Kedves idős nyugdíjas társaim, ígérem, mindannyiszor felemelem szavam a
Horn-bérlet érdekében, ahányszor annak fennmaradása veszélybe kerül.
Teszem ezt annak ellenére, hogy némely idős nyugdíjas, áldozatul esvén
az ellenérdekű agymosásnak, időnként maga jelenti be, hogy szégyenli
magát a többi ember előtt és hajlandó lenne néhány jelképes forintot
befizetni a tömegközlekedés finanszírozásának lyukas zsákjába.
Én is csatlakoznék hozzájuk, ha meg lennék győződve arról, hogy egy idős nyugdíjas néhány garasától holnapra minden megváltozik, és olyan lesz a budapesti tömegközlekedés, mint amelynek nem is olyan régen a „művelt Nyugat” is csodájára járt.
Az idős nyugdíjasok díjmentes utazása a rendszerváltozást követő időszak olyan korszakos vívmánya, mint amilyen mondjuk a sajtó-, a szólás- vagy a gyülekezési szabadság. A Horn- bérlet egyébként nem magyar specifikum, az előbb említett szabadságjogokkal együtt más európai országokban is létezik. Persze, ha az a cél, hogy távolodjunk tőlük, akkor nosza! Azon természetesen el lehet gondolkodni, hogy szükséges-e a díjmentességet megadni az összes EU-s állampolgárnak, amikor ők nem nálunk adóztak az államnak és a társadalombiztosításnak. (Ha valaki attól fél, hogy ezzel valamilyen EU-s jogot sértünk, az kérje el az e-mail címemet a szerkesztőtől, majd megsúgom, hogyan lehet a nemzeti elbánás elve alól kibújni.)
Amikor a különböző kormányzatok a Horn- bérletet megadták, vagy fenntartották, akkor abból indultak ki, hogy Magyarországon – hála istennek – él egy eléggé népes populáció, amelynek megélhetési körülményei sokkal rosszabbak, mint az aktív keresőké. Az idős korosztály utazási díjmentessége valójában nem más, mint a nyugdíjellátás természetben kiadott része. Aki tehát ezt a díjmentességet megszüntetni kívánja, az nem akar mást, mint a társadalom nyugdíjra fordított kiadásai összvolumenének a csökkentését.
Ha létezne egy olyan regisztrációs rendszer, amelynek segítségével mérhető lenne a Horn-bérlet igénybe vétele, akkor valószínűleg kiderülne, hogy a MÁV, a VOLÁN, a BKV stb. veszteségeinek zömét nem az idősek okozzák. A díjmentesség megvonása alig növelné az említett társaságok bevételeit, hiszen a nyugdíjasok nagyobb része kénytelen lenne az utazásról lemondani. Aki a díjmentesség megvonására gondol, az az említett jelentős réteg életének minőségét kívánja lerontani.
És végül a politikáról. Nem kell mit szégyenlősködni! A Horn-bérlet hordozói vannak annyian, hogy elárulásuk jelentős mértékben hozzájárulna a soron következő választások végeredményéhez. Talán jó lenne visszaemlékezni arra, hogy a 65 éven felüliek utazási kedvezményeit még a Fidesz sem vonta vissza. Arra pedig mérget lehet venni, hogy ha valaki most kívánja elkövetni a politikai öngyilkosságot, akkor a Fideszben lesz mindig egy Kósa Lajos, aki a kedvezményt azonnal visszaállítja – és nemcsak Debrecenben.
Dr. Mikósdi György, Budapest
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!