A nagyvárosok lakosságának 20-40 százaléka szenved valamilyen mértékben
a zajhatástól. A 65 dBA zajszint alatti terhelés a városok lakosságának
átlagosa 60 százalékát érinti, ami még elfogadható, a tipikus városi
zajok kategóriájába tartozik.
A tartós zajhatások fiziológiai, leggyakrabban idegrendszeri elváltozásokat is okozhatnak az emberi szervezetben, és hozzájárulhatnak a lelki torzulások kialakulásához. Nagyvárosi populációkat vizsgálva azt tapasztalták, hogy különösen az éjszakai zajok veszélyesek, mivel a szervezet a nyugodt pihenés hiánya miatt nem képes megfelelően regenerálódni. Mondhatni, ez a városi környezet sajátos szennyeződése.
Zavaró zajok
A vasút által keltett zaj messze elmarad a légi- és a közúti közlekedés zajától. A vonatok zajszintje kb. 85 dB(A) körül mozog. Épületen belüli zajforrások: vizesblokkok, klíma- és a fűtőberendezések, liftek, épületen belül elhelyezett kisüzemek, gépek és szórakozóhelyek, kutyaugatás – 45-65 dB. A lakások között még a lépések zaja is áthallatszik, ha nem megfelelő a hangszigetelés. A hangosan működtetett rádió, tv (akár 110 dB) vagy a gyerekkiabálás (95 dB) is jelentős zajforrás lehet.
A nemkívánatos, zavaró zajok, mint már említettem, pszichés károsodást, akár viselkedési zavarokat okozhatnak. Ingerlik a központi és a vegetatív idegrendszert, zavarják az alvást, a kikapcsolódást, csökkentik a munkavégző képességet, növelik a hibapontokat és a reakcióidőt.
Tartós zajhatás 8-10 évvel megrövidítheti az életet. A hajszálerek keringése csökken, gyakori a neurózis, a magas vérnyomás és az emésztőrendszeri fekélyek, több a szívpanasz. A zaj hatására fokozódik az anyagcsere, lelassul az emésztőszervek működése, szájszáradás léphet fel, nővekedhet a vérnyomás, az agyvíz nyomására fejfájás léphet fel, szaporább lehet a szívverés és a légzés, fokozódhat az izomtónus, gyakori lehet a verejtékezés, tágulhat a pupilla. 90 dB-es folyamatos zaj 25 százalékos látáscsökkenést okozhat. A hangintenzitás szintje mellett a zaj időtartama, ritmusa és frekvenciája is fontos az emberre gyakorolt hatás szempontjából, ugyanakkor az egyéni érzékenység, a pszichés beállítottság is meghatározó, sőt függ az ember nemétől és korától. A hatás nemcsak a hallásszervre káros, hanem a vegetatív idegrendszerre is.
A zajterhelés csökkentésére alkalmas lehetőségek: műszaki módszerek, munkaszervezési intézkedések, egyéni védőeszközök, füldugók stb.
Az emberi fül nagyon érzékeny, ezért károsítja az erősebb zaj a hallást. A hallásküszöb: 0-5 dB. A 20 dB-nél kisebb hanghatást is zajként észleljük. A normál beszéd zajszintje kb. 50 dB, 85 dB még elviselhető, a legérzékenyebb a 1000-1400 Hz frekvenciatartomány. Minél erősebb a hanghatás, annál jobban károsodnak a belső fül érzősejtjei.
A felnőtt lakosság kisebb-nagyobb mértékben halláskárosodott. A zajok pedig stresszt váltanak ki. A tartós zajhatás stresszhormonok felszabadulásához vezet, sőt a zaj csökkenti az alvás mélységét.
A zaj hatása az emberi szervezetre
Tartós zaj hatása az átlagos emberi szervezetre, orvosi vizsgálatok alapján:
30 dB zajszint: pszichés,
65 dB zajszint: vegetatív idegrendszeri,
90 dB zajszint: hallószervi károsodást okoz.
120 dB felett van a fájdalomküszöb (fizikai fájdalom),
160 dB dobhártyarepedést okoz.
175 dB a „halálos adag”.
A zaj élettani hatása
20-30 dB felületes alvást, alvászavart okoz.
40-50 dB pszichés terhelést,
60-70 dB szervi elváltozásokat (magas vérnyomás, látási és anyagcserezavarok), 75-85 dB-es tartós zaj halláscsökkenést vált ki.
120-130 dB-nél tartós halláskárosodás lép fel.
A halláskárosodás szempontjából különös jelentősége van a zajimpulzusoknak, a gyorsan növekvő, rövid ideig tartó 5-10 dB-nél nagyobb zajszintváltozásoknak.
Másfajta „hangok”, rezgések
Természetes infrahangok földrengések, vulkánkitörések, viharok hanghatásaiban, vízesések morajában is előfordulnak. Közlekedési zajok kísérőjeként is megfigyelték az infrahangot. Általánosságban az infrahang huzamosabb besugárzás esetén fáradságérzetet, szédülést, a levegővel töltött üregek – has, tüdő, középfül – rezgését okozza. Ennek következtében hányinger, a középfülben a nyomásváltozás miatt ún. füldugó érzés lép fel.
Rezgés okozta károsodások: gerincbántalmak, légzési panaszok, szívritmus-rendellenesség, gyengeség, szédülés, idegpanaszok, végtagokon ízületi-, csont- és érrendszeri elváltozások (érszűkület), pszichikai hatások (zavartság, félelem). Ezek az elváltozások a rezgés frekvenciá-jától, nagyságától, testre ható irányától és az egyéni érzékenységtől függnek.
Csendidő és védekezés
Amikor a zajszint meghaladja az előírt értéket, csendidőt kell biztosítani a Corti-féle szerv regenerációjához: tudatosan tegyük ezt. Ilyenkor legalább hétvégén keressünk fel háborítatlan, csendes helyeket, élvezzük és figyeljük meg a csendet! Amikor nem tehetjük, meg, hogy elvonulunk, használjunk füldugót, legfőképpen alvászavarok esetén alváskor.
Nyugtatja és ellenállóvá teszi az idegrendszert az Mg B6 rendszeres fogyasztása, a peszterce, a komló, a kínai ginzeng, a szelén- és a cinktartalmú termékek fogyasztása. A fekete peszterce (Ballota nigra) idegrendszeri problémák kezelésére ajánlott. Idegi eredetű álmatlanságra elsősorban a golgotavirággal, a hársfa virágjával és az orvosi macskagyökérrel együtt hasznos. Atropa belladonna javasolt túlzott mértékű érzékszervi érzékenység, erős fény, zaj, hideg esetén, valamint lüktető, erős fejfájás csökkentésére (C 15).
Vajon a rendszeresen fülhallgatóval hallgatott zene hosszú távon okoz-e idegrendszeri károsodást? Az köztudott, hogy a rövid zenei részlet jótékony fiziológiai változást idézhet elő. Erős és hosszan tartó zaj vagy túl hangos zene miatt azonban a belső fül sejtjei gyakran pusztulásnak indulnak. Azt se feledjük, hogy a nyaki csigolyák blokkjai, a váll-öv izmainak görcsössége rontja az agy és a fül vérkeringését is. Ezért a blokk és az izomfeszültség oldása, a rendszeres gerinctorna, a jóga, a relaxáció igen sokat segíthet.
Csendben súgom: pihentesse ezért a fülét is!
Köveskuti Tünde
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!