Nem élnék túl az újabb érvágást a kivérzett kórházak

Markusovszky Lajos forog a sírjában! Görgey tábornok 1848-as törzsorvosa, a Magyar Orvosi Hetilap alapítója, az orvostovábbképzés, egészségügyi szervezés megalapozója, Semmelweis barátja volt. A névadója annak a jó hírű szombathelyi megyei – Vas megyei – kórháznak, amely nonprofit zrt.-ként is bajban van. Lakner László főigazgató főorvos minap jelentette be: mivel nem tudja, melyik ujjukat harapják meg a napi forintgondok közepette, valószínűleg a takarítói személyzeten s a kiszervezett tevékenységeken fognak takarékoskodni. Mert máshová már nem tudnak hátrálni, szakszemélyzetre szükség van.

Kollégája, az egykori egészségügyi miniszter, baleseti sebész főigazgató főorvos, Rácz Jenő szerint is – különben ő a Magyar Kórházszövetség megválasztott jövendő elnöke, aki 2010 tavaszán veszi át a stafétát Varga Ferenctől, a Siófoki Városi Kórház és Rendelőintézet  bőrgyógyász szakorvos főigazgatójától – van elég bajuk a mostani finanszírozási rendszerrel, a régi pontrendszerrel, az összevissza „papíron megcsinált” irracionális kórházátalakítással, a még mindig sok, de nem jól elosztott kapacitású fekvőbeteg-intézménnyel, a működésképtelenséggel. A vezetése alatt álló Veszprém Megyei Kórház adósságállományát sikerült csökkenteni, felszámolni, ugyanígy az átvett zirci és sümegi kis intézményét is. Bárkit fogadnak, aki bejön – mert bizonyára jó oka van rá. Például az, hogy a városi kórházban nincs ügyelet. Az 1532 főből már elbocsátani nem lehet, feszítetten dolgoznak, ám felvételi stopot már meghirdettek. Bizonyos „törvényes trükkre” is szövetkeztek: az energiát másokkal közösen a szabadpiacról szerzik be, ez 30 százalékos megtakarítást jelenthet, a korábban kiszervezett takarítást maguk végzik. A teljesítmény túlpörgetve: a nyár közepén 138 százalékos teljesítményen álltak. Márpedig minél nagyobb a teljesítmény, annál nagyobb a veszteség. Már most sem elég az intézményeknek szánt pénz, ezért azon túl, hogy még az idén visszakapják az év elején zárolt gyógyító-megelőző kasszabeli 13,5 milliárd forintot, még majd ennyit követelnének. Ma tehát a „csődközeli állapot”, a „finanszírozási gond” minden vezető szótárának alapkelléke, amikor a kormányfő eleve úgy vezette be a jövő évi költségvetést, hogy „nehéz lesz szeretni, de érteni lehet”.
A héten a kórházvezetők meghirdették a zöld zászlós és zöld szalagos tiltakozást arra az esetre, ha nem tudnak a szaktárcával, netán a miniszterelnökkel dűlőre jutni. Naponta a szaktárcával tárgyalnak az intézményvezetők. Az egészségügy is megszenvedi majd a költségvetést, noha az oktatással együtt „kiemelt” a helyzete. Amennyiben nem sikerül több forráshoz jutniuk, úgy sztrájk, éhségsztrájk sem kizárt. Bár a főigazgató főorvosoknak példát kellene mutatni egészséges életmódból is, nem biztos, hogy egy-egy figyelemfelhívó zsaroló(?) fogyókúra a legjobb eszköz – mégha nota bene – adott esetben erre szükségük is lenne… Csiba Gábor, a súlyponti kórházak szövetségének vezetője, a miskolci Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház főigazgatója úgy látja, a kórházvezetők harmada máris csatlakozna az elkeseseredés adta ötlethez.
Két lépcsőben, novemberben és 2010 januárjában életbe lép a szaktárca „minimumrendelete”, amely a kórházak tárgyi és személyi feltételeit határozza meg. Az új normák alapján valamennyi kórházat az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) ellenőrzi majd. Ahol nem teljesítik, egyszerűen nem kapnak újra működési engedélyt, lehet, hogy egy-egy intézmény, osztály vagy részleg megszűnik. A Magyar Kórházszövetség szerint a kórházak többsége – az osztályok 95-97 százaléka – elvileg ma még megfelel a követelményeknek, ezért nemigen számítanak kényszerű osztálybezárásokra. Ha viszont marad a forrásszűke, nem lehet tudni, nem kerülnek-e csapdába a kórházak: ha elbocsátások lesznek, ez könnyen megtörténhet. Repa Imre, a Kaposvári Kaposi Mór megyei Oktató Kórház vezetője a somogyi intézmények tanácskozása után már tízezer egészségügyi munkahely megszűnéséről vizionált az országosan létező 160 ezerből.
Székely Tamás egészségügyi miniszter szerint a kedvezőtlen gazdasági körülmények ellenére 5 milliárd forinttal több jut jövőre a gyógyító-megelőző ellátásokra az idei 714,5 milliárdnál, talán 730 milliárdból is gazdálkodhat az ágazat. A többletforrásokból 2 milliárd juthat a háziorvosi szolgálatok teljesítményarányos finanszírozásának bevezetésére, 3 milliárdot különítenek el a járványügyre, jut belőle új onkológiai készítmények beszerzésére és a járóbeteg-szakellátás fejlesztésére – ezt a miniszter a szakma balatonfüredi konferenciáján közölte múlt héten. Lesz kapacitásátalakítás is: az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) felmérése ugyanis azt igazolja: a jelenlegi 44 ezer aktív kórházi ágyból 4700 kihasználatlan, ezek többnyire a közép-magyarországi régió kórházainak belgyógyászati osztályain vannak. Ugyanakkor országosan 760 traumatológiai, kardiológiai és hematológiai ágy meg hiányzik. Főként Észak-Magyarországon, illetve a Dél-Dunántúlon vannak hiányzó ágyak. Azoknak a regionális egészségügyi tanácsoknak (RET) – lényegében a kórháztulajdonosoknak – kell majd dönteniük ebben, amelyek 2007-ben lényegében egymásnak estek már egyszer… Ha most is ez következne be, úgy az ÁNTSZ dönt ebben is.
Varga Ferenc és Rácz Jenő szerint sürgősen meg kell határozni a kormánynak, hogy milyen ellátást hogyan, miből, milyen várólisták engedélyezésével, milyen „halasztható” ellátások korlátozásával és hol kíván garantálni a közpénzekből. Ugyanis véleményük szerint a gazdasági lehetőségeknek alárendelt költségvetésből a mai teljes struktúra és az eddig megszokott szolgáltatási csomag nemigen tartható fenn – még akkor sem, ha októbertől a jelenlegi tébéfinanszírozást megváltoztatják. Erről is folyamatosan tárgyalnak a szakmai szervezetek és a tárca. A jelenlegi, egyébként nem is rég bevezetett rendszer után rövid időn belül harmadszor változtatnak a finanszírozási rendszeren. A gyógyítási teljesítmények 70 százalékáért betegesetenként 150 ezer forint jár ma az intézményeknek, a fennmaradó részért forgalomfüggő összeg, most 53 ezer forint – az idei esztendő hátralévő hónapjaiban fix bázisfinanszírozást vezetnének be, aminek alapja vagy az első kilenchavi teljesítmény vagy a tavalyi teljesítmény lehet. Ez a rendszer ugyan – mint Varga Ferenc siófoki főigazgató állítja – kiszámítható bevételt garantálna ugyan a kórházaknak, ám ettől még nem lesz több a pénz egy fillérrel sem! Havi átlagos betegforgalmuk 80 százalékát mindenképpen el kell majd látniuk – amennyiben nem így tesznek, a más intézménybe küldött betegek ellátásának költségét levonják a nekik járó summából. A súlyponti intézmények – így a legnagyobb országos és megyeiek, egyetemi klinikák – ezen felül pluszdíjazásban részesülnek majd. A kevés pénzből a jelenlegi intézménystruktúra fenntarthatatlan az elnök szerint, még ha a minisztérium a sürgősségi és baleseti ellátást, a gyermekgyógyászatot, az onkológiát és a szív- és érrendszeri betegek kezelését a rendszer tetejére helyezte is, mint „kötelező” feladatot.
Varga Ferenc a VH-nak elmondta: a kivérzett kórházak nem élik túl az újabb érvágást, mert nagyon szűk a mozgásterük. Semmilyen jó finanszírozási technika nem tudja pótolni a „nincset”. A Somogy megyei kórházak – Kaposvárott, Siófokon, Nagyatádon, Marcaliban – 100-140 millió forintos veszteséget regisztrálnak az 5-5 százalékos áfaemelés és béremelési kötelezettség, a hasonló mértékű infláció mellett. Már ma is a törvényes határidőn túlra csúsznak a számlafizetésekkel, a beszállítók sem fognak sokáig hitelezni, hisz’ nem ez a dolguk a gyógyszer-, kötszer-, élelmiszer-szállítóknak. Pedig kötelezi őket az örök emberi: amikor nagy a baj, mindig azt mondjuk ugye – megoldjuk, csak egészség legyen! Varga állítja: nem a költségvetési sarokszámokhoz akarnak hozzányúlni, de ne a kórház, a rendelő legyen az ütközőpont. Még akkor sem, ha tudja: sokan kibújnak a járulékfizetés alól, nem „fehéredik” a gazdaság, 6,7 százalékos a GDP-visszaesés, s mégis összkomfortos ellátást várnak el.
Szó van arról is, ami egyszer már felmerült: országos népegészségügyi felmérés nyomán a területi vezető intézmények úgy jussanak pluszforráshoz, hogy „beteganyag” szerint szakágakat fejlesszenek, mert egészségügyi szakközgazdászok szerint a pocsékoló párhuzamosságok leállításával több pénz jutna oda a válság miatt csökkenő járulékokból, adókból – közpénzből –, ahol a legnagyobb a szükség.

Gündisch Mónika

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!