Háromezer fesztivált rendezünk évente

l A Puskás Ferenc stadionban beszélgetünk, szurkolni érkezett, vagy ez az esemény is fontos a Magyar Turizmus Zrt.-nek?
– Minden olyan nagy rendezvény fontos számunkra, amely sok-sok embert vonz. Arról nem beszélve, hogy ez egy nemzetközi rendezvény – a magyar–portugál mérkőzés, ahová nagyon sok portugál szurkoló érkezett, akik szálláshelyet foglalnak el, fogyasztanak, itt vannak legalább 3 napig, és bevételeket kreálnak a városnak, a szállodáknak, az éttermeknek, a bevásárlóközpontoknak, a boltoknak. És megvették a jegyet ide is, a Puskás Ferenc stadionba. Természetesen szurkolok a mieinknek, ez nem is lehet kérdés.
l Jövőre eseményből lesz bőven, 2010 a fesztiválok éve. Miért pont a fesztiváloké? Már idén is rengeteg rendezvény van, szeptember első hétvégéjén csaknem ötvenet tartottak a különböző településeken. Jövőre több lesz?
– Ez is része annak a törekvésnek, hogy több legyen a vendég, több legyen a vendégéjszaka, és ez által több legyen a bevétel. 2006 óta tematizáljuk az éveket. 2006 volt a bor és gasztronómia éve, 2007 volt a zöldturizmus vagy természeti turizmus éve, 2008-ban ünnepeltük a vizek évét, 2009-ben a kulturális turizmus évét, jövőre lesz a fesztiválok éve, az azt követő év pedig az egészségturizmus éve. Mindig két évvel korábban meghatározzuk az év témáját, hogy a szolgáltatók, a szakma fel tudjon készülni ajánlatokkal, tervekkel, beruházásokkal, befektetésekkel. Bebizonyosodott, hogy ha tematizáljuk az éveket, akkor igazán a figyelem középpontjába és persze a bevételek középpontjába is kerül az adott téma. Jövőre a fesztiválok éve lesz. Magyarországon több mint háromezer fesztivál van. Jövőre még több fesztivált fognak szervezni.
l Milyen jellegűeket?
– Ezek a fesztiválok kulturális fesztiválok, gasztronómiai fesztiválok, vagy éppen ennek a keveréke, ahol a kultúra is és a gasztronómia is jelen van. Létezik Miskolcon operafesztivál, de van miskolci kocsonyafesztivál is. Az operafesztivál több tízezer embert érdekel, a kocsonyafesztivál kétszázezer embert vonz. Hasonlóan népszerűek Szegeden a szabadtéri játékok, ott a kultúráé a főszerep. Ugyanakkor a múlt héten volt a nemzetközi halfőzőfesztivál, amelyen kétszázhúszezer ember jelent meg. Tehát a fesztiválok, a rendezvények, az események nagyon-nagyon fontosak. Az embereknek élményekre van szükségük. Ma már a turizmus alapja az élmény. Egy szállodáért, egy egyszerű fürdőért nem mennek el az emberek messzire, hiszen a házuk, lakásuk közelében is találnak fürdőt, találnak szép tájat. Élményért utaznak távolra is, és az élményt az ilyen fesztiválok, események, rendezvények, akár egy ilyen nemzetközi futballmérkőzés is, jelentik.
l Nem rég jöttem vissza egy amerikai filmforgatásról, és azt láttam, hogy az európai helyzethez képest ott tele vannak az éttermek, a szállodák. Ez azért van, mert arrafelé már vége van a válságnak, vagy azért, mert annyi állami pénzt tettek a gazdaságba?
– Amerikában vagy Európának a nyugati felén már az életmódnak a részévé vált, hogy otthon kevésbé főznek, inkább étterembe járnak étkezni, többet utaznak, többet változtatnak helyet, több élményre, több utazásra van szükségük ahhoz, hogy az életminőségük olyan legyen, mint amilyet elképzeltek maguknak. Magyarországon is jó irányba haladunk, de nem tartunk még ott, ahol ők, nyilván a fizetőképes kereslet sajnos nem olyan erős, mint Amerikában, függetlenül a válságtól.
l Nálunk milyen volt a főszezon, idegenforgalmi szempontból?
– A statisztika azt mutatja az első hét hónapról, hogy a válság azért rányomta a bélyegét a turistaforgalomra. Látszik, hogy az emberek utaznak ugyan, de kevesebb időre mennek. Alacsonyabb nívójú szolgáltatásokat vesznek igénybe. Nagyon megválogatják azt, hogy hova mennek, és főleg azt, hogy mi mibe kerül. Az első hét hónap azt bizonyítja, hogy a pénztárcához mérik az utazási célt. Ebből következik, hogy az első hét hónapban az előző rekordévhez képest csökkent a forgalom, legalábbis ami a vendégszámot és a vendégéjszakát jelenti, főleg a kereskedelmi szálláshelyeken.
l Mit jelent ez pontosan?
– A külföldiek 12%-kal kevesebb vendégéjszakát töltöttek el magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken, szállodákban, mint egy évvel korábban. A belföldiek pedig mintegy 8%-kal kevesebbet. Július már jobban mutat, mert ekkor csak 3%-kal csökkent a belföldi forgalom az előző évhez képest. A külföldi forgalom egy picit többel, ezért van az, hogy az első hét hónapban összesen, ha a kettőt összeboronáljuk, akkor 9-10% körüli csökkenés van.
l Erre számítottak?
– Ez sokkal kevesebb, mint amit prognosztizáltak az előrejelzésekben, a válság hatását sokkal mélyebben határozták meg a prognózisok az év elején. Úgy tűnik, a jóslatok a business travel, az üzleti utazás területén, a konferenciák területén be is igazolódik. De az üdülés, a pihenés, a wellness területén szerencsére nem. A jó augusztus talán még javítani fog az eredményeken, és ha egy szép őszünk lesz, és egy kicsit a gazdaság akár külföldön már hamarabb magához tér, abban az esetben esély van arra, hogy a válság hatásai még inkább mérséklődjenek az ősz folyamán. De nem vagyunk jósok, nem tudjuk megmondani, hogy az ősszel mi lesz, csak bízunk benne, hogy a vénasszonyok nyara az üdülőhelyeken, a gyógyvizek, a wellness-szállodák területén megfelelő létszámú vendégsereget vonz. Az üzleti turizmus pedig reméljük, hogy szép lassan beindul.
l Az erős euró és a gyenge forint mennyiben befolyásolta a látogatások számát?
– A belföldiek magyarországi vendég-éjszakáinak számában játszik szerepet főleg az, hogy az euró erős volt, a forint az euróhoz képest gyengébb. Tehát szívesebben töltötték itthon a hazai állampolgárok Magyarországon a szabadidejüket. Valószínűleg az Itthon otthon van kampányunk is nagyban hozzájárult ehhez, amelyben azt hangsúlyoztuk, hogy a magyar turista itthon költse el a pénzét, ne vigye külföldre.
l Honnan maradtak el akkor a magyar turisták, hova mentek kevesebben?
– A dolog vesztese Horvátország, mert jóval kevesebb magyar látogatott el a horvát tengerpartra, annál több viszont a hazai tengerpartra, a Balatonhoz.
l Mi a legnépszerűbb úti cél manapság Magyarországon? Mit néznek meg leginkább?
– A legnépszerűbb, ebből is következik, a főszezonban a Balaton volt. Majdnem 90%-a a vendégeknek magyar. Emellett a látogatók számát illetően Budapest továbbra is viszi a pálmát.
l Vannak-e újdonságok? Olyasmi, amit azért találtunk ki, hogy a válság nehézségeit ellensúlyozzuk?
– Az újdonságok abban rejlenek, hogy alkalmazkodva a válsághoz, a kampányainkat, a figyelmünket a belföldi turizmusra fordítottuk, illetve a környező országokban kampányoltunk. Távolabbra csak olyan messzire néztünk, mint Lengyelország, Németország vagy Olaszország. De főleg a szomszédos országok területén kampányoltunk, hiszen onnan lehetett számítani a legtöbb turistára, és úgy tűnik, hogy igazunk is volt, bevált ez a módszer.
l Melyik országból érkezik most a legtöbb turista?
– Továbbra is Németország messze-messze vezet, de nagyon szépen jön fel Ausztria és Lengyelország, Románia, Csehország, Szlovákia területéről is nagyon sok turista látogat el hozzánk.
l A szlovákiaiak bevásárolni jönnek?
– Volt olyan időszak, amikor megteltek a határ menti üzletközpontok, de összességében Budapest és a Dunántúl nevezetességei, a fürdők is nagyon érdeklik őket.
l Honnan jönnek kevesebben?
– Sajnos a brit szigetekről, az Egyesült Királyságból idén kevesebben érkeztek, és a németekből is kevesebb érkezett, mint tavaly, de még mindig messze ők vannak a legtöbbet nálunk, az összes vendégéjszakának a 25%-át még mindig ők adják.
l Manapság mit üzenünk nekik, miért jöjjenek Magyarországra?
– Feltétlenül azért jöjjenek, mert Magyarország a turisták által szerethető ország. Az is a szlogenünk külföldön, hogy Hungary is love for life. Tehát az élet szeretete vonzza őket, a jó ételek, a kellemes fürdők, az élet élvezetessé tételéhez kis helyen nagyon sok mindent megkapnak. Fontos az is, hogy idén a kulturális turizmus éve van, nagyon sok kulturális eseménnyel. Szívesen is jönnek hazánkba, még ha krízis van, akkor is, még ha rövidebb időre is, akkor is, még ha kevesebbet költenek, akkor is.
l A rendezvények közül melyik a legnépszerűbb manapság, ahol a legtöbb az érdeklődő?
– Rengeteg turistát érdekel a Budapesti Tavaszi Fesztivál, vagy a most kezdődő Őszi Fesztivál. Éppen most zártuk a Zsidó Nyári Fesztivált, nagyon sok belföldi és külföldi turistával. Komoly tömegeket vonzó eseménynek számít a Sziget Fesztivál, ahol négyszázezer látogatót regisztráltak, a Volt Fesztivál, a Balaton Sound, vagy a már említett miskolci kocsonyafesztivál, és a kolbászfesztivál Békéscsabán. A szegedi XIII. halfőzőfesztiválon is kétszázhúszezer ember volt.
l A szállodák töltöttségi szintje visszaesett Magyarországon, mivel próbálják a válság negatív hatásait ellensúlyozni a hotelek?
– Nyilván az elsődleges az árverseny sajnos. Azért mondom, hogy sajnos, mert az idegenforgalmi bevételek szempontjából jó lenne a magasabb árakat tartani. Budapest ma Európa egyik legolcsóbb fővárosa. Ezt sajnálattal kell, hogy mondjam, mert kénytelenek a szállodák olcsóbban adni magukat, hiszen az eddig ötcsillagos szállodát felkereső vendég az most négycsillagosba megy, a négycsillagos a háromcsillagosba, és így tovább. Ahhoz, hogy megtartsák az öt-négy-háromcsillagos szállodák a vendégkörüket, ahhoz le kell vinni az árat, hogy továbbra is őket válasszák. Azok a szállodák, amelyek nem csökkentik az árakat, azok igyekeznek az ár-érték arányt növelni, hogy ugyanazért az árért többet kapjanak a turisták, több szolgáltatást, egy múzeumbelépőt, egy Budapest-kártyát, egy Balaton-kártyát.
l A magyarországi turizmusra milyen hatással van egy nagyobb szolgáltató csődje?  Gondolok itt a Sky Europe-ra, de néhány magyar utazási irodára is.
– A Sky Europe helyét azonnal átveszik a többi légitársaság gépei, járatai. Ettől nem lesz kevesebb vendég Magyarországon. Ha egy utazási iroda bedől, akkor szintén a vevőkörét átveszik mások. Ha egy nagy nemzetközi tour operator, egy utazásszervező dőlne be, annak sem a vendégek számának csökkenése lenne a veszélyes vonzata, hanem az, hogy a tartozásokat a magyar szolgáltatók nem tudnák kin behajtani. De hála istennek az idén olyan nagyon nagy utazásszervező nem dőlt be, amelynek csődjétől szenvednie kellett volna itthon a szolgáltatóknak.
l Miként alakul a „Pécs Európa kulturális fővárosa” projekt?
– Úgy tűnik, az eredeti beruházási tervekből nem túl sok valósul meg. Bennünket a programok érdekelnek, hiszen nekünk az a feladatunk, hogy magát az eseménysorozatot piacra segítsük belföldön, külföldön. A mi dolgunk az, hogy a programokat népszerűsítsük mind a hazai, mind a külföldi közönség előtt. A programsorozat pedig megvan. Kész az eseménynaptár, és hogy ez hol lesz megrendezve, milyen objektumban, szabadtéren, zárt helyen, ennek eldöntése, megszervezése nem a Magyar Turizmus Zrt. dolga. Mi mindent meg fogunk annak érdekében tenni, hogy a „Pécs kulturális fővárosa Európának” termék ismert legyen külföldön és belföldön, és nagyon sok turista érkezzen.
l Jellemzően a vendégek mivel érkeznek Magyarországra?
– Főként busszal, autóval érkeznek, hiszen a légi kapacitás elég szűk, még akkor is, ha Németországból hetente hatvan vagy annál is több járat van. Ennek ellenére azt kell mondjam, hogy a nagy többsége a vendégeknek autóval, busszal érkezik, kisebb hányada repülővel, vonattal, illetve hajóval. Hiszen a Dunán sokan érkeznek vízi úton is.
l A tengeren túli országokból érkezőkre a válság miatt érdemben már nem is számítunk?
– Fontosak ők is természetesen, hiszen sokan jönnek az USA-ból, Kínából is érkezik évente negyvenezer vendég, akik s közel százhúszezer vendégéjszakát eltöltenek. Még Japánból is százharmincezer vendégéjszakával számolunk. De látni kell, hogy a legnagyobb része a turistáknak Európából érkezik, és a legtöbbje a környező országokból, Ausztriából, Szlovákiából, Csehországból, Romániából, és Németország a vezető piac.
l A magyar turizmusnak mi a legnépszerűbb attrakciója?
– A budapesti panoráma. A legnagyobb és legértékesebb termék, amely a legtöbb pénzt hozza, az továbbra is Budapest. Minden száz elköltött turistaforintból hetvenet Budapesten költenek el. Ezen kívül az egészségturizmus is az egyik legkelendőbb cikke a magyar turizmusnak. Messze földön híres a magyar gyógyvíz, a termálvíz. Ötödikek vagyunk a világranglistán Izland, Japán, Franciaország és Olaszország után, ami a termálturizmust illeti, és ezt ki is használjuk.
l Gyógykezelésre jönnek még az osztrákok?
– Nemcsak ők. Komoly bevételeket jelent egyébként a fogászati turizmus.
l Azt tudjuk, hogy átlagosan egy külföldi turista mennyit költ egy nap Budapesten forintban nagyjából?
– Tudjuk, de ez nemzetenként változó. A japánok elköltik a négyszeresét, ötszörösét annak, mint amennyit egy kelet-európai turista elkölt. Egy német is többet költ a kelet-európai vendégnél, de messze nem annyit, mint egy jó orosz vendég. Nagyon nagy a szórás. Nyilván azok a konferenciaturisták költik a legtöbbet, akik ötcsillagos szállodában laknak, akiknek az árérzékenység nem olyan, mint egy egyszerű hátizsákos turistáé.
l Általában hol étkeznek a turisták?
– Nem válogatósak, az idelátogató turisták minden éttermet, amely az útjukba esik, felkeresnek, de nehezebben mennek el kevésbé központi helyekre. Például Pestlőrincen egy igen jó éttermet a hazaiak futtatnak fel, nem a külföldiek.
l Ha választani lehetne, akkor ön hova utazna legszívesebben Magyarországon?
– Én nagyon szeretem Észak-Magyar-országot, és nagyon szeretem az alföldi tájat, a gyógyvizeket Hajdúszoboszlótól Gyuláig. Nagyon szívesen töltöm itt az időmet, de Zalakaros vagy akár Bükfürdő is kedves a szívemnek. Legkedvesebb pedig Pécs lesz jövőre természetesen, hiszen itt kiállítunk egy bizonyítványt arról, miként tudunk programot szervezni, hogy tudjuk azt bemutatni, eladni, milyen színvonalon. A magyar kultúra fog itt vizsgázni, és oda fogom tenni magamat, és a teljes csapatomat azért, hogy a „Pécs Európa kulturális fővárosa” projekt jól sikerüljön.

Kiss Róbert Richard

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!