Közgyűjtemények is vásároltak a Központi Antikvárium péntek esti
könyvárverésén, a 140 tételből hetet megvettek és nyolcat védetté
nyilvánítottak. A Magyar Országos Levéltár három oklevelet szerzett
meg.

Kikiáltási áránál 120 ezer forinttal többet, 420 ezer forintot adtak egy latin nyelvű parancslevélért. A Gyulafehérváron, 1558. XII. 30-án kelt oklevélben Izabella magyar királyné, Erdély kormányzója, a gyulafehérvári püspökség Gombás faluban lévő telkének Lajos Tamás részére való beiktatását rendeli. I. Rákóczy György erdélyi fejedelem 1642-ben a váradi Nagy Kovács Istvánnak és feleségének, Varjú Annának nemességet adományozott. A fejedelem saját kezű aláírásával ellátott pergamen oklevélért 380 ezer forintot adtak. Míg a harmadik címeres levelet, amelyet 250 ezer forintos kikiáltási áron vettek meg, (Habsburg) I. Lipót német-római császár és magyar király írta alá. Ebben az 1690-es iratban Balovics Miklósnak, Jánosnak és Mihálynak adományoz nemességet. A levéltár számára azért fontosak az oklevelek, mert ezekből nincs több, egyedi, egyetlen példányok – tudta meg az MTI a levéltár jelen lévő képviselőjétől.
Hasonló unikumot vásárolt a Petőfi Irodalmi Múzeum is kézirattára számára. Szemere Pál kéziratos levélnek nemcsak az írója, hanem a címzettje – Bártfay László – is jeles irodalmi személyiség. Szemere Kazinczy és Kölcsey barátja, az MTA és a Kisfaludy Társaság tagja, a Tudományos Gyűjtemény egyik alapítója, nyelvújító volt. Bártfay László, a reformkor érdekes figurája, Üllői úti házában működött az egyik első magyar irodalmi szalon. A ház már az 1820-as évektől a Kisfaludy Károly körül szerveződött Auróra-kör összejöveteleinek színhelye volt. Rendszeresen vendégeskedett ott a magyar szellemi élet színe-java: Vörösmarty, Bajza, Fáy, Deák, Schedel Ferenc, Horvát István, Szigligeti mellett a fővárosba jövet itt szállt meg Wesselényi, Kölcsey és Kazinczy is. A házigazda legbensőbb baráti köréhez tartozott Szemere Pál is. A mind helytörténeti, mind irodalomtörténeti szempontból páratlanul érdekes levélben írója a nagy pesti árvíz napjairól ad részletes leírást. Ezért a 16 oldalas kéziratért 200 ezer forintért jutott hozzá a múzeum. Egy másik irodalmi és nyelvészeti kérdésekről értekező Szemere által Bártfaynak írt levélért pedig 85 ezer forintot adtak.
Magántulajdonban maradt viszont az est legdrágábban eladott tétele, Zrínyi Miklós Bécsben, 1651-ben megjelent az „Adriai tengernek Syrenaia” című kötete. A szép állapotban megőrzött kis könyv a magyar irodalom egyik legritkább első kiadása, amely a Szigeti veszedelmen kívül a költő 1651-ig írt minden lírai költeményét is tartalmazza. Végül egy ismert gyűjtő szerezte meg 3,8 millió forintért.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!