Célok, értékek és kockázatok

A 2005-ben megfogalmazott 2. Magyar Terápiás Konszenzus Konferencia ajánlásai óta több új fejlemény is napvilágra került napvilágra. Megállapították például hogy a „régi” és az „új” kockázatok együttesen a szív-, érrendszeri események bekövetkeztét mintegy 90 százalékban – statisztikailag nagy valószínűséggel – előre jelezhetik.
2007-ben számos európai társaság közös ajánlást tett közzé. Jellemzője, hogy a bizonyítékokon alapuló orvoslás tényeinek és következtetéseinek maradéktalan szem előtt tartásával egyszerűsítésre és közérthetőségre törekedtek. A mostani, 3. Terápiás Konszenzus alkalmával az érelmeszesedésen alapuló szív-, érrendszeri (kardiovaszkuláris) betegségek holisztikus megközelítéséhez akartak a szakemberek is csatlakozni.  Míg a 2003-as ajánlást 9, a két évvel ezelőtt kiadottat 13, a jelenlegit pedig már 15 mértékadó magyar tudományos társaság jegyzi.

A lehetséges kockázatok
A szív- és érrendszeri betegségek keletkezésében a rizikófaktorok meghatározó szerepet játszanak. Ezek megjelenése általában megelőzi a betegség kialakulását. A prevenció célja a rizikófaktorok felderítése, kezelése, és ha lehet, visszafejlesztése. E kórképek kialakulását követően a másodlagos prevencióban a következő klinikai események megelőzése a cél, amikor már nagyobb a veszélyeztetettség, és a rizikófaktorokat is agresszí-vebben kell kezelni.
A rizikófaktorok közül kiemelkedik a hasi típusú elhízás, a magas vérnyomás, a magas vérzsír-, vércukorszint. Ezek befolyásolása összehangoltan, egységes irányelvek szerint kell, hogy történjen. Egyetértésben kell meghatározni azokat a célértékeket, amelyeket a kockázatcsökkentésért el kívánnak érni a kezeléssel.  A 2007-es konferencián a 15 társaság vezető képviselői, megállapodtak abban, hogy mikor áll fenn nagy kockázat, milyen célértékeket kell elérni és mi a preventív kezelés módja.
Érdekesség, hogy az új európai útmutatókba egyébként már a független kockázati tényezők közé az alacsony zöldség-, gyümölcsfogyasztás és a pszichoszociális stressz is bekerült.

A kockázat mértéke és a tennivalók
A szív- és érrendszeri (CV) betegségek megelőzéséhez, preventív kezeléséhez meghatározandó a kardiovaszkuláris veszélyeztetettségi állapota, ami alapján az érintetteket kockázati kategóriákba sorolják. A klinikai gyakorlat szempontjából elsősorban a nagy kockázat meghatározására érdemes fókuszálni. Ide tartoznak a már valamilyen szív- és érrendszeri, cukorbetegséggel, illetve a november 9-én tartott konferencia döntése alapján veseelégtelenséggel küzdők is.  Emellett kifejezett betegség nélkül is nagy kockázatúnak – tünetmentes nagy kockázatú állapot – számítanak azok, akinek három vagy több rizikófaktorral „rendelkeznek”, mint például a metabolikus szindrómában szenvedők, vagy akár csak egy, de nagyon súlyos kockázatú tényezőjű betegek. Ilyen problémát mutat például a 180/110 Hgmm feletti vérnyomás, a 8,0 mmol/l feletti koleszterinszint, a 40 kg/m² feletti testtömegindex (BMI), vagy a vese elégtelen működését jelző laboreredmény. Mint ahogy ide sorolhatók bizonyos további, nagy kockázatot jelentő tényezők: az igazolt szubklinikus érelmeszesedés – plakk – jelenléte, a családi kórelőzmény korai (<55, illetve <65 év) CV eseménnyel (lásd infarktus, stroke stb.) vagy a boka/kar index 0,9-nél kisebb értéke.
Nagy kockázat esetén az elérendő koleszterin- szint célérték 4,5 mmol/l, a vérnyomásé, újabban a 130/80 Hgmm, az elhízásban férfiaknál 94, nőknél 80 cm alatti haskörfogat és a vércukor- szint 6,0 mmol/l alatt.
Milyen változásokban állapodtak meg a konszenzus konferencián? A metabolikus szindrómát a tünetmentes nagy kockázatú csoportba helyezték át, továbbá előtérbe került egy újabb megközelítés: a kardiometabolikus kockázat. A négy tradicionális rizikófaktoron kívül ugyanis még további fontos kockázati tényezők is vannak. Ilyen a dohányzás, a magas trigliceridszint (1,7 mmol/l felett), az alacsony védőfaktor HDL-koleszterinszint, az úgynevezett inzulinrezisztencia és a véralvadással, gyulladással összefüggő egyéb paraméter. Ezek összessége jelenti a teljes „kardiometabolikus kockázatot”, aminek minden tényezőjét agresszíven kell kezelni.
További újdonságként megjelöltek egy „igen nagy kockázatú” állapotot is, ami akkor áll elő, ha a szív- és érrendszeri betegség mellett cukorbetegség, vagy erős dohányzás, vagy metabolikus szindróma is jelen van. Ilyenkor a koleszterin- célérték még szigorúbb: 3,5 mmol/l.
Ezzel párhuzamosan – a korábbitól eltérően –, elhagyták a közepes és kis kockázat definícióját, ami csak zsíranyagcsere szempontból volt értelmezhető, ugyanakkor meghagyták az „igen nagy kockázatú” kategóriát. Terápiás opcióként ez utóbbi szigorú célértékeire törekednek a szakemberek.

Az életmódról…
Az idei uniós ajánlások alapján a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát csökkentő egészséges táplálkozás irányelvei a változatosság – sokféle ételből, élelmiszerből összeállított táplálkozás –, az energiafelhasználással, mint mozgás, fizikai aktivitás, egyensúlyban lévő energiabevitel, ez igazodik a testtömeghez, illetve bőséges zöldség-, gyümölcsfogyasztás, végül, de nem utolsó sorban a teljes értékű, nagy élelmi rosttartalmú gabonatermékek és halak rendszeres evése.
Vizsgálati adatok bizonyítják, hogy a fizikailag inaktív életmódot folytatóknál a kardiovaszkuláris betegség kockázata kétszerese a fizikai-lag aktívakénak. A javasolt fizikai aktivitás formájáról kimondatott, hogy az legyen heti 5 alkalommal, naponta minimum 30 percig tartó dinamikus, nagy izomcsoportokat megmozgató – séta, gyaloglás, úszás, kerékpározás, labdajáték stb. –, aerob jellegű, legalább. Amennyiben a cél a testsúlycsökkentés, akkor egy alkalommal legalább 60 perces mozgásprogram ajánlott, de már meglévő betegségnél – infarktuson átesetteknél –, vagy anyagcsere-betegségben szenvedőknél inkább a hosszabb időtartamú, alacsonyabb intenzitású mozgás ajánlott.
A dohányzással kapcsolatos idei vizsgálatok legfontosabb megállapításai szerint a „könnyű” cigaretta ugyanolyan káros, mint a „hagyományos”, továbbá a passzív dohányzás hasonló hatású, mint az aktív, csak a károsodás mértékében van különbség. Jó hír, hogy a dohányzás abbahagyása a halálozást, illetve a súlyos események bekövetkezését 1 éven belül (!) jelentősen csökkenti, aminek annál is nagyobb a jelentősége, mivel becslések szerint 2000-ben világszerte az összes szív-, érrendszeri halálozás 11 százalékáért egyértelműen a dohányzás volt a felelős.
Krasznai Éva

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!