Ötven év óta vezetek rendszeresen, városban, vidéken, néha külföldön
is. Igyekszem egyre nyugodtabban részt venni a mind izgatottabb,
nyugtalanítóbb, veszedelmesebb, sőt őrjöngőbb közlekedésben. Közreadom
néhány megfigyelésemet, pedig nem remélem, hogy éppen az „illetékesek”
kezébe kerül.
Hosszú autósor egy városi, nagyobb főútvonalon, vagy országúton. Látható, hogy nincs hely az előzés után beállni a sorba, mégis mindig van, aki előzésbe kezd. Majd csak lesz valahogy, lesz, aki beengedi… De ha beengedik is: mennyit nyert a vakmerő autós, ha már nem a tizedik, hanem a hatodik helyen idegeskedik? Most boldog? Persze nincs tisztában azzal, hogy bármilyen ügyes vezető, egy ilyen előzéskor megemelkedik a mostanában oly divatosan emlegetett adrenalinszintje, a vércukra, fölmegy a vérnyomása, szaporább lesz a pulzusa. Vagyis pár perccel megrövidül az élete. Tehát amennyit nyert az előzéssel, azt ráfizeti az életével… Nem is beszélve arról, hogy a veszedelmes, vakmerő előzéssel esetleg azonnal a halálba rohan, esetleg véglegesen nyomorékká tesz, megöl ártatlanokat, árvákká, özvegyeké téve embereket, családokat.
A „cipzárelv” nagyon megkönnyítené a haladást, ha mindenki hajlandó lenne beengedni az oldalirányból érkezőt, ahol esetleg több kocsi áll sorba, mint a főútvonalon. Pillanatnyi hátrányt igazán nem nehéz elviselni, különösen, ha abban bízhatunk, hogy öt perc múlva esetleg mi kerülünk hasonló helyzetbe és ott majd beengednek a sorba.
Erről a cipzárról azonban más is eszembe jut. Sokszor előfordul, hogy egy széles úton az egyik sávot valamiért lezárják. Már kilométerről jól látható a jelzés, a villogó fények, a torlódás. Már húsz kocsi cammog a szűkület felé, de mindig akad néhány agresszívebb vezető, aki előre tolakszik és elsőként, vagy legalább másodikként jut át az akadályon. Gondoljuk csak meg: ha pl. egy útszűkületen 5 mp-ként haladhat át egy autó, akkor a huszadik kb. 100 mp múlva jut túl az akadályon. Igen ám, de ha közben soron kívül még húsz kocsi sorol be a kocsioszlopba, cipzárszerűen, akkor ez a szabályosan és türelmesen sorban álló csak 200 mp múlva jut át a szűkületen! És a soron kívül előre tolakodók mérhetetlenül felbosszantják a türelmesebbeket.
Sok vezetőnek a legkomplikáltabb közlekedési helyzetben is a fülén a telefon, vagy cigarettázik. És nincs bekötve. Ez egyébként nem csak a luxuskocsik vezetőire jellemző. Érdekes, hogy főként a fiatal nők vezetnek így. Biztosan ügyesebbek, mint az idősebbek, de azért mégis… Már csak azért is, mert tilos így vezetni!
Az utakon minden ember, minden jármű egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel közlekedik, mindnyájunk testi épsége és autóink épsége érdekében. Aki nem törődik Mercedesének, Jaguárjának épségével, azt nem kell sajnálnunk, mert bizonyára van annyi pénze, hogy rendbe hozatja a kocsiját. De sajnáljuk azt az embert, aki sokéves, jól gondozott, olcsó kocsiját (és esetleg testi épségét, életét…) veszíti el egy könnyelmű és önmagát túlbecsülő személy magatartása miatt.Dr. Bogárdi Mihály, Budapest
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!