kritika érte Magyarországot. Az Amerikai Egyesült Államok Kereskedelmi Képviselőjének Hivatala (USTR) évente készít jelentést a kereskedelmi partnereknek minősülő országok  szellemitulajdon-védelmi helyzetéről Magyarország évek óta – így 2007-ben is – szerepel az úgynevezett megfigyelni kívánt országok listáján. A legfrissebb jelentés Magyarország esetében az internetes szerzői jogsértéseket, a gyönge bírósági jogérvényesítési hatékonyságot  és a határellenőrzés hiányosságait emeli ki. Mindemellett a jelentés tartalmazza azt is, hogy „a szellemi tulajdonjogokkal összefüggő problémák tekintetében az Egyesült Államok tárcaközi operatív testület felállítását ajánlja Magyarországnak, amelyben a kormányzati képviselők és magánszektor képviselői egyaránt részt vesznek.”
Az USTR részére is javaslatot tevő szerzői jogi érdek-képviseleti szervezet adatai szerint a szerzői jogok megsértése hazánkban a szoftver-, a film-, a lemezipar és a könyvkiadás területén bontakozott ki a legerőteljesebben. A legutóbbi jelentés szerint a magyar üzletiszoftver-piac 42 százalékát, a szórakoztatószoftver-piac 40 százalékát és a lemezpiac 35 százalékát kalóztermékek tették ki. Különösen katasztrofális a helyzet a filmpiacon: itt a kalózfilmek aránya 73 százalék volt. A jelentés a hamisításból származó kereskedelmi veszteséget (bevételelmaradást) 2005-ben 173 millió dollárra, 2006-ban pedig a filmekre és szórakoztató szoftverekre vonatkozó mennyiségi adatok nélkül − 78 millió dollárra becsülte.
A kormány a közeljövőben javaslatot tárgyal a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület létrehozásáról. A hamisítás ellen folytatott küzdelem elősegítésére a testület lépéseket kezdeményezne a szellemi tulajdonjogok megsértésének viszszaszorítása érdekében, többek között részt venne a hamisítás elleni nemzeti stratégia kidolgozásában.
Ez az intézkedés nemcsak a hazánkban működő vagy ide importáló vállalkozások számára lenne megnyugtató, hanem előmozdítaná a működőtőke-beáramlást, erősítené a befektetői bizalmat, hazánk kedvező nemzetközi megítélését is a jogérvényesítés terén. A grémium megfelelő fórumot biztosítana ahhoz is, hogy Magyarország a jogérvényesítés terén fennálló európai közösségi kötelezettségei-nek eleget tehessen.
A jogsértések elleni határozottabb fellépés lehetősége várhatóan ösztönzőleg hatna a szellemi tulajdonjogi védelemre alkalmas műveket, műszaki alkotásokat létrehozó szerzőkre, feltalálókra is. A jogérvényesítés hatékonyabbá válásával a feketegazdaság aránya is csökkenne, ami együtt járna a költségvetési bevételek növekedésével, a foglalkoztatás kifehérítésével, a hamisításból származó illegális jövedelem bűncselekményekbe való visszaforgatásának megakadályozásával. Az erőteljesebb fellépés biztosítaná a fogyasztók fokozottabb védelmét, elősegítve többek közt a fogyasztók egészségét és testi épségét is veszélyeztető hamis termékek kiszorítását a piacról.  A jogérvényesítés eredményessége a kulturális ipar megerősödését és a kulturális sokféleség megőrzését is magával hozná.

Kondorosi Ferenc 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!