Rácáfolnak Orbánra a pénzpiaci elemzők

A vezető brit befektetési bank azokkal a hatásokkal foglalkozott, amelyeket a tartós recesszió és a közfinanszírozás ebből fakadó feszültsége gyakorol a Lengyelországból, Csehországból és Magyarországból álló országcsoportra. Az elemzés szerint a hatás hosszú lehet, az euróövezeti belépésre valamikor 2014 és 2016 között kerülhet sor. Ezen az idősávon belül azonban Magyarország esélyes  rá, hogy a másik két térségbeli államot megelőzve bevezesse az európai pénznemet, mivel itt történtek a legnagyobb erőfeszítések a maastrichti előírások teljesítésére. (Lényegében ugyanerre a következtetésre jutott valamivel korábban publikált elemzésében a Bank of America-Merrill Lynch pénzügyi csoport londoni befektetési részlege is, kiemelve Magyarország OECD államcsoporton belüli helyzetét.) Az említett maastrichti „tűréshatár” az, hogy az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a hazai össztermék három százalékát és ezt Budapest – a JP Morgan szerint – akár már 2012-ben is elérheti. Az pénzvilágban különös figyelemmel kisért analízis szerzői szerint ennek alapfeltétele, hogy Magyarország a 2012-es választás utáni periódusban is fenntartsa megfontolt költségvetési vonalvezetését.

De vajon hajlandó-e Orbán jelét adni annak, hogy – ha történetesen ő kerül jövőre kormányra – akkor, legalábbis a lényeget tekintve, azt a racionális cselekvéssort folytatja, amely most  a válság legmélyebb bugyraiból kiemelni látszik Magyarországot? Már csak e releváns kérdés okán is sokan várták érdeklődéssel a Fidesz pénteki országos gyűlését. (Az ezt megelőző órákban el is terjedt annak a híre az újságírók között, hogy „Viktor átír”, az elmondandó szöveget keményen átdolgozza. Nem tudni, milyen lett volna az „eredeti”, de ami elhangzott, az talán esztendők óta a leggyengébb Orbán-beszéd.) Az est fő szónokának alapgondolata a Ház elé kerülő költségvetés beterjesztőinek diabolizálása volt: tette ezt úgy, hogy meg sem kísérelt alternatívát felvázolni. Idézünk a Fidesz honlapjára felkerült beszédből: „…Ha ez a költségvetés átmegy a parlamenten, és jövőre valósággá válik, annak az lehet, sőt azt hiszem, az lesz a következménye, hogy még a jövő év folyamán az egészségügyi rendszer végképp leáll, az önkormányzatok pedig országszerte működésképtelenné válnak, talán nem túlzás, ha azt mondom, összeomlanak”. Tovább rajzolva az apokaliptikus képet: „A betegeket nem fogják ellátni a kórházakban… sorra zárnak be az iskolák, az óvodák, a bölcsődék… ha ez a folyamat  tisztelt Hölgyeim és Uraim egyszer beindul, olyan lesz, mint a lavina… Felszólítjuk a kormányt,  hogy azonnal vonja vissza ezt a költségvetést és egyébként álljon végre félre.”
Érdemes legalább eljátszani a gondolattal, mi történne az országgal, ha a Bajnai-kormány Orbán mostani szövegére (copyright by Morvai–Vona) hallgatva kapitulálna és visszavonná? A magyar állampapírokba vetett bizalom azonnal megrendülne, a betétesek banknyitásra várva  tolonganának, az adósok találgathatnák, hogy másnap 295, vagy 315 lesz-e az euró. Egy társadalom, amelynek számára a jövő kiszámíthatósága mindennél fontosabb, gyorsan a szakadék szélén találná magát…
Orbán mindenesetre nem ezt az áhított kiszámíthatóságot ígérte a Millenárison, ahol gyűlésén megjelentek azok, akikkel támogatóinak széles körét kívánja reprezentálni. Ott volt a lap- és tv-tulajdonos Széles Gábor, meg a jobboldali sajtó történész szakértője, Kun Miklós, a Fidesz körökben Mr Erős Kéznek is nevezett Pintér Sándor volt belügyminiszter, Csoóri Sándor költő, Náray-Szabó Gábor, a Professzorok Batthyány Köre elnöke, valamint Chikán Attila közgazdász professzor is. Utóbbi aktívan részt vett annak a reformszövetségi programnak elkészítésében is, amelyet Bajnai is sok tekintetben figyelembe vesz. Chikán mondta nemrégiben, nem nehéz kitalálni, kinek: „Erőszakos munkahelyteremtést nem lehet végrehajtani.” És ezt is ő, az Orbán-kormány volt gazdasági minisztere jelentette ki: „A válságkezelő kormány felállítását ugyan nem támogattam, de azt kell, hogy mondjam, amit csinálnak, az nem rossz.” Ha Orbán – populista kártyát választva és  félve a nyílt beszédtől –  maka-csul  tagadja is, de Chikán – és nem ő az egyetlen azon az oldalon – vélhetően pontosan tudja: lehet az országban „két elit”, de kiút a krízisből csak egy van…

B.B.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!