Persze nem kajakban – hogy rögtön a főcímbeli, elsőre tán
meghökkentőnek tűnő állításra reagáljunk –, hanem futásban. És hogy még
igazságosabbak legyünk a leginkább csak Kameraként ismert kajakos
olimpiai bajnokunkkal, olimpiai úszóbajnoknőnk kettejük külön fogadását
nyerte meg úgy, hogy kevesebbet futott Kammerernél, méghozzá jócskán.


Na de a fogadás az fogadás, és ha a kajakos elfogadta a számára kétségtelenül hátrányos feltételt, hát magára vessen, hogy bajnoktársa legyőzte őt. De hogy most már konkrétak legyünk: a múlt vasárnapi Nike Budapest félmaratoni versenynek vágott neki Ági és Zoli azzal, hogy előbbi 13,8 kilométert fut, s a maradék jut váltótársának, míg utóbbi 21-et, a félmaratoni teljes távját egyedül teljesíti. Nos a bő hét kilométerrel többet vállaló kajakos három perccel később tudta le a maga penzumát, mint az exúszó, így Kammererre várt a gratuláció feladata. Aki persze gáláns könnyedséggel tett eleget e kötelezettségének, már csak azért is, mert a két kiváló sportember régóta jó barátságot ápol egymással, az efféle különversenyek pedig részei életüknek.
„Szó se róla, kockázatot vállaltam, hiszen korábban 11 kilométernél nagyobb távot sosem futottam. Vagyis nem tudtam, mennyire bírom majd, ennél fogva úgy fogadtam, hogy benne volt a vereség eshetősége is, hiszen Zoli kiváló futó, bírja a félmaratonikat is. Ezért is örülök nagyon, hogy a nemes vetélkedőt én nyertem” – mesélte a VH-nak Kovács Ági. Aki azt is elmondta, hogy azért akadtak kritikus pillanatok a Városligetből indult és ott is zárult staféta közben:
„Amikor a Lánchídnál a rakpartra futottunk le a tűző napsütésben, s folytattuk Lágymányos felé, bizony, azt hittem, meghalok… Aztán valahogy csak túléltem, magamhoz tértem, és ebben sokat segített az utca embere is, sokan tapsoltak, biztattak szinte végig, míg végre feltűnt a Hősök tere, majd jött a finis, és a megváltó célba érés.”
„Remekül éreztem magam, bár tartottam tőle, hogy elkap a versenyhév, így kicsit vissza kellett fogni magamat. Azt sajnálom, hogy az Andrássy úton nagyon nagy dugó volt, nem tudtam előzni. Ágival fogadtunk, sajnos alulmaradtam. Mentségemre szolgáljon, hogy volt egy pár perces kényszerpihenőm a mellékhelyiségnél…” – adott „magyarázatot” vereségére Kammerer Zoltán.
Amúgy pedig ez volt a 24. ilyen Nike-futás, amelynek elfogadottságát, töretlen sikerét, sőt közkedveltségét egyértelműen jelzi, hogy megannyi sportág világbajnokságán sem vesznek részt ennyien, mint ezen az eseményen: tudniillik 52 országból csaknem 9 ezren (!) jöttek el a budapesti próbatételre, amelyet okkal-joggal hirdettek meg úgy a szervezők, hogy Magyarország legnagyobb és legnépszerűbb futóversenye az övék.
„Idehaza az ország húsz különböző pontján működik futóklubunk, ahol ingyenes edzésekkel segítünk bárkinek, vagyis honfitársaink e helyeken is felkészülhetnek a félmaratoninkra, amely mostanára valóban nemzetközi hírűvé nőtte mi magát – mesélte lapunknak Hajagos Rita kommunikációs vezető. – Természetesen jövőre még nagyobb eseményre készülünk, hiszen a 2010-es Nike Budapest Félmaraton a jubileumi, 25. rendezvényünk lesz, ahol az ideinél is több híresség, sportolók, színészek, műsorvezetők is tiszteletüket teszik, mivel a celebfutás „arcai” is kiváló hírverői a viadalnak. És persze abban is bízunk, hogy a jövő évi versenyen minden korábbi részvételi csúcs megdől. Csak az időjárás is legyen kegyes hozzánk legalább annyira, mint a mostanin, amikor a kiváló hangulat mellé a futáshoz ideális időjárási körülmények is adottak voltak.”                                                                  

     (J.K.)
 
.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!