Nemsokára itt lesz, 3-4 napnyi távolságra jár már. Jó visszaemlékezni az izgalmas várakozásra, amikor alig aludtam éjjel és reggelre ott csillogott az ablakban a piros sztaniolpapír és volt piros alma, mogyoró, na meg amire éppen vágytam. Most vajon merre jár a reményt keltő jóságos Mikulás?
Átlagosan 7 éves életkorban jönnek rá maguktól a gyerekek, hogy azt a csokit nem a Mikulás tette az ablakba. Ekkor történik meg a váltás. Ez részben az iskolarendszerre, részben az agy biológiai érésére utal. Azt is tudjuk e vizsgálatokból, hogy a gyerekeknek nem okoz nagy megrázkódtatást az, ahogy csendben rájönnek, a Mikulás, mint személy, nem létezik, csak egy hagyomány, amelyben a szülők gyermekeik iránt érzett szeretetüket kimutatják.
Állítólag rosszabb, ha felvilágosítjuk még idő előtt a gyermeket. A jó szülő meg akarja gyermekét óvni a „csalódástól”, s ezáltal okoz zavart a fejében. A végeredmény egy lojalitási konfliktus: ki hazudik? Osztálytársai vagy szülei? A fejlődés krízisek sorozata, de a fejlődési kríziseket a maguk idejében kel megélni, mert akkor ezek belépők egy következő, fejlettebb szakaszba.
A csodák birodalmának ismerete a 3-5 éves korban nagyon fontos, mert ilyenkor alakul ki az ősbizalom, a teremtő erő képességében való hit. varázslat és csodahangulat, a megilletődésünk, a káprázat, hogy mégis léteznek csodák! A csodák valóra válnak. És ahogy mi, felnőttek is tudunk jót és rosszat teremteni, a gyerekek ilyenkor gyakorolják be, amit aztán szép csendben kiölünk belőlük. A környezet, az iskola, a társadalom. Soha nem felejtem el, mikor Petra lányunk annyira áhítozott egy Barbie babára. Mi megbeszéltük a szüleinkkel és a rokonokkal, ha nem muszáj, ne vegyenek neki Barbit a gyermek egészséges énképének kialakulása érdekében. És mi döbbentünk meg a legjobban, mikor egy külföldi ismerősünk, aki addig egyedi, ötletes és természetes anyagokból hozott játékokat, egyszer csak beállított egy szőke, korcs, hőn áhított Barbival… Megteremtette magának, ez nem volt kétséges a számunkra. Kívánom hogy 17 évesen, se felejtse el ezt a képességét. Ide kívánkozik Albert Einstein és az ateista filozófiaprofesszor vitája a tudomány és isten kapcsolatáról. A fantasztikus párbeszédnek az eredménye, végső következtetése, hogy mindennek a mozgatója és éltetője a hit!
Ki volt Szent Miklós?
Szent Miklós legendából többismeretes, próbáltam összegyűjteni egy-két hiteles izgalmas történetet. A Mikulás egy Miklós nevű szerzetestől ered, aki 280 körül született a mai Törökország területén elterülő kikötővárosban, Patarában. Fiatalon beutazta Palesztinát és Egyiptomot, majd visszatérve, és Myra püspöke lett. Diokletianus császár ideje alatt bebörtönözték, majd Konstantinus császár uralma alatt szabadon bocsájtották. Határtalan jószívűsége és kegyessége révén híressé vált már saját korában is. Vagyonát szétosztogatta a szegények közt, s egy történet szerint három leányt megmentett attól, hogy elszegényedett apjuk eladja őket rabszolgának. Hozományt is adott nékik, s így megházasodhattak.
Egy csodatétel is fűződik nevéhez, e szerint három feldarabolt gyermeknek adta vissza életét. Miklós híre terjedt a világban, s halála után kezdtek rá úgy tekinteni, mint a gyermekek és tengerészek védőszentjére. Hatszáz évig sírja és egyben zarándokhelye Myra temploma volt. Ám 1087-ben olasz tengerészek Szent Miklós maradványait elrabolták és az itáliai Bariban temették el. Tiszteletére építették a városka lakói a Szent Miklós-bazilikát. Ettől a különös akciótól Szent Miklós reputációja még nagyobbra nőtt, s Bari lett az egyik legnépszerűbb zarándokhely a középkori Európában. Jó előjel volt halála napján, december 6-án üzletet kötni vagy megházasodni.
Magyarországon az ajándékozás szokása városi értelmiségi hatásra terjedt el. Falun csak a XX. században. A szokás valószínűleg osztrák. Korábban is voltak a magyar parasztságnál Miklós-napi alakoskodások. Magyarországon a XVI. században még a kötelező ünnepnapok közé tartozott, hiszen a nyugati egyház is hallott csodatévő híréről. Aztán 1611-ben az egyház úgy döntött, hogy eltörli ezt az ünnepet, de szent kultusza továbbra is virágzott. Idehaza a XVIII. századból fennmaradt írások szerint Miklós napkor alakoskodtak a falusi emberek, pedig ezt az egyház határozottan tiltotta. Az akkori Mikulások nem olyanok voltak, mint a ma jól ismert piros ruhás, fehér szakállas ajándékot osztogató mosolygós bácsi. Legtöbbször kenderszakállat tettek az arcukra a férfiak, fiúgyerekek és kifordított bundában, csörgő láncokkal járták a falu utcáit. Ja és volt náluk vesszőkorbács is. És hogy mi célból járták így a falut? Legtöbbször a gyerekeket, lányokat ijesztgették, és olykor-olykor megsuhintották őket a vesszővel. Voltak olyan falvak, ahol az alakoskodó fiatal legények pajzán szövegeket kántáltak és „vallatták” a leányokat legféltettebb titkaikról.
A számunkra jól ismert ajándékozási ceremónia a Mikulással vagy Télapóval (orosz szokások keveredése) nem is olyan régóta ismert, hiszen mintegy 50 éve terjedt el. A Mikulás körül a XX. században modern kori mítosz lett, és természetesen kicsit el is üzletiesedet.
Szerencsére a Mikulás története gyermekfejjel annyira emberszerű és hihető, hogy ki tudja azóta hány gyermek próbálta már meglesni Mikulást, amint besettenkedik ajándékaival a kéménykürtőn át. Mára Mikulás lett a jóság, a megbocsátás, az igazságosság és a szeretet jelképe. Évente több millió gyerek ír neki levelet, e-mailt és hívja őt telefonon, hogy elmondja neki kívánságait, vágyait, nélkülözéseit és fájdalmát. Csak a hit, a költészet, a szeretet, az álmok képesek fellebbenteni a fátylat. Figyeljünk oda, hogy e csodavárás fénye, melyet még ismernek a gyerekek, ne hunyjon ki felnőttkorunkban se.
K. T.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!