Irodának, üzletnek  eladó, kiadó! Budapesten lassan ebből a fajta
boltból van a legtöbb. Kicsik és nagyok, népszerű és ismeretlen üzletek
egyaránt váltak áldozataivá a gazdasági válság nyomán visszaesett
keresletnek és vásárlókedvnek.

A fővárosban különösen szembeötlő a pesti Nagykörút és a budai Margit körút. Míg az előbbinek a krónikus leépülése már régebb óta megfigyelhető, utóbbi kifejezetten az elmúlt hónapokban vált a recesszió áldozatává. Ráadásul ma már az ingerküszöbünk sem a régi: néhány éve még közbeszéd tárgya lett volna, ma már fel sem tűnik, hogy lehúzta a rolót az egyik legjobb pesti olasz étterem a Trattoria Venezia, amelynek pizzáit, halételeit és elegáns olaszos belső terét rengetegen zárták szívükbe. De valószínűleg Bajor Imre körút sarki Kicsihuszárjának gyors csődje is csak azért beszédtéma, mert tulajdonosa „celeb”. Az sem döbbent meg senkit, hogy a Belváros egyik legelegánsabb – és egyúttal legrövidebb – utcájában, a Galamb utcában szinte az összes üzlet kiadó – döbbenetes összhatást keltve ott, ahol néhány évvel ezelőtt komoly kiváltságnak számított üzletet birtokolni. A Vasárnapi Hírek felhívta az egyik – mint kiderült hetven négyzetméteres – porta tulajdonosát, aki elmondta: bár régebben maga vezetett ott vállalkozást, már egy ideje ki volt adva, de „rövid idő alatt szinte minden bebukott.” Kétszázezer forintot kérne havonta az üzletért – persze ha lenne kitől. Illúziónak bizonyult a Margit körúton talán egy évvel ezelőtt megnyitott Illusion nevű elegáns és rendkívül ízléses ajándék és lakberendezési tárgyakat forgalmazó bolt ötlete is. Kirakatában szintén csak a szokásos „eladó-kiadó„ papír díszeleg.  Bezárt, de semmi információt nem tudni a nem sokkal feljebb a Margit körúton szemben egykor volt „Kalapos” üzletről, amelynek vesztét valószínűleg nem a válság kezdete, sokkal inkább egy korszak vége jelentette…
Óbudán, a Bécsi úton is bezárt a taxisok és bulikból hazatérők körében egykor népszerű hamburgeres és a vele szemben lévő Bécsi fagyizó is, amelynek apró üzlethelyiségét kiadni nem, csak eladni szeretnék. Nem bírta a Bécsi úti söröző sem, amelyben még egy évvel ezelőtt akár hajnaltájt is lehetett látni kitámolyogni elégedett részegeket.
Vannak viszont ennek a romlásnak apró, de bájos virágai is: szintén a Bécsi úton még tartja magát – ha csak napi néhány órás nyitvatartási időben, takaréklángon is – „A gyertyás”, amely bár csak néhány négyzetméter, igazi kurió-
zum. Kevés helyen működik ma már egyedi, helyben készített gyertyát árusító kisbolt. De látni csődbe ment dohányüzlet helyén éppen nyitás előtt álló indiai bazárt és a mindkét „szomszédjának” csődje ellenére prosperáló felújított mosó- és háztartási gépeket árusító kisboltot.
Információink szerint a vidéki nagy és kisvárosokban mindez kicsit másképpen alakult: kevesebb a boltbezárás, viszont több helyen nyílt kínai, hongkongi üzlet egy-egy régi „magyar” bolt helyén.
Érdekes, hogy Budapesten ez most nem jellemző, sőt aki keres, talál csődbe ment kínai üzletet is. Hódít viszont a second-hand: lassan már a nagyobb használt ruhás cégek kezdik a kapitalizmus farkastörvényei szerint bekebelezni a kicsiket. Vidéken vannak viszont igazi fantomplázák: ilyen például a tatabányai Omega Park vagy a siófoki Beach Plaza, amelyek megnyitottak ugyan, de gyakorlatilag semmifajta „plázaélményt” nem nyújt a több ezer négyzetméteren megbúvó néhány üzlet. Siófok egyébként külön is érdekes, hiszen nekik fantom-plázán kívül, már saját „gödrük” is van: a város egyik, talán legértékesebb telkén a nagy sietve lerombolt Sió áruház helyén éktelenkedik egy „kráter”, amely elvileg egy hamarosan  megépülő exkluzív bevásárlóközpont lesz, viszont lassan második éve az egyetlen változás az, hogy gyerekek kifestették bájos rajzaikkal a csúfságot eltakaró falapokat.
Budapest talán egyetlen „fantomközeli” plázája az óbudai Új Udvar, amelyben a rossznyelvek szerint a bérlőknek már bérleti díjat se nagyon kell fizetniük: a lényeg az, hogy maradjanak, azt a látszatot keltve, hogy működik a bevásárlóközpont.
Sokan az emberi kapzsiság emlékművének tartják a talán  egyetlen bevallottan csődbe ment plázát, a békásmegyeri Csiki-Bege Autóplázát. Amelynek tulajdonosa úgy ítélte meg, hogy egy kis hitelrásegítéssel talán sikere lesz a békási lakótelep közönsége körében az Aston Martinnak, Subarunak, többmilliós exkluzív motoroknak és majd innen választanak jachtjaikhoz kellőképpen erős csónakmotorokat a hétfőtől péntekig munkahelyükre HÉV-ező százezrek… A médiában évekig a sikeres  üzletember archetípusaként emlegetett Csiki Bege Lajos lázálmánál kicsivel kisebb – talán mintegy tíz négyzetméteres –, viszont sokkalta szimpatikusabb és alighanem hosszabb életű is lehet az a kis üzlet, amely Óbudán egy bezárt kis kocsma romjain született meg. Egy kávégép szervizről van szó, amely visz-
szahozhatja azt a reményünket, hogy újra lehetnek olyan helyek, ahol nem kidobatják velünk a régit és újat vetetnek, hanem megjavítják azt, ami egyébként még sokáig kiszolgál minket.
– A tendencia az, hogy átlagban évente mintegy húszezer, jobbára kis üzlet zár be – mondja Vámos György, a Magyar Kereskedelmi Szövetség vezetője, aki szerint továbbra is aggasztó folyamatok zajlanak ebben az „iparágban”. Ugyanis egyrészről tovább nő a feketézés, másrészt a válság által tizedelt piacon könnyebb üzlethelyiséghez jutni, viszont még az olcsóbb bérleti díjat is nehezebb kitermelni. Vámos György az általunk említett speciális szolgáltatásokat nyújtó kisboltok létét örömtelinek tartja, de az irányzatokat illetően továbbra is ezek hanyatlásától tart. Ráadásul az érdekvédelmi szervezet vezetője szerint a kormányzat mellett az önkormányzatok – pártállástól függetlenül – sem tesznek sokat kereskedelmi kisvállalkozásaikért. Pedig Vámos szerint adott esetben egy kis helyi adó csökkentés vagy az önkormányzati üzlethelyiségek bérleti díjainak mérséklése legalább helyben és kicsiben segíthetne fellendíteni a hanyatló kiskereskedelmet és szolgáltató ágazatot.

(bóday)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!