Jönnének röhögni

Talán nem is az én dolgom egészen. De azt azért észrevettem, hogy valakik valahol annyira őrjöngve akarják, hogy... hogy... hogy ez az út nagyon jó legyen, mert mi mást akarnának, hogy láthatóan kéthetente is nekiesnének, ha volna rá mód. Most például úgy rontottak rá a munkagépek, hogy nincs elterelési terv, de még csak kijelölt útvonal sem a javítás alatt: a markológép felveszi a homokot kicsit lejjebb, aztán besorol a duguló autók közé, feljebb megy, mintha Pilisszentivánra indulna nyaralni s a megfelelő helyen leteszi az anyagot. A belapátolásnál és kilapátolásnál egyaránt áll mindenki, mert olyankor keresztben kell feszíteni, de hát dolgozunk, kérem, tessék szépen várni. Azt is megfigyeltem, hogy a múlté az az ódivatú gyakorlat is, hogy egy-egy szakaszon túrnak s fokozatosan haladnak valamely irányban. Most egyszerre mentek neki az egész útnak, mint skót az anyjának, mindenhol folyik a remek meló, na mondjuk leginkább úgy, hogy három munkás hallgatja a negyediket, aki az előző éjszakáról mesél nekik. Volt időm megfigyelni őket, jobb esetben lépésben lehet haladni, rosszabb esetben úgy sem. Nekünk ez jutott. Egy kicsit is normális, a polgáraira fikarcnyit is odafigyelő országban az utakat nyilván éjszakánként építik, de legalábbis olyan szakaszonként és olyan forgalmi tervekkel, hogy azért lehessen közlekedni. Itt? Nem is tudom. Tartok tőle, hogy még csak nem is arról van szó, hogy ki akartak volna tolni velünk. Csak csököttek, akik az ilyeneket megtervezik, azok is, akik elfogadják, s azok sem épek, akik végrehajtják. Nekiesnek, nézik, hogy megállt a sok autó és ott tölti a napot, nem értik az összefüggést, nyáladzón-ostobán élnek és úgy is fognak meghalni. Biztosan roppant negatív vagyok, de szerintem nem attól van baj, hogy ki önkormányoz és nem is hinném, hogy ez a sok szellemi gyom mind parancsszóra el tud tűnni, ha más jön. Bár úgy lenne – én mennék szavazni arra, akitől okosabb lesz ez az ország. De bármi lesz, bárki jön is, minden dolgunkat egyre butábban fogjuk csinálni, mert nincs, aki ránk tudna szólni. S még azt sem vesszük észre, hogy ez az egyetlen egzotikum Magyarországban, erre bazírozva lehetne újjáépíteni a foszlóban lévő magyarországi turizmust. Hogyhogy hogy? Busszal körbe lehetne menni, megtekinteni az épp megvesztegetési pénzt átvevő közterületes vezetőt, akiről az idegenvezető elmagyarázná, hogy ő közpénzből, a közért dolgozó hivatalnok, aki épp azért kap illegális zsét, hogy többet büntessen, aztán felmennének a Hűvösvölgyi úton és lejönnének, oszt el is ment a nap. Búcsúzóul minden turista rohadt nagy végkielégítést kapna és elmesélnénk nekik, hogy ez olyan hülye ország, hogy minél kevesebb a pénzünk, annál jobban osztogatjuk és ahogy fogyogat az ájer is már, csak egymást sanyargatjuk még jobban. Özönlenének, nem gondolják? Jönnének röhögni.

Jáksó László

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!